|
 |
Budapest’s Advantages as a Location for the European Institute of Innovation and Technology (EIT) |
| Megbízó: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium |
| Témavezető: Barta Györgyi |
| Az EIT Budapestre telepítéséről szóló háttértanulmány tartalmában és műfajában nem szokványos feladatot jelentett a Budapesti Osztály számára: rövid határidőn belül kellett olyan tudományosan megalapozott lobby-anyagot készíteni (hibátlan angolsággal), amely részét képezte a magyar kormány brüsszeli promóciójának.
Kiindulópontunk az volt, hogy a leendő EIT európai koordinációs központ, illetve hálózat legyen, amely a Tudás és Innovációs Közösségeket (KICs) fogja a jövőben kiválasztani, szervezni, koordinálni. Az EIT székhelyének elsősorban a VIP elvárásoknak kell megfelelnie, amelyeket egy központi elhelyezkedésű metropolisz képes nyújtani. Tanulmányunkban bemutattuk Budapest makroregionális pozícióját, nemzetközi funkcióit. Foglalkoztunk a versenytársak pályázataival való összehasonlítással. És végül az EIT székhelyéül szánt budapesti helyeket és épületeket minősítettük.
Budapest végül is elnyerte az EIT idetelepítésének jogát. Úgy véljük – a megbízó GKM elismerő véleménye alapján – hogy nekünk is részünk volt a magyar sikerben.
|
| |
 |
CORINNA |
| Cooperation of Regions for Innovation |
| Megbízó: Interreg IIIC |
| Vezető partner: Eduard Sturm (Kärntner Wirtschaftsförderungs Fonds) |
| Témavezető: Lados Mihály |
| A CORINNA projekt keretében a részvevő partnerek az Alpok-Adria központi térségében (5 szomszédos magyar, osztrák, olasz régió, valamint Szlovénia) segítette a határon átnyúló együttműködés élénkítését a technológiafejlesztés területén. A projekt információt nyújtott a vállalkozások és kutatóintézetek számára térségben meglévő technológiai és K+F együttműködési lehetőségekről valamint nagy mértékben segítette a politikai döntéshozókat a regionális innovációs rendszerek támogatására irányuló legjobb gyakorlatok megtalálásában azzal, hogy feltárta e tágabb térség K+F+I politikáját, eszköz és intézményrendszerét, innovációs kapacitásait, közös és egymást kiegészítő tevékenységeit. |
| |
 |
EUDIMENSION |
| Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood Developing Political Community Through Practices and Discourses of Cross-Border Co-Operation |
| Megbízó: Európai Unió 6. Keretprogram |
| Témavezető: Pálné Kovács Ilona, Hajdú Zoltán |
| http://www.eudimensions.eu/ |
| A nemzetközi konzorcium az Európai Unió szomszédságpolitikája lokális összefüggéseinek, hatásainak a kutatására vállalkozott az EU külső keleti határai mentén. A magyar kutatások a magyar–ukrán határon átnyúló civil kapcsolatok és együttműködések kérdéskörét elemezték elsősorban. A közös határon a civil kapcsolatok egy részének (kulturális, oktatási, művelődési) van nemzetiségi sajátossága, ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok területén ezek a nemzetiségi sajátosságok már nem elsődlegesek. A magyar–magyar civil kapcsolatokban megjelenik a szakmai együttműködés, ugyanakkor egyes területeken a pártpolitikák dominanciája is. |
| |
 |
EXLINEA |
| Lines of Exclusion as Arenas of Co-operation: Reconfiguring the External Boundaries of Europe – Policies, Practices, Perceptions |
| Megbízó: Európai Unió 5. Keretprogram |
| Vezető partner: Free University of Berlin |
| Témavezető: Baranyi Béla |
| http://exlinea.ctc.ee/ |
| Az MTA RKK Debreceni Osztálya mintegy nyolc ország jelentős kutatóhelyének társaságában a határon átnyúló kapcsolatok kérdéseit vizsgálta a bővülő Európában. A tudományos együttműködés elemezte a nemzeti határokon átnyúló „régió-építésben” rejlő lehetőségeket Közép- és Kelet-Európában, figyelembe véve az EU jelenlegi és jövőbeni külső, ún. schengeni határai mentén zajló gazdasági-társadalmi és egyéb integrációs folyamatokat. A kutatásokban a finn–orosz, az észt–orosz, a moldáv–román, a görög–bolgár, a lengyel–német, az osztrák–magyar határszakaszok mellett fontos szerepet kapott a magyar–román és magyar–ukrán határvidékek vizsgálata is. |
| |
 |
G-FORS |
| Governance for sustainability |
| Megbízó: Európai Unió 6. Keretprogram |
| Vezető partner: Metropolregion Hannover-Braunschweig, Göttingen |
| Témavezető: Pálné Kovács Ilona |
| http://www.gfors.eu/ |
| A G-FORS projekt azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy egy innovatív analitikus modellt dolgozzon ki a fenntarthatóságért történő igazgatás tanulmányozásához, megkülönböztetett figyelmet fordítva az új igazgatási módok közötti szinergiára és a tudás különböző formáira, figyelembe véve a tudástársadalomban végbemenő gyors változásokat. A kutatás célja emellett az volt, hogy kilenc ország tapasztalatai alapján elemezze, vajon milyen kormányzási modellek (hierarchikus, hálózati és piaci), milyen tudásformák bekapcsolásával a leginkább alkalmasak a fenntarthatóság érvényesítésére. |
| |
 |
Hist.Urban |
| Megbízó: INTERREG IIIB CADSES |
| Vezető partner: German Association for Housing, Urban and Spatial Development, Berlin |
| Témavezető: Békéscsabai Osztály |
| http://www.histurban.net/ |
| A projekt célja – az Európai Területfejlesztési Perspektívák, illetve az INTERREG III programok stratégiai célkitűzéseivel összhangban – a történelmi örökség városfejlesztésben betöltött szerepének áttekintése, illetve az ebben rejlő lehetőségek feltárása a CADSES régió kis- és középvárosaiban, elősegítve a kiegyensúlyozottabb (policentrikus) területi fejlődést, valamint a helyi erőforrásokra épülő (fenntartható) fejlődési utak megtalálását. Ennek megfelelően, a projekt – elsősorban az ennek keretében megvalósuló információ- és tapasztalatcsere – segítséget (útmutatást) ad a résztvevők számára az integrált, hosszú távú fejlesztési célokba ágyazott revitalizációs stratégiák kidolgozásához, azok következményeinek (hatásának) felméréséhez. Mindez hozzájárul városi szerepkörök megújításához, az életminőség javításához, valamint – a történelmi örökség védelmével és szerepének „újraértelmezésével” – a helyi kötődés erősítéséhez az egész CADSES-térségben. |
| |
 |
Kárpátok projekt |
| Megbízó: INTERREG IIIB CADSES |
| Vezető partner: United Nations Environment Programme, Vienna |
| Témavezető: Gál Zoltán, Illés Iván |
| http://www.carpathianproject.eu/ |
| A projekt a Kárpátok térség gazdasági, kulturális és ökológiai problématerületein az európai területfejlesztési politikák adaptálását, a környezeti- és területfejlesztési célok integrált kidolgozását célozta meg. Ezzel a fenntarthatóság kritériumainak megfelelően erősíti a térség természeti erőforrásainak védelmét, s a kohézió erősítésével, a természeti és kulturális örökség megőrzésével mélyíti belső és európai integrációját. A fejlesztéspolitikai eszközrendszer, a kísérleti és képzési programok kidolgozásán túl elkészült a térség középtávú fejlesztési stratégiája (Visions and Strategies in the Carpathian Area), a projektvezető eleme, amelyre felfűzték a program egyéb területein kidolgozott elemzéseket, tanulmányokat.
Az RKK-ra alapvetően a nem környezeti és nem közlekedési témák kidolgozása hárult. Az intézet a projekt több munkacsomagjáért volt felelős: egy átfogó társadalmi-gazdasági elemzést készített a régió helyzetéről; feldolgozta az eddig a Kárpátokban megvalósított programokat és azok tanulságait, elemezte a térségre készült aktuális terveket, koncepciókat és programokat; végül elkészített a térség egészére egy átfogó stratégiát (VASICA).
|
| |
 |
A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata |
| Alapkutatás a szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálatára |
| Megbízó: Magyarország–Szlovákia–Ukrajna Szomszédsági Program |
| Témavezető: Hardi Tamás |
| A szlovák–magyar határtérségre vonatkozó kutatásban szlovákiai partnerként a Fórum Kisebbségkutató Intézet (Somorja) vett részt. A kutatás elsősorban a határon átnyúló lakossági mozgások vizsgálatára, azok jellemzőire, motivációira, akadályaira, térbeli sajátosságaira irányult, kisebb mértékben részét képezték a gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, önkormányzatok is. Feltárásra kerültek az EU és a schengeni csatlakozás mozgásokra gyakorolt hatásai, valamint a teljes szlovák–magyar határszakasz egyes részeinek speciális sajátosságai is. Az eredmények mélyinterjúkon, valamint lakossági és munkavállalói kérdőíveken alapultak. |
| |
 |
Territorial Cooperation |
| Megbízó: Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóság |
| Témavezető: Illés Iván |
| 2004-ben az Európai Bizottság pályázatot hirdetett egy megalapozó tanulmány elkészítésére „Study on Territorial Cooperation and Transnational cooperation programmes within Structural Funds” címmel. A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja az INTERREG IIC és INTERREG IIIB programok addig meghatározott transznacionális együttműködési térségeit, és javaslatot tegyen azok új módosított lehatárolására a 2007–2013 időszakban, továbbá ajánlásokat fogalmazzon meg az egyes együttműködési térségekben azokra a témákra, amelyekre az elfogadandó projekteket elsősorban orientálni kell.
A nemzetközi projekt vezető partnerségét az Intézetünk nyerte el, és belga, német, holland, svéd partnerekkel hozta létre a tanulmányt kidolgozó teamet. A tanulmány 2005 végére készült el. A tematika a Bizottság változó prioritásai miatt többször módosult. Mivel a Bizottság időközben már meghatározta az új együttműködési régiókat, a tanulmány fő fókusza a lehatárolásról áttevődött az egyes térségek fő projekt-témáinak meghatározására. A projekt céljainak változásai a kutató teamtől függetlenül mentek végbe, de mégis a tanulmány többszöri módosítását tették szükségessé. Végül a Bizottság a tanulmányt 2006 elején elfogadta.
|
| |
 |
UNIRÉGIÓ |
| Egyetemek a határmenti együttműködésben |
| Universitäten in der grenzüberschreitenden Zusammenarbeiten |
| Megbízó: Ausztria – Magyarország Interreg IIIA |
| Témavezető: Rechnitzer János (MTA RKK), Ada Pellert (Alpen-Adria Universität) |
| Az Unirégió projekt keretében végzett empirikus vizsgálatok elsőként elemzik az osztrák–magyar határrégió (Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) felsőoktatási és tudományos kapacitását, azok együttműködési lehetőségeit. A projekt eredményeinek értékelése új lehetőségeket nyújt a kapcsolatok szélesítésére, azok tartalmának bővítésére. A határrégióban a tudásbázisok átgondolt összekapcsolásával, azok kohéziójának megteremtésével és szervezésével új fejlesztési erőforrásokat nyerhetünk, amelyek egy közép-európai tudásrégió kialakulásának alapját jelenthetik. |
| |
 |
Az aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért |
| Megbízó: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Nemzeti Kutatási és Fejlesztési program 5. keretprogram |
| Témavezető: Kovács Katalin |
| Az oktatási-kutatási program keretében pécsi és miskolci egyetemi oktatók és diákok közreműködésével öt aprófalvas kistérség kiválasztott településein szociológiai és antropológiai vizsgálat zajlott. A kutatás az aprófalvas térségek erőforrásainak feltérképezésére, az aprófalusi, kistelepülési lakosok megélhetési stratégiáinak, többség és kisebbség együttéléséi mintázatainak megismerésére irányult. A mikrotérségi, települési szintű „mélyfúrás” mellett a kutatás feltárta az aprófalvas térségek felzárkóztatására irányuló (megyei, régiós és országos) településfejlesztési és ágazati politikák eredményeit, kudarcait. |
| |
 |
A homokhátsági tanyák kutatása program |
| Megbízó: Magyar Regionális és Területfejlesztési Hivatal |
| Témavezető: Csatári Bálint |
| http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/ |
| Az alföldi tanyák csaknem egy évszázada állnak az interdiszciplináris szemléletű települési, néprajzi, agrárszociológiai kutatásoknak, illetve a régió agrár- és vidékfejlődésének középpontjában. A rendszerváltozás nyomán mind a földtulajdonviszonyok, mind a mezőgazdaság üzemszervezeti rendszere alapvetően megváltoztak. Ezeket a jelentős változásokat csak tetézte a globális klímaváltozás következtében érzékelhető erőteljes szárazodás az Alföld markáns tanyás középtáji vidékén, a Duna–Tisza közén. Ezek az alapvető és jelentős kiinduló problémák motiválták ezt a három évig tartó átfogó tanyakutatást, amely 105 településen feltárta a változó környezet-, területhasználat tanyás térségekre jellemző trendjeit, a mező- és élelmiszergazdaságnak a megmaradt tanyás gazdaságokra vonatkoztatható eltartó képességét, illetve a tanyák társadalmának problémáit, települési konfliktusait. Az egyedi módszerrel kidolgozott, a külterületek modellezésére alkalmas térinformatikai eljárásokkal, illetve csaknem 6000 tanya egyedi felmérésével, a tanyák és a külterületi lakott helyek tipizálását végeztük el. A kutatás eredményeit a VÁTI a homokhátsági kistérségek tervezéséhez használta fel. A kutatások tézisei és résztanulmányai A falu c. folyóirat külön, tematikus számában is megjelentek. |
| |
 |
Kecskemét integrált városfejlesztési stratégiája kutatási program |
| Megbízó: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata |
| Témavezető: Csatári Bálint |
| http://www.alfoldinfo.hu/kecskemet/ivs/ |
| Azok az új fejlesztés-tervezési és pályázási-forráslehívási technikák, amelyek hazánk Európai Uniós forrásokhoz való jutásának lokális feltételeit biztosítják, alapvetően új alkalmazott városkutatási módszereket és megoldásokat követelnek. A magyar városok pólus programjának részeként meghirdetett városrehabilitációs pályázatoknak előfeltétele lett, hogy készüljenek új, a városok belső térbeli fejlődésének tagoltságával, a gazdasági-vállalkozói, a társadalmi-lakóterületi-civil világával az eddigiektől eltérő módon számoló, tudományosan is megalapozott városfejlesztési stratégiák. Ezen munkálatok egyik – módszertani tekintetben is érdekes és egyedi kutatás-fejlesztési – programja volt a Kecskemét integrált városfejlesztési stratégiáját megalapozó kutatás. Alapját az a térinformatikai rendszer adta, amely több mint 40 000 helyrajzi egységre bontva adott alapot városföldrajzi elemzések készítéséhez. Ezek feltárták a területhasználat konfliktusait, a gyorsan növekedő építési tevékenységek változásait, a helyi társadalom környezethez való viszonyulását, a társadalmi szegregációt, a különböző presztízsű társadalmi csoportok és az e városban jellemző részönkormányzatok fenntartható fejlesztési igényeit egyaránt. A kutatás során elhatárolt tíz új városfejlesztési terület külön települési és társadalmi jellemzése alapozta meg később a város közgyűlése által elfogadott konkrét stratégiát is. |
| |
 |
A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben |
| Megbízó: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal |
| Témavezető: Horváth Gyula |
| Az RKK valamennyi intézete részvételével folytatott, a regionalizáció hazai állapotát vizsgáló kutatási program azt tűzte ki célul, hogy szakmai érveket és információkat szolgáltasson egy lényegesen decentralizáltabb, regionalizált fejlesztéspolitika számára. Kutatásaink eredményeképp elkészült a magyar régiók és települések versenyképességi potenciálja elemzésének módszertana, kirajzolódtak a versenyképességet befolyásoló tényezők területi eltérései, összehasonlítás készült a magyar térszerkezet kedvező és hátrányos helyzetéről európai összevetésben, javaslatok készültek a versenyképesség erősítését szolgáló programok tartalmára, a területfejlesztési szereplők feladataira, s ajánlások fogalmazódtak meg az Unió strukturális politikájának továbbfejlesztésére; az egységes európai gazdasági tér kohéziójának erősítésére. |
| |
 |
Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megalapozása |
| Megbízó: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium |
| Témavezető: Faragó László |
| A policentrikus fejlesztési modellt összeegyeztettük a település hierarchiával, és arra tettünk javaslatot, hogy a településeket ne önmagukban, hanem funkcionális városi térségekbe (FVT) szervezve együtt kezeljük. A FVT-ket a gazdaságban betöltött szerepük és az ellátott szolgáltatásoknak megfelelően négy szintbe soroltuk: budapesti metropolisz-térség, nemzeti (perspektivikusan nemzetközi) jelentőségű funkcionális nagyvárosi körzetek, regionális jelentőségű nagy- és középvárosi térségek, térségi szerepet betöltő kisvárosi térségek. A városok és falvak integrált fejlesztése érdekében javítani kell az elérhetőséget, biztosítani kell a hozzáférést, ami a közlekedés és az IKT szektor fejlesztését teszi szükségessé. Javaslatot tettünk arra, hogy miként lehet a funkcionális városi térségeket besorolni a jelenlegi fejlesztési rendszerekbe, milyen intézményi változások szükségesek, és milyen eszközöket kell e koncepció megvalósítása mellé rendelni. |
| |
 |
Az önkormányzati méretnagyság és a közszolgáltatások méretgazdaságossági kérdései, különös tekintettel a kisközségi önkormányzatok feladatellátási képességére |
| Megbízó: NFT I. ROP 3.1.1. |
| Pályáztató IH: Magyar Közigazgatási Intézet |
| Témavezető: Kovács Katalin |
| Az ország tíz kistérségében folytatott kutatás azt igazolta, hogy a kistelepülések által uralt erőtérben a települések közötti együttműködéseknek nincs alternatívája, ám nagy kérdés, hogy azok milyen területi (településközi/mikrotérségi vagy kistérségi) szinteken, milyen közszolgáltatásokra kiterjedően s milyen szerveződési elvek alapján működjenek. A vizsgálat rámutatott a magyarországi kistelepülési önkormányzati rendszert sújtó kedvezőtlen folyamatokra; a költséghatékonysági megfontolások túlsúlyára, a „reformok” társadalmi költségeket figyelmen kívül hagyó, kapkodó bevezetésére, a lépéskényszerben született együttműködések törékenységére. (A kötet borítójára kattintva letölthető a zárótanulmány.) |
| |
 |
Regionális Innovációs Stratégia a Dél-Dunántúlon (RIS) |
| Megbízó: Európai Bizottság DG Enterprise |
| Témavezető: Gál Zoltán |
| A RIS célkitűzése az volt, hogy egy széles konszenzuson és egy hatékonyan működtetett, stabil intézményrendszeren nyugvó stratégia készüljön, amely hosszú távon (2010-ig tartó időszakra vonatkozóan) képes lehet arra, hogy az innovációt eszközül használva javítsa a régió versenyképességét. Az átfogó cél elérése érdekében a RIS-DD szektorális (kulturális ipar, egészségipar, környezeti ipar, élelmiszeripar és agrár-innováció, gépgyártás és elektronika, textil- és bőripar) célokat jelölt ki. A horizontális célok az RIÜ-NET intézményrendszer, az innováció finanszírozás módozatainak, és a szak- és továbbképzési rendszer kialakítását célozták. |
| |
 |
Területi közigazgatás és fejlesztési intézményrendszer |
| Megbízó: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal |
| Témavezető: Pálné Kovács Ilona |
| A hazai kormányzati rendszer egyik súlyos deficitje a települési önkormányzati rendszer szerkezetéből adódik. A települési önkormányzatok elaprózottságának kezelésére létrejött kistérségi rendszer azonban csak részleges eredményeket hozott.
A területfejlesztési politika, a területi integrációs funkciók gyakorlásának szűk keresztmetszete a gyenge, vertikálisan és horizontálisan egyaránt megosztott középszint. Miközben az elmúlt évtizedben egyre határozottabban fogalmazódott meg az önkormányzati régiók létrehozásának igénye, a reformfolyamat alig haladt előre. A középszinten kialakult intézményi burjánzás rontja a koordinációt, átláthatóságot, demokratikus deficitet, ellenőrizetlen elithálózatokat eredményezve.
A területfejlesztési intézményrendszer, amelynek létrehozásával a kilencvenes évtizedben nemzetközileg elismert modernizációt hajtottunk végre, az uniós csatlakozást követően ellentmondásos helyzetbe került. Az uniós forrásokat kezelő intézményrendszer centralizációja, kutatásaink szerint rontotta a tervezés és forráselosztás minőségét, hatékonyságát, s egyben a regionalizmus társadalmi elfogadottságának esélyeit is.
A magyar kormányzati rendszer centralizált maradt, így kevésbé alkalmas a helyi erőforrások bevonására, az uniós források hatékony felhasználására, csak formailag valósítja meg a civil és gazdasági szektorral való partnerséget.
|