Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Tudományos beszámoló 2005

A) Beszámoló

I. Az RKK fő feladatai a beszámolási évben

1. Kutatási célok

2. Egyéb kiemelt feladatok

II. Az év folyamán elért kiemelkedő tudományos eredmények, azok társadalmi (gazdasági) hasznossága

1. Ténylegesen decentralizált regionális fejlesztéspolitika kialakítása

2. Városkutatások

3. Határmentiség vizsgálatok

4. Hátrányos helyzetű térségek

5. Környezeti kutatások

III. Hazai kapcsolatok és pályázatok

IV. Nemzetközi kapcsolatok és pályázatok

V. Az év folyamán megjelent jelentősebb publikációk

Könyvek

Tanulmányok

B) Az intézet 2006. évi főbb kutatási céljai

 

A) Beszámoló

I. Az RKK fő feladatai a beszámolás évében

1. Kutatási célok

Az intézet 2005-ben áttekintő összegzést adott az EU strukturális, kohéziós politikájának változásairól, ezek hatásairól a 2007-2013-as költségvetési periódus területpolitikai irányzatokra és az új kohéziós politikai célkitűzések hatásairól a hazai regionális politikára. Az európai regionális politikai vizsgálatok körében széleskörűen elemezték az ESPON- (European Spatial Planing Observatory Network) program tartalmi eredményeit, összefoglalták Magyarország és Kelet-Közép-Európa szempontjából fontos tanulságokat.

Az RKK célul tűzte ki annak vizsgálatát, hogy Magyarország eddigi részvétele a különböző euroregionális programokban mennyire volt eredményes, és hogyan lehetne javítani az ország teljesítményén, hol voltak az alapvető hiányosságok, mit kell tenni ezek megszüntetése érdekében, s mely területeken kezdeményezhet Magyarország transznacionális együttműködéseket.

A területfejlesztési intézményrendszer további reformját érintő kutatások során alternatívákat kívántak bemutatni a különböző területfejlesztési megközelítések lehetősége és szükségessége, új irányítási, tervezési paradigma, a humánerőforrás-fejlesztés, a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika sajátos kezelése, valamint az innováció és a tudás, mint a regionális fejlődés meghatározó tényezői témakörökben. Vizsgálni szándékoztak a kistérségek és a regionális fejlődés összefüggéseit, a társulásokat létrehozó, és az új társulás alakításától tartózkodó kistérségek motivációit, a kistérségi szervezetépítési stratégiáját és döntéseik egyéb hátterét.

A sajátos területi konfliktusok és változásaik körében indítandó kutatások fő feladataként egyrészt a határtérségek, határrégiók fejlesztési irányainak kidolgozását, másrészt a perifériaképződés komplex vizsgálatát tűzték ki Magyarország államhatárai mentén, különös tekintettel azokra a halmozottan hátrányos határ menti térségekre, ahol a súlyos társadalmi-gazdasági, fejlettségbeli problémák ma is hatványozottan érvényesülnek. E kutatás során arra a kérdésre is keresték a választ, hogy a sajátos földrajzi helyzetükből adódó mely lehetőségek azok a nagyvárosok számára, amelyek alapján a határ menti térségek életében jelentős szerepet tölthetnének be a gazdasági-kulturális kapcsolatok fejlesztésében.

A nagyvárosokra kiterjedő kutatások következő céljaként azt határozták meg, hogy megvizsgáljanak néhány olyan európai nagyvárost, amelyek az elmúlt egy-két évtized során arculat- és szerepkörváltás hatására leromló vagy marginális helyzetű városból friss európai városi központokká váltak, s elemezzék ezek hazai adaptációs lehetőségeit. A magyarországi új városok lehetséges szerepeinek vizsgálata körében pedig a modernizációs folyamatokat és társadalmi-gazdasági funkciók átalakulásait kívánták elemezni.

A regionális gazdasági fejlődés (növekedés) vizsgálatakor a gazdasági értelemben fenntartható regionális növekedés/fejlődés új kihívásait, a "kelet-európai" adaptáció, versenyképességi felzárkózás lehetőségeit kívánták elemezni. A területfejlesztés és a környezetvédelem kapcsolatának kutatási céljaiként az EU környezet-integrációs folyamatok ökológiai és társadalmi hatásainak, valamint azoknak a területfejlesztéssel kapcsolatos térbeli, gazdasági, társadalmi és politikai konfliktusainak vizsgálatát jelölték meg.

 

 

2. Egyéb kiemelt feladatok

2005-ben az intézet a Kárpát-medence régiói sorozatban tovább kívánta folytatni valamennyi magyarországi régió köteteinek előkészítését. Megjelentetni szándékoztak a XXI. század eleji Magyarország regionális fejlődési folyamatait értékelő angol nyelvű kötetet.

A régiók versenyképessége programot a kutatási eredmények összegzését adó tanácskozással és kötettel tervezték zárni, s új NKFP pályázatot szándékoztak benyújtani. Több új nemzetközi projektet kívántak indítani, melyek közül kiemelkedik az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága által a közép- és délkelet-európai régiók interregionális együttműködésének fejlesztésére és a nagyrégiók kialakítására szóló nemzetközi pályázat, valamint a PHARE INTERREG programok folytatása.

Az RKK kiemelt feladataként határozta meg, hogy részt vegyen a területfejlesztési intézményrendszer, a regionalizáció kormányzati feladatainak és a II. Nemzeti Fejlesztés Tervnek a tudományos előkészítésében. E mellett folytatni kívánta a különböző szintű fejlesztési dokumentumok (régiók, megyék, kistérségek) felülvizsgálatában, elkészítésében való közreműködését.

A beszámolás esztendejében több PhD-fokozat megszerzését, egy doktori értekezést, illetve két habilitációt terveztek. Az intézet meg kívánta újítani tudományos menedzsmentjét, informatikai rendszerét és honlapját.

 

 

II. Az év folyamán elért kiemelkedő tudományos eredmények, azok társadalmi (gazdasági) hasznossága

1. Ténylegesen decentralizált regionális fejlesztéspolitika kialakítása

Az RKK 2005. évi tevékenységén belül kiemelt és valamennyi intézete részvételével folytatott, a regionalizáció hazai állapotát vizsgáló kutatási program azt tűzte ki célul, hogy szakmai érveket és információkat szolgáltasson egy lényegesen decentralizáltabb, regionalizált fejlesztéspolitika formálása számára. Az uniós támogatások alapját képező Nemzeti Stratégiai Referenciakeret első koncepciója az intézetben készült el; javaslatokat fogalmaztak meg a hatékony fejlesztéspolitika intézményrendszere és a tervezési rendszer szabályozására, az önálló regionális operatív programokra épülő fejlesztéspolitikára.

Kutatásaik során azt hangsúlyozták, hogy az EU támogassa az újonnan csatlakozott országokban megindult regionalizációs folyamatot, bizonyítva a versenyképesség és regionális decentralizáció szoros kapcsolatát. Fontosnak tekinthető eredmény, hogy ráirányították a figyelmet a strukturális alapok felhasználását végző intézmény- és eljárási rend hazai szabályozásának hiányosságaira, s arra, hogy a régióképződés folyamata nem elég erős, a társadalmi, gazdasági, intézményi kohézió viszonylag gyenge, a regionális fejlődés belső mozgatórugói kialakulatlanok. Ez a tény nem a regionalizálásról való lemondást, hanem éppen a tudatosabb régióépítést indokolja, hívták fel a figyelmet.

A regionális versenyképességi kutatások eredményei is a decentralizált fejlesztéspolitika fontosságát húzták alá. Felhasználhatók az uniós, a nemzeti fejlesztési programok kidolgozásához, a regionális fejlesztési programok és településfejlesztési koncepciók megfogalmazásához. Hozzájárultak ahhoz is, hogy Magyarország aktívan közreműködjön az Európai Unió strukturális politikájának alakításában, a regionális politikai reformok előkészítésében. Mindezek az ország, az egyes régiók és az innovációt hordozó települések és térségek versenyképességét erősítik az uniós tagságot követő első és második programozási időszakban.

Kutatásaik eredményeképp elkészült a magyar régiók és települések versenyképességi potenciálja elemzésének módszertana, kirajzolódtak a versenyképességet befolyásoló tényezők területi eltérései, összehasonlítás készült a magyar régiók és településrendszer kedvező és hátrányos helyzetéről európai összevetésben, megfogalmazódtak a magyar régiók versenyelőnyei a kelet-közép-európai országok térségeivel összevetésben, javaslatok készültek a versenyképesség erősítését szolgáló programok tartalmára, a területfejlesztésben közreműködő szereplők feladataira, s ajánlások fogalmazódtak meg az Európai Unió strukturális politikájának továbbfejlesztésére; az egységes európai gazdasági tér kohéziójának erősítésére.

 

 

2. Városkutatások

A több területen és alprogramokban folytatott történeti jellegű városkutatási vizsgálataik máig szóló fontos tendenciákra hívták fel a figyelmet. Ezek között rámutattak arra, hogy az ország városhálózata a XX. század elején kiegyensúlyozatlan volt, Budapest városi szerepkörének súlya már a dualizmus korában is kiugró, a modernizálódó városi funkciók pedig jórészt a hierarchikus modell törvényszerűségei szerint terjedtek az országban. A kutatás azt is bizonyította, hogy a városiasodásban nagy szerepet játszottak a külső, leginkább az állam felől érkező hatások.

Budapest XX., illetve XXI. század fordulójának összehasonlító elemzésében a kutatás megállapította, hogy bár a főváros nemzetközi kapcsolatainak jellege és intenzitása átalakult a vizsgált száz év során, de irányai jobbára megmaradtak. Budapest a "mítosszal" ellentétben már a XIX. század fordulóján sem játszott központi szerepet Nyugat és Kelet, illetve a Nyugat és a Balkán között. Budapest sem akkor, sem ma nem elegendően felkészült ahhoz, hogy a délkeleti országokkal szorosabb kapcsolatot építsen ki. A globalizációs hatások ezt a helyzetet konzerválják.

A nemzetközi funkciók területi megoszlásában markáns főváros-vidék kettősség jellemző. Kedvező jelenség, hogy a vidéki városaink között - az ágazati színtereken - más-más sorrend alakult ki, így a munkamegosztás kiegyenlítettebb térbeli struktúrája, a policentrikus városfejlődés rajzolódik ki közöttük.

A történeti visszatekintésen alapuló városkutatási eredményeik közötti, a Kisalföld déli részét érintő vizsgálataik megállapították, hogy a XIX-XX. században a központi funkciók egyre kevesebb számú településen koncentrálódtak, elősegítve e központok gyorsabb fejlődését. Néhány ausztriai város, elsősorban Bécs hinterlandja átterjedt Magyarországra (elsősorban a Nyugat-Dunántúlra). A trianoni határmegvonás kettévágta a városi vonzáskörzeteket.

Az ugyanezen témakörben a városfejlődés jelenét (jövőjét) érintő kutatási eredményeik felhívták a figyelmet arra, hogy fontos hangsúlyt kap a jövőben Magyarország fejlesztéspolitikájában a városhálózat fejlesztése. Kutatásaikkal szakmai alátámasztást kapott a regionális decentrumok, az ún. fejlődési pólusok kiemelt fejlesztésének szükségessége (ezt igazolják az ESPON-kutatások, az uniós regionális politika legújabb dokumentumai is). A városcentrikus, többpólusú fejlesztéspolitikára való áttérés nálunk jelentős fejlesztéspolitikai változásokat igényel, tekintettel a korábbi, a perifériára, hátrányos helyzetű, többnyire agrár-jellegű kistérségekre koncentráló támogatási gyakorlatra. A városok jövőbeni fejlődése szempontjából (az egyik nagyvárost érintő empirikus kutatási eredmények alapján) öt szempontot emeltek ki: azt, hogy az emberek szeressenek itt élni, javuljanak a lakosság életkörülményei, az egészségügyi ellátás, a környezet állapota és a közbiztonság.

 

 

3. Határmentiség vizsgálatok

Az intézet euroregionális vizsgálatai között - egyik kiemelendő feladataként - az osztrák-magyar határtérség átalakulási folyamatait tárta föl. Ennek során megállapították, hogy összehangoltabbá váltak a kapcsolatok, célirányosak és természetesek a másik ország, a másik régió, a másik oldali település bekapcsolása a jelen és a jövő alakításába. A területfejlesztés szereplőinek magatartásában az osztrák oldal elvárásai, igényei, reakciói jelen vannak, saját fejlesztési stratégiáikat ezek figyelembevételével alakítják. A munkaerőmozgásban az osztrák piac hatása számottevő.

Az osztrák elzárkózódás a magyar munkaerő foglalkoztatásában hivatalosan megvan, érvényesül, de egyre stabilabb az a munkaerő, amely tartósan Ausztriában dolgozik. Ez a szolgáltatások körének bővülésében és a lakossági beruházások és fogyasztás esetében is kimutatható. A gazdasági szereplőknek csak bizonyos köreiben érvényes a határból adódó előnyök érvényesítése; bár az európai uniós belépés változásokat hozott, de annak valós hatásait még korai lenne megbecsülni. Nagy aktivitás figyelhető meg osztrák részről a jövőt alakító fejlesztésekben, s hozzánk képest jóval tudatosabban készülnek a következő tervezési időszakra. A magyar oldal még passzívabb, melynek oka a megyei, regionális kompetenciahiány, a források tervezhetőségének hiánya, de a nyelvismeret, vagy a kommunikációs kultúra, az intézmények hiánya is közrehatnak ebben.

Az osztrák-magyar modell példaértékű lehet hazánk számára, hogy miként kell kezelni, aktivizálni, egyben az érdekeket érvényesíteni az Európai Unióba belépett, vagy ahhoz kötődni kívánó országok térségi együttműködései során.

 

 

4. Hátrányos helyzetű térségek

A hátrányos helyzetű, vagy ilyen helyzetbe várhatóan kerülő térségek vizsgálatán belüli kutatások célja az volt, hogy kidolgozzanak egy olyan módszert, amivel előre jelezhető a kistérségek esetében a válság-közeli állapot. Kutatásaik eredményeképpen sikerült meghatározni azokat a kistérségeket, amelyek az általános válsághelyzeten kívül a jövőben kedvezőtlen helyzetbe kerülhetnek, megjelölve annak kiváltó tényező-rendszerét (problémamentes, gyenge, részleges és általános krízis helyzet).

A kutatás eredményeként rávilágítottak a területi statisztikai információs rendszer anomáliáira, többek között az időbeli összevethetőség korlátaira, az adattartalmak eltérésének nehézségeire, a modernizációt nem követő adatgyűjtésre, az infrastrukturális információk túltengésére, a humánforrások település szintű mérésének hiányára. Kimutatták, hogy a hazai adatbázisok elérhetősége korlátozott, azok számos vonatkozásban nem harmonizálnak az Európai Unió kistérségi, települési megfigyeléseivel, illetve nem, vagy nagyon nehezen használhatók fel a tervezésre, az előrejelzésre, s a területi folyamatokba történő beavatkozások mérésére.

A társadalom térbeli-települési egyenlőtlenségeinek vizsgálata az új egyenlőtlenségek keletkezésével (fiatalok, romák, teljesen leszakadók, nők, információs társadalom) foglalkozott. E sokoldalú kutatások közös eredménye szerint - az információk, a tudás térbeli és társadalmi eloszlásának nagymértékű egyenlőtlenségéből kiindulva - a területi egyenlőtlenségek tartós fennmaradását, a divergens területi fejlődést, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek további növekedését lehet prognosztizálni.

A magyarországi települések jó harmadát kitevő aprófalvas térségekben jelentős mértékben összezsugorodtak a munkaerőpiacok - hívták fel a figyelmet az ezt érintő kutatásaik. Ezért különösen jelentős az ún. támogatott munkaerőpiac, amely elsősorban a közfoglalkoztatási programot jelenti, főleg a tartós munkanélküliség sújtotta településeken. A közfoglalkoztatáshoz képest még fontosabbnak tartják a kutatások a szociális földprogram működtetését, mert ez csökkenti a munkanélküli családok kiszolgáltatottságát. Az aprófalvas térségek perspektívái szempontjából alapvetően fontosak a roma/cigány és a többségi társadalom együtt élése, mely egyes esetekben nem jelent súlyos problémát, másutt viszont nagy számban élnek romák; e problémák térségi szintűek, ahol kezelhetetlenné válik a munkanélküli támogatásokból, informális gazdaságból élő romák reménytelen helyzetének folyamatos újratermelődése - hívták fel a figyelmet e kutatások eredményei.

A tanyakutatások eredményei feltárták, hogy e sajátosan alföldi, bár az európai vidék-kutatásokban is előforduló szórvány-településforma olyan tanyás vidéki térségnek tekinthető, melynek fenntarthatósága az egész régió gazdasági-társadalmi fennmaradásának záloga. A kutatás megállapította, hogy az egykori (mezővárosi eredetű, történelmi) tanyarendszer napjainkra szinte teljesen megszűnt, gazdasága, társadalma alapvetően átformálódott, és az a szélsőséges területi, jövedelmi és társadalmi differenciálódás, ami az egykori tanyás térségekben végbemegy, esetenként elemi erejű táji, környezeti pusztulást okoz.

 

 

5. Környezeti kutatások

A Kárpát-medence egészére kitekintő környezeti tárgyú kutatásokban áttekintették és értékelték a környezetvédelmi politikák, valamint a környezetvédelmi intézményrendszer alakulását, feltérképezve nyolc vizsgált ország környezetvédelmi minisztériumainak felépítését. Megállapították, hogy a környezetvédelmi irányítás szerkezete teljesen különböző, túlsúlyban vannak a kombinált minisztériumok, amelyekben a környezetvédelem nem mindig azonos jelentőséggel szerepel. A környezetpolitikák "dokumentált" változatai ugyan mind EU-kompatibilisek, ám a területi beosztások (pl. a megyék súlya) nagyon eltérőek.

Az Alföldön sajátos tájfenntartó szereppel bíró tanyás településrendszer környezeti problémáinak feltárása alapján megállapították, hogy a homokhátsági tanyák további pusztulásával a vízháztartásában is veszélyeztetett, érzékeny alföldi környezet még erőteljesebb degradációja következhet be. Ennek megállítására vagy mérséklésére csak egy integrált, erőteljesen támogatott ökoszociális alapú, sokszínű mezőgazdaság lehet alkalmas, a terjeszkedő városok esetén kombinálva egy sokkal erőteljesebb külterületi építési szabályozással.

 

 

III. Hazai kapcsolatok és pályázatok

Az RKK hazai kapcsolatrendszerének stratégiai elemei nem változtak 2005-ben, de tartalmukban, minőségükben és esetenként irányultságukban is új elemek figyelhetők meg benne.

Mind RKK-szinten, mind pedig az intézetek (és kutatók) tekintetében megfigyelhető a rendkívül kiterjedt partnerség, a "sokszereplős" modell, melyben - a kutatói hálózaton kívül - tanácsadó cégek, bankok, vállalkozók, nagyvállalatok és államigazgatási (kormányzati) területfejlesztési és önkormányzati szervek is részt vesznek. Fontos jellemzője továbbá ennek az együttműködésnek, hogy szinte minden esetben konkrét kutatási programok megvalósítását célozzák - egyre gyakrabban konzorciális szerződésben rögzítve a munkakapcsolatok tartalmi és financiális elemeit.

A kapcsolatok általános értékelése során annak jelentőségét is alá kell húzni, hogy ezekben a kamatoztatódnak az RKK, illetve a kutatói közösség elméleti és gyakorlati felkészültsége, szellemi potenciálja, megszerzett kutatási tapasztalataik, ismereteik, azaz a "versenyképes tudás". Ez különösen is jelentőséggel bír az intézet esetében, hiszen a gyakorlati szakértői, tanácsadó munkájában (kormányzati és önkormányzati, területfejlesztési szervek) tudja ezeket hasznosítani. Az RKK ezzel az akadémiai tudományosság, a kutatási eredmények hasznossága terén is meghatározó eredményeket tud maga mögött, és járul hozzá az Akadémia társadalmi elismertségének növeléséhez.

E kapcsolatokban, pontosabban az ezek tartalmát adó kutatásokban gyakorlatilag megszűnt a hagyományos alap- és alkalmazott kutatások közötti ellentét, a programokban az elméleti és az empirikus vizsgálati módszerek, elemek egymásra épülése biztosította azok eredményeit a döntéshozók és a regionális tudomány számára.

Az intézet működésében, fenntartásában (forrásszerző tevékenységében) mind meghatározóbbá válik a pályázati tevékenység, s kell szembenézni a közbeszerzési eljárásokkal. Ezek jelentős problémákat hordoznak. Így: számtalanszor marad rejtve, vagy nem eléggé világos a kiírói szándék, a pályázat tartalma és a pályázóval szemben megfogalmazott követelmények sem eléggé egzaktak; a pályázási határidők több esetben túl rövidek; túl sok az adminisztratív kötöttség; átláthatatlan, hogy miért, milyen okokkal, indokokkal alátámasztottak a pályázatok elutasításai; a pályázati elszámolási rendszer túl bürokratikus; túl elaprózott; komoly gondot jelent a pályázatokra általában jellemző utófinanszírozás; nincs olyan központi kutatási alap, ahonnan biztosítani lehetne az esetenkénti önrészt; a pályázónak nincs információja kutatási eredményei sorsáról; nincs egy olyan koordinációs fórum, ahol az érintett központi állami kiíró szervek összefognák a rövidebb-hosszabb távra szóló pályázati céljaikat.

Az előző bekezdésben jelzett problémák mellett is az RKK kutatási tevékenységének meghatározó részét jelentik a pályázatok. Ezek között továbbra is fontosak az OTKA-k, az NKFP avagy - újabban - a regionális operatív programok.

A stratégiai partnerség folyamatosan meghatározó eleme a felsőoktatási intézményekkel való együttműködés. A korábbi évekre jellemző graduális és posztgraduális képzések mellett a beszámolás évében újabb habilitációra került sor, több kutató kapott kinevezést valamely egyetemre, főiskolára, oktat doktori iskolában, s jellemzővé vált a doktoranduszok bekapcsolása az intézeti kutatásokba. (Tíz százalékkal nőtt az oktatási tevékenységet végzők száma; ugyanennyivel az elméleti és a gyakorlati kurzusoké, s többen vesznek részt doktori iskolákban az előző beszámolási évhez képest.)

A felsőoktatási intézmények között a PTE, a SZETE, a Corvinus Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, Széchenyi Egyetem, Kodolányi Főiskola mellett új elemként a Tessedik Sámuel Főiskola is bekerült azon intézmények közé, ahol a kutatóik oktatói tevékenységet folytatnak.

A korábbi évekhez hasonlóan alakultak a vidéki akadémiai bizottságokkal kialakult kapcsolatok, amelyekben (s a szakbizottságokban) a kutatók meghatározó szerepet töltenek be. Némiképp csökkent viszont az akadémiai intézetekkel fennálló együttműködés. Az Akadémia különböző testületeivel, illetve a Társadalomtudományi Főosztállyal való kapcsolatok korrektek, ez utóbbira segítő közreműködés jellemző.

A regionális politika, illetve a területfejlesztés szereplői között az Országos Területfejlesztési Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a VÁTI emelendő ki a központi szervek és intézmények közül. Többszintű és sokoldalú kapcsolatok alakultak a regionális fejlesztési szervekkel (pl. a fejlesztési tanácsokban való állandó képviselet, illetve a regionális operatív programok kidolgozásában, átdolgozásában való szakértői közreműködés, szakmai kamarákkal, más szakértői testületekkel, a nagyvárosi pólus programban való részvétel). Új kapcsolatként említendő a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, az országos kisebbségi önkormányzatok, Budapest Fővárosi Levéltár, Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 irányító testületében való részvétel. (Az Európai Kulturális Fővárosa pályázatban Győr és Pécs anyagának kidolgozásában vettek rész munkatársaik). Ugyancsak új elemként kell szólni a formálódó kistérségi szervezetekkel kialakult szakmai kapcsolatokról.

Külön említendő, hogy az illetékes központi államigazgatási szervekkel és a VÁTI-val együttműködve jelentős elkészítő munkák folynak annak érdekében, hogy Magyarország (Pécs - RKK) töltsön be a Kárpát-medencei területfejlesztési programokban egyfajta hálózat-központi szerepet.

Az RKK külső szakmai kapcsolatai között igen fontos szerepet játszik a Magyar Regionális Tudományi Társaság, annak működtetése. Az immár több mint 400 tagot számláló, neves elméleti és gyakorlati szakembereket egyaránt tömörítő társadalmi szervezet (elnöke az RKK főigazgatója) létrehozta a határon túli, Kárpát-medencei tagozatait. A társaság közgyűlése kezdeményezte, hogy az MRTT bekerüljön az Akadémia által támogatott tudományos társaságok közé.

A hazai tudományos társasságokban, egyéb szakmai testületekben való részvételük jelentős fejlődést mutat. (Az előző évhez képest 30%-kal nőtt a tagok és 20%-kal a vezetők száma. E körből 2005-ben is Regionális Tudományi Bizottság emelendő ki, s egy igen rangos, nagy jelentőségű konferencia szervezése a Magyar Szociológiai Társasággal.

A tudományos rendezvények és az azokon tartott előadások száma jelentősen meghaladja a 2004. évit: a rendezvények szervezése majd 100%-kal, az előadások tartása pedig 10%-kal. A publikációs tevékenység és a könyvkiadás számszerű emelkedést mutat. Minőségi ugrást jelent, hogy jelentősen megnőtt az idegen nyelvű publikációk száma, s köztük külföldön megjelent könyvek is vannak.

A vizsgálatokhoz szükséges adatbázisok és azok koordinált használata, a kutatási egységek közötti kapcsolatok, valamint az intézet PR-ja szempontjából is nagy jelentőségű és volumenű informatikai fejlesztést valósított meg a beszámolás évében az RKK az Akadémia támogatásával: felújították a honlapot, létrehozták az intranet hálózatot, megtették a szükséges lépéseket az elektronikus adminisztráció kiépítésére.

Az RKK a beszámolás évében megújította menedzsmentjét. Ezen belül létrehozta a főigazgató-helyettesi státust, modernizálta a központi szolgáltatásokat, hazai és nemzetközi pályázati tevékenységet, a belső intézeti és a horizontális műhelyek közötti kapcsolatokat ujjászervezte, s mindezeknek megfelelően átdolgozta szervezeti és működési, gazdálkodási rendjét.

A regionális tudomány elismerését jelzi, hogy Horváth Gyula főigazgató 2005-ben Széchenyi-díjat kapott, Illés Iván volt főigazgató a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti Keresztjét vehette át, Tímár Judit tudományos főmunkatárs pedig Pro Régió Díjban részesült.

 

 

IV. Nemzetközi kapcsolatok és pályázatok

Az RKK nemzetközi kapcsolatainak stratégiáját illetően néhány évvel ezelőtt megfogalmazott hangsúlyeltolódás a beszámolás évére több tekintetben is markánsan megfogalmazható eredményt hozott.

Közülük elsőként említendő a Kárpát-medence regionális fejlődésében vállalt "küldetés"-szerepe, a határon túli, illetve a határ menti kapcsolatok erősítése, ilyen tartalmú vizsgálatok folytatása, a szomszédos országok fejlesztési terveinek kimunkálásában való közreműködés, összehasonlító elemezések végzése és a regionális tudomány hazai eredményeinek kamatoztatása a határon túli magyarság érdekében is, mind a közös kutatásokkal, mind pedig ottani, több felsőfokú intézményben végzett oktatási tevékenységével. Az intézet kezdeményezte azt a közös nyilatkozatot, amelyet 2005 novemberében - a Magyar Regionális Tudományi Társaság III. vándorgyűlésén, Sopronban - Magyarország, Románia, Szlovákia és a Vajdaság területfejlesztési miniszterei adtak ki a regionális együttműködés kohéziós szerepéről és a regionális tudomány kapcsolatépítésének fontosságáról Közép-Európában (www.mrtt.hu/nyilatkozat.pdf).

Az intézet - másik súlypontként - folytatta az EU-s szervekkel korábban kialakított kapcsolatait, illetve nyert el több uniós pályázati forrást, s jelentős szerepet vállaltak nemzetközi kutatási konzorciumokban, nemcsak a magyarországi, hanem az újonnan csatlakozó országokbeli hasonló profilú műhelyek közül elsőként megbízva uniós finanszírozású kutatások vezetésével. Kiemelendő az ESPON programban, illetve több INTERREG-programban való részvételük mellett, hogy a DG Regio tenderét az intézet által vezetett nemzetközi konzorcium nyerte el és dolgozta ki az unió teljes területére nézve a jövőbeni határon átnyúló kapcsolatok, területi együttműködések koncepcióját. A Strathclyde University által vezetett nemzetközi konzorciumon belüli feladatuk az újonnan csatlakozott tíz ország regionális politikai potenciáljának és igényeinek kidolgozása volt. Osztrák partnerintézetekkel is sor került közös kutatási programok kidolgozására, folyamatos szakmai konzultációkra, további együttes programok előkészítésére.

Nemzetközi kutatásaik egyre erőteljesebben koncentrálnak az újonnan csatlakozott, illetve hamarosan csatlakozó országok, illetve az új szomszédsági program által érintett balkáni térség országainak regionális politikájára, sajátosságaira. Kiemelendő az ESPON keretében végzett munka, amely Magyarország EU-csatlakozás utáni kapcsolatait vizsgálta Romániával, illetve Szerbia-Montenegróval.

A korábbi években kialakított nemzetközi együttműködési kutatási kapcsolatok tovább bővültek, így az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központjával, a kassai Selye János Egyetemmel került sor megállapodások aláírására, alakult ki egy-egy projektben való együttműködés horvát, szerb, román és szlovák kutatóintézetekkel. Stabilizálódott kapcsolatuk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel.

Az RKK két témával vett részt az EU 5-ös keretprogramban. Az egyiknek az eredményeit angol és magyar nyelven jelentették meg a beszámolás évében ("A Dél-dunántúli régió innovációs stratégiája" címmel). A másik EU 5-ös keretprogram az EXLINEA (Lines of Exclusion as Arenas of Co-operation: Reconfiguring the External Boundaries of Europe - Policies, Practices, Perceptions) tudományos zárójelentése, amely több nemzetközi konferencián és workshopon került megvitatásra. A projekt kutatási eredményei - ugyancsak angol és magyar nyelven - önálló kötetben is napvilágot láttak.

Az intézet vezető kutatói rendszeresen vesznek részt jelentős nemzetközi tanácskozásokon, kérik fel őket szakértésre, tanácsadásra, nemzetközi pályázati bírálatban való részvételre (mely utóbbi az EU-s pályázatokat is magában foglalja).

A beszámolás évében 20%-kal többen tartottak nemzetközi rendezvényen előadást, 30%-kal több nemzetközi szakértői vélemény született és 40%-kal többen vesznek részt nemzetközi tudományos testületben az előző évihez képest.

 

 

V. Az év folyamán megjelent jelentősebb publikációk

KÖNYVEK

Baranyi, Béla (ed.): Hungarian-Romanian and Hungarian-Ukrainian Border Regions as Areas of Co-operation Along the External Borders of Europe. Centre for Regional Studies, Pécs, 2005. 169 p.

Baranyi Béla (szerk.): Közelítések. A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai és a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén. MTA Regionális Kutatások Központja, Debrecen, 2005. 269 p.

Barta, Györgyi - G. Fekete, Éva - Szörényiné Kukorelli, Irén - Timár, Judit (eds.): Hungarian Spaces and Places: Patterns of Transition. Centre for Regional Studies, Pécs, 2005. 595 p.

Beluszky, Pál - Győri, Róbert: The Hungarian Urban Network in the Beginning of the 20th Century. Centre for Regional Studies, Pécs, 2005. 132 p.

Beluszky Pál - Győri Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2005. 232 p.

Beluszky Pál (szerk.): Magyarország történeti földrajza 1. kötet. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2005. 462 p.

Beluszky Pál: Őrség - Vendvidék, Felső-Rába-völgy. Szentgotthárd és környéke. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2005. 207 p.

Dőry Tibor: Regionális innováció-politika. Kihívások az Európai Unióban és Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2005. 261 p.

Dujmovics Ferenc - Nagy Imre: A vajdasági városok környezet-egészségügyi értékelése az ezredfordulón. MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Békéscsaba-Újvidék, 2005. 159 p.

Enyedi György - Keresztély Krisztina (szerk.): A magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2005. 221 p.

Erdősi Ferenc: A Baltikum közlekedése és a kapuszerep. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2005. 216 p.

Erdősi Ferenc: Magyarország közlekedési és távközlési földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2005. 504 p.

Faragó László: A jövőalkotás társadalomtechnikája. A közösségi tervezés elmélete. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2005. 240 p

G. Fekete, Éva: Long-term Unemployment and Its Alleviation in Rural Areas. Case of Hungary. Centre for Regional Studies, Pécs, 2005. 80 p.

Grosz András - Rechnitzer János (szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-Győr, 2005. 303 p.

Pálné Kovács Ilona (szerk.): Regionális reformok Európában. Belügyminisztérium IDEA Programja, Budapest, 2005. 246 p.

Rechnitzer János - Smahó Melinda: A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2005. 83 p

Simonfai Lászlóné - Sziráki Zsuzsanna (összeáll.): Enyedi György műveinek bibliográfiája 1954-2005. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2005. 73 p.

Szörényiné Kukorelli, Irén

- Timár, Judit - Henshall Momsen, Janet: Gender at the border. Entrepreneurship in rural post-socialist Hungary. Ashgate, Aldershot, 2005. 142 p.

 

TANULMÁNYOK

 

Barta Györgyi: A szolidaritás vagy hatékonyság dilemmája a területfejlesztési politikában a rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. - Polgári Szemle, 1. 2005. 2. 35-50. p.

Csatári, Bálint: Major changes in the Hungarian micro-regions. In: Rural Development Capacity in Carpathian Europe. Eds. Z. Floriańczyk, K. Czapiewski. European Rural Development Network, Warsaw, 2005. 79-94. p

Enyedi, György - Timár, Judit: Applied human geography and ethics from an East Central European perspective. - Ethics, Place and Environment, 7. 2004. 3. 173-184. p.

Enyedi, György: Competitiveness of the Hungarian regions. In: Regional Scientists Tribute to Professor Ryszard Domanski. Ed. T. Markowski. Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2005. 42-57. p.

Erdősi Ferenc: A vezetékes távközlés/infokommunikáció regionális jellemzői Európában I-II. rész. - Területi Statisztika, 8. (45.) 2005. 3. 252-266. p., 5. 440-453. p.

Gál, Zoltán: A new tool for economic growth: role of innovation in the transformation and regional development of Hungary. - Geographia Polonica, 78. 2005. 2. 31-52. p.

Hajdú, Zoltán - Pap, Norbert: Potential possibilities of cross-border cooperation across the Hungarian-Croatian border after Hungary's accession to the European Union. - Region and Regionalism, 1. 2005. 7. 119-124. p.

Hardi Tamás - Nárai Márta: Szuburbanizáció és közlekedés a győri agglomerációban. - Tér és Társadalom, 19. 2005. 1. 81-101. p.

Horváth Gyula: Magyarország térszerkezete és a régió intézménye. - Területi Statisztika, 8. (45.) 2005. 4. 309-323. p.

Horváth, Gyula: Áreas de evoluçăo das políticas estruturais. In: A próxima reforma das políticas estruturais. Coord. L. M. Pires. Ediçăo Observatório do QCA III. Lisboa, 2005. 127-146. p.

Jász Krisztina - Szarvák Tibor: Az esélyegyenlőségi politika Janus-arca. Kistelepülések, társadalmak, konfliktusok. - Politikatudományi Szemle, 14. 2005. 2. 135-155. p.

Kovács Katalin: Polarizálódás és falutípusok a vidéki Magyarországon. In: Nemzetfelfogások: Falupolitikák. Szerk. Bognár L., Csizmady A., Tamás P., Tibori T. Új Mandátum Kiadó, MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 2005. 141-152. p.

Kovács, Teréz: Lagging rural areas in post-socialist Hungary. In: Rural Development Capacity in Carpathian Europe. Eds. Z. Floriańczyk, K. Czapiewski. European Rural Development Network, Warsaw, 2005. 37-48. p.

Nagy, Erika: Strategies of international investors in Hungary's emerging retail market. In: Foreign Direct Investment and Regional Development in East Central Europe and the Former Soviet Union. Ed. D. Turnock. Ashgate, Aldershot, 2005. 267-290. p.

Nagy, Erika: Transition and polarisation: Advanced producer services in the emerging regional (Market) economies. - Service Industries Journal, 25. 2005. 2. 229-251. p.

Nagy, Erika: Urban development in post-transition Hungary: emerging social conflicts as constraints for a locality. - Geographia Polonica, 78. 2005. 1. 23-37. p.

Pálné Kovács Ilona: A hatalom területi megosztása. (Tények, trendek Magyarországon). - Kultúra és Közösség, 3. (9.) 2005. 3-4. 5-11. p.

Pálné Kovács, Ilona: Regional capacity-building in South Transdanubia. In: Ágh A. [et al.] Institutional Design and Regional Capacity-Building in the Post-Accession Period. Hungarian Centre for Democracy Studies, Budapest, 2005. 205-226. p.

Somlyódyné Pfeil Edit: A városok az átalakuló közigazgatási rendszerekben és a területi politikában (Nemzetközi kitekintés). - Magyar Közigazgatás, 55. 2005. 4. 193-203. p.

Szörényiné Kukorelli, Irén: The appearance and role of micro-regional co-operations in the Hungarian spatial development. - Geograficky Casopis, 57. 2005. 3. 229-246. p.

Váradi Monika Mária - Kovács Katalin: Utóparaszti hagyományok egy mezővárosban. In: Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken. Szerk. Schwarcz Gy., Szarvas Zs., Szilágyi M. MTA Néprajzi Kutatóintézet, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2005. 75-87. p.

Váradi, Monika Mária - Wastl-Walter, Doris - Veider, Friedrich: Menni vagy maradni - a végek dilemmája. In: Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből III. Szerk. Kovács N., Osvát A., Szarka L. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. 273-296. p.

 

B) Az intézet 2006. évi főbb kutatási céljai

Az RKK 2006-ban erősíteni kívánja az alapkutatásokat. Olyan tématerületek művelését folytatják, illetve kezdik meg, amelyek megalapozhatják az ország fejlesztéspolitikáját (pl. várospolitika, régiókutatások). Ezekben jobban ki szeretnék használni az RKK hálózati működését, az intézeteik közötti együttműködést, a multi- és interdiszciplináris lehetőségeiben rejlő előnyeinket.

Minden intézetüknek, osztályuknak sajátos alapkutatási profilja az otthont adó régió elemzése. E folyamatos munka egyik 2006-os eredménye a régiók monográfiáinak az elkészítése, amelyben csaknem valamennyi kutató részt vesz.

Az intézetben továbbra is markáns kutatási profil az európai regionális politika elemzése. Fontos hangsúlyt kapnak a városhálózat, a decentrumok, az ún. fejlődési pólusok kiemelt fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások

Alkalmazott kutatásaink közvetlenül szolgálják Magyarország területi politikáját és fejlesztéspolitika decentralizálását, regionalizálását. Az RKK részt vesz az MTA-OTH közötti együttműködés kutatási feladatainak a teljesítésében. Ennek keretében többek között az alábbi témákat kutatják:

az "európai területi együttműködés"-t érintő feladataihoz kapcsolódóan a tervezési-programozási együttműködés a szomszédos országokkal;

a lisszaboni program és a területi kohézió összefüggéseinek kimutatása;

policentrikus városfejlesztés Magyarországon;

a vidékfejlesztés kohéziós politikai teendői, új város-vidék kapcsolat kialakítása;

a regionális operatív programok kidolgozásában szakértői közreműködés;

szomszédos, nem uniós országok regionális politikájának bemutatása (Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna, Oroszország);

a barna- és zöldmezős fejlesztések nagyvárosaink fejlődésére gyakorolt hatásainak vizsgálata;

a területi folyamatok értékelése a strukturális beavatkozások hatékonyságának mérésével;

Tovább építik a nemzetközi kutatási együttműködéseiket a szomszédos országok tudományos műhelyeivel, melynek célja, hogy a térség regionális kutatási intézményei:

áttekintsék az együttműködés eddigi tapasztalatait, értékeljék azok regionális fejlődésre gyakorolt hatásait;

vázolják az európai regionális együttműködések várható irányait és eszközeit, az egységes európai térség részpolitikáinak kooperációs komponenseit;

bemutassák a regionális együttműködések lehetséges területeit;

kinyilvánítsák érdekeltségüket az új típusú regionális együttműködésekben.

A hosszabb távú kutatási együttműködést megalapozó témakörökre az alábbiakat fogalmazta meg az RKK a résztvevő partnerintézmények számára:

kutatási-technológiai együttműködések, a közép- és délkelet-európai innovációs térség regionális komponensei;

a növekedési központok, a regionális centrumok fejlesztési stratégiái;

a közepes méretű városok szerepe a transz-regionális kapcsolatok szervezésében;

regionális repülőterek;

regionális fejlesztési képzés a térség felsőoktatási intézményeiben;

az üzleti szolgáltatások regionális centrumainak együttműködésének lehetőségei;

a Duna menti térségek fejlesztési koncepciói;

a határ menti együttműködések szervezeti rendszerei;

a térség egyetemei és főiskolái közötti képzési együttműködések, közös képzési centrumok kialakításának lehetőségei;

termelési együttműködések, közös ipari klaszterek.

2006-ban várhatóan beszűkülnek a hazai pályázati lehetőségek, ezért az így kieső forrásokat a nemzetközi programokban való részvételük erősítésével kívánják pótolni, melyek biztosítják kutatóik számára a nemzetközi tudományos életben való közvetlen részvételt. A 2005-ben folyatatott nemzetközi kutatások jelentős része folytatódik 2006-ban.

Újonnan induló EU 6 programok: Governance for Sustainability: G-force; Local Dimensions of Wider European Neighbourhood: Developing Political Community through Practices and Discources of Cross-Border (EUDIMENSION). (Egyik legjelentősebb még el nem bírált pályázatuk: INTERREG III B CADSES, NEPONET-szomszédságpolitikai kutatóhálózat létrehozása.)

Folytatják a Kárpát-medence régiói című monográfiasorozat kiadását. 2006-ban tervezett kötetek: Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Közép-Magyarország, Vajdaság Északnyugat-Erdély, Közép-Erdély, Kárpátalja.

Alaptevékenységük erősítését mutatja, hogy 2006-ban legalább 4 PhD-fokozat megszerzése, 5 munkatársuk házi védése várható, és 2 kutató nyújtja be akadémiai doktori értekezését.