Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Tudományos beszámoló 2016

Tudományos beszámoló az MTA KRTK RKI 2016. évi tudományos tevékenységéről

I. Az RKI fő feladatai 2016-ban

II. A 2016-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között

III. Az RKI hazai és nemzetközi kapcsolatai 2016-ban

IV. A 2016-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

V. A 2016-ban ban megjelent jelentősebb publikációk

KÖNYVEK

KÖZLEMÉNYEK

I. Az RKI fő feladatai 2016-ban

Az intézet a közfeladatként jelentkező alapkutatásokat tekintette elsődleges feladatának a 2016. évben is. A beszámolás évében számottevő hangsúlyt kaptak a területi-társadalmi egyenlőtlenségekkel (szegénység, marginalizáció, területi és társadalmi tőke, bizalom, egészség, jól-lét), a decentralizációval, kormányzással és kohéziós politikával, a nagyvárosfejlődéssel, a közép- és a kelet-európai regionális fejlődéssel, a határkutatásokkal (szomszédságpolitika, geopolitika, európaizáció, migráció), a magyar vidéki fejlődéssel (termőföld, agrárgazdaság, polarizáció), a közfoglalkoztatással, a városi környezettel (smart city, városi metabolizmus) és a térelméleti kérdésekkel foglalkozó kutatások. Az év során jelentős erőfeszítéseket igényelt két nagy költségvetésű OTKA- és egy FP7-kutatás zárása.

Az RKI eredményeinek bemutatásaként négy monográfia, négy szakkönyv, harminc nemzetközi és ötven hazai szakcikk, valamint további száz könyvfejezet megjelentetését és a Tér és Társadalom folyóirat folyamatos kiadását tervezte. Az intézet tizenöt nemzetközi, húsz hazai tudományos, tíz ismeretterjesztő és egy kulturális rendezvény megszervezését tűzte ki célul. A beszámolási évben ünnepelte alapításának 30. évfordulóját a győri kutatóhely (NYUTI), amelyről Városok és régiók a XXI. század elején címmel nemzetközi tudományos konferenciával emlékezett meg az alapításban közreműködő három szervezet (MTA, Győr város és Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata) részvételével.

A pályázati tevékenység 2016-ban a korábbi éveknél is jelentősebb kutatói kapacitásokat kötött le, ami az egyéni előmeneteleket, monográfiák megjelenését, illetve nívós nemzetközi szakfolyóiratcikkek elkészítését is számos esetben hátráltatta, halasztásra kényszerítette. Az intézet új, 2016 tavaszán elfogadott középtávú stratégiájában jelezte, hogy tartós akadémiai alulfinanszírozottsága ellenére fontosnak tartja a kollégák érdekeltté tételét a jó teljesítményben és egyúttal a hálózatos kutatóintézet fennmaradáshoz szükséges forrásbevonásban is. Komoly ára van tehát annak, hogy pályázati eredményesség szempontjából kifejezetten sikeres év volt 2016. A beszámolási évben hét H2020, három ESPON és öt kisebb európai uniós pályázat került benyújtásra, amelyek közül sikerrel járt és tárgyévben elindult három H2020- és két ESPON-kutatás. Emellett folytatódott újabb nemzetközi kutatási pályázatok előkészítése, három Horizont 2017 elején került benyújtásra. Az intézet ezzel megtartotta három évtized alatt kivívott helyét a legsikeresebb kelet-közép-európai regionális tudományi kutatóhelyek között. A hazai pályázati sikerek elsősorban az alapkutatások esetén érhetők tetten: tizenhat benyújtott NKFIH kutatási témapályázatból hét kapott támogatást. Az alkalmazott kutatási projektek egyre inkább visszaszorulóban vannak, amiben a pályázati konstrukciók és az akadémiai sajátosságok is közrejátszanak.

II. A 2016-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

Makroregionális és határkutatások

A 2012 és 2016 között tizenhét ország huszonkét közreműködő intézménye által folytatott EUBORDERSCAPES Határkérdések, politikai és társadalmi terek: a határfogalmak változásának lehetőségei és kihívásai a hidegháború utáni világban c. FP7-es kutatás legfontosabb eredménye, hogy átfogó módon tárta fel és értelmezte a hidegháború utáni időszak ellentmondásosan összetett határkoncepcióinak és tényleges határfunkció-változásainak folyamatait Európán innen és túl. A kutatás hazai vonatkozásai megmutatták, hogy a hidegháború utáni időszak folyamatai nemcsak a tudományos megközelítések változásait érintették, hanem lényegében az egész ország alapstruktúráit: Magyarország a „Kelet Nyugatjából”, az EU és a NATO tagjaként a „Nyugat Keletjévé” alakult. A kettős vasfüggöny elméletének a megfogalmazásával, amely a hidegháború utáni Kelet-Közép-Európát két oldalról szorította közre, a kutatás jelentős hozzájárulást tett a határkutatások térségbeli megalapozásához, a további kutatási irányok kijelöléséhez. A kutatás hozzájárult ahhoz, hogy az intézet a jövőben is a határkutatások egyik meghatározó kelet-európai műhelye legyen, ennek köszönhetően több kurrens – migrációs, geopolitikai – témájú nemzetközi pályázat benyújtása is körvonalazódott az év során. Az intézet kutatói több megjelent, illetve megjelenés alatt álló nívós folyóiratcikkel gazdagították az eredményeket, amelyek egy része a szakmai együttműködés eredményeképpen külföldi társszerzővel közösen valósult meg. A kutatás eredményeit kilenc folyóiratcikk (többük impakt faktoros folyóiratban jelent meg), egy szerkesztett kötet, öt könyvfejezet mutatja be, amelyet 2017-ben két további könyvfejezet és egy folyóiratcikk követ.

A 2016-ban zárult négyéves Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején c. nagy költségvetésű OTKA-kutatás összefoglaló eredményei a közép-európai regionális átalakulás több részterületét érintik, hozzájárulnak a közép- és kelet-európai regionális fejlődés új szintéziséhez. A kutatás feltárta az egyes gazdasági ágazatok eltérő térformáló hatásait, a metropolitán és rajtuk kívül eső terek eltérő fejlődési kilátásait. Rámutatott a posztszocialista fejlődési modellek végességére, a velük járó kockázatokra és függőségi viszonyokra, szorgalmazva a tudásalapú, fenntartható fejlődési alternatívák erősebb feltárását. A kutatói munka során értékelésre kerültek az intézményfejlődés ma is élő problémái, a központosító szemléletű fejlesztéspolitikák és intézményrendszerek diszfunkciói is. A jövőben a területi kohéziós szempontok EU-szintű meggyengülésével és a külföldi működőtőke-áramlások jelentette előnyök csökkenésével kell számolnunk. A kutatási eredmények arra mutatnak, hogy ezeket a problémákat az alulról építkező, egyedi helyi fejlődési tényezőkre támaszkodó fejlesztési megközelítések ellensúlyozhatják, biztosítva a lokális-regionális növekedési potenciál hatékony kiaknázását. A magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek meghonosodása, a tudásalapú növekedési pályák kialakulása csak az innovációs teljesítmény térben egyenletesebb eloszlásával, a gazdaság- és fejlesztéspolitika effektív decentralizációjával képzelhető el. A kutatási eredmények a Routledge kiadónál 2017-ben megjelenő The Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe című gyűjteményes köteten kívül további hat könyvben, huszonhét folyóiratcikkben, negyven könyvfejezetben, tizenöt konferenciaközleményben és három disszertációban jelentek meg.

Agrár- és vidékkutatások

A 2012–2016 között zajlott Földből élők: agrárszereplők, vidéki fejlődési pályák és vidékpolitikák Magyarországon c., az MTA TK Szociológia Intézettel közös nagy költségvetésű OTKA-kutatás alapján készült el a Földből élők: Polarizáció a magyar vidéken c. zárókötet Kovács Katalin kutatásvezető szerkesztésében. A kötetben megjelent esettanulmányok igazolták, hogy a mezőgazdálkodás feltételrendszerét és kereteit döntő mértékben meghatározó földhasználati és földtulajdonviszonyok átrendeződése lényegében befejeződött: a föld és a befektetett vagyon, eszközállomány fölötti rendelkezési jogokat – a régi szereplők régi-új köntösben, utódszervezet gazdasági társaságok vezető menedzsereként vagy új köntösben, vállalkozóként – nagyobb részt megszerezték. Ez a kör elsősorban a volt állami gazdasági és téeszvezetőket, illetve a gazdaságok irányítását tőlük átvevő, a részvény- és földtulajdont nagyrész tulajdonában tartó új – hazai vagy külföldi – tulajdonos-menedzser réteget jelenti. Ők a főszereplőknek csak az egyik csoportját alkotják, bár hatalmi pozíciójukat illetően a legerősebbet. Azt, hogy az átalakulás első korszaka lezárulóban van, az is igazolja, hogy a termőföld főként vétel és öröklés útján került az azt ma használók, illetve családtagjaik tulajdonába, a kárpótlás csak harmadik a gyakorisági listán a kérdőíves felmérés szerint.

Szinte minden esettanulmány arról számolt be, hogy az adott terepen nincs kínálati piac sem a termőföld vételére, sem a bérletére vonatkozóan. A földínség mindenképpen és mindenütt égető, de talán azokban az esetekben a legfájóbb, ahol kistermelők és kis-közepes családi gazdaságok uralják a földhasználatot, a földeket tehát termelésben tartják, abból szeretnének megélni (szatmári térség). A másik kelepcét a nagybirtok szorítása jelenti, ami közvetlenül és közvetve is a kisebb gazdálkodók túlélését veszélyezteti (dél-dunántúli térségek). A tőke földvagyonba fektetése nyilvánvalóan jelen van mindenütt, de különösen az alföldi terepeken mutatkozik meg, ahol markáns formában jelentkezik a politikai és birtokos elit összefonódása is. A földhasználat tulajdoni, illetve bérleti viszonyaira vonatkozó regionális különbségek jól tükrözik a nagyüzem túlsúlyos és a kis/középüzem túlsúlyos, továbbá a köztes régiók földtulajdon-viszonyait: míg a dunántúli régiókban gyakorlatilag egységesen 35% körüli a saját tulajdon részaránya a használt mezőgazdasági területből, addig az alföldi régiókban a gazdaságok területének legalább fele (54% délen, 51% északon), a Közép- és Észak-Magyarország régiókban 43 és 41%-a családi tulajdonban volt 2010-ben.

A vállalkozói szemlélettel vezetett üzemek, legyenek bár családi gazdaságok vagy cégek a hatékonyságot és nem a foglalkoztatást tartják szem előtt; ez az oka a szektor alacsony foglalkoztatási kapacitásának. Léteznek még, de végleg kikopóban vannak napjaink kapitalista agrárvilágából azok a téesz utódszervezetek, amelyek emberi szempontokat mérlegelve tartják meg az átalakulási folyamat zökkenőit elszenvedő alkalmazottakat. A foglalkoztatásnak gátat szabó további probléma a munkaerő képzetlensége: a korszerű és magas színvonalú szakmai képzettség hiánya legalább olyan mértékben korlátozza az ágazat fejlődését, mint akár a földhiány, akár a tőkehiány. S a képzetlen százezrek számára nem marad más, mint a közfoglalkoztatás, mert tendenciaszerűen – esetleg éppen a közfoglalkoztatásnak köszönhetően – az idénymunka piacáról is kiszorulnak, ahol helyüket Romániából érkező, jellemzően roma munkavállalók foglalják el. A szezonális munkapiacon is döntő változások álltak be az elmúlt évtizedben: a nem roma erdélyi és kárpátaljai magyar nemzetiségű idénymunkások az Európai Unió mediterrán országaiban és az Egyesült Királyságban vállalnak munkát többszörös kereset fejében; a piaci rést a már nem minden esetben magyar nemzetiségű roma idénymunkások töltik ki.

A kötet nagy teret szentel a mezőgazdasági tevékenységre épülő közfoglalkoztatásnak. A tanulmányok szerzői igyekeznek semleges álláspontot foglalni a tárgyban: miközben rámutatnak ellentmondásaira, elismerik a közfoglalkoztatás hátrányos helyzetű vidéki térségekben betöltött hézagpótló jelentőségét. A mezőgazdasági tevékenységen alapuló Startmunka Mintaprogramok pozitív vonásaként említhető továbbá, hogy szinte mindenütt megbecsültséget, közösségi tagságot hoztak a közfoglalkoztatottaknak. A negatív vonások között a „beragadás” komoly veszélyt jelent, amely többek között abból adódik, hogy a közfoglalkoztatottak számára nyújtott képzések nem segítik a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedést, mert főleg az önállósodásra és nem a munkavállalásra készítenek fel. A másik problémát a közfoglalkoztatási programok kizárólagossága és tömegessége jelenti, az, hogy ez az egyetlen munkaerő-piaci eszköz lényegében kiszorított minden mást.

A kutatási eredmények az Argumentum Kiadónál Kovács Katalin szerkesztésében megjelent Földből élők. Polarizáció a magyar vidéken című tanulmánykötetben, valamint öt nemzetközi és kilenc magyar folyóiratban lettek közzétéve. Továbbá nyolc szakcikk kézirata jelenleg is elbírálás alatt áll, ezek megjelenése 2017 folyamán várható. Ezen kívül 22 nemzetközi és 16 hazai konferenciaszereplés biztosította, hogy az eredményeket a szélesebb szakmai kör is megismerhesse.

Önkormányzati és városkutatások

A Dialóg Campus Kiadó újraindult Studia Regionum sorozatának nyitányaként jelent meg Rechnitzer János monográfiája A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód címmel. A könyvben a magyar modernizáció egyik legsikeresebb városának, Győrnek a fejlődési folyamatai kerültek feldolgozásra. A monográfia a nagyvároskutatás újszerű kísérlete, a regionális tudományban napjainkban elterjedt területitőke-elméletre építve bemutatja ennek a nagyvárosnak a fejlődési szakaszait. Részletesen kitér a rendszerváltozás utáni folyamatokra, azokat a gazdasági, a társadalmi és a kulturális tőke szempontjából vizsgálja. Rechnitzer János támaszkodik azokra a kutatásokra, amelyek a város mint lehetséges ipari körzet elemzéséhez kapcsolódóan korábban az irányítása alatt folytak. A Győr-kód megfejtéséhez elemzésre kerülnek a városfejlesztési elképzelések és tervek, keresve azokban a vizsgált tőketartalmak megjelenését, és azok alakításának irányait, módjait.

Szintén a Studia Regionum sorozatban jelent meg A magyar decentralizáció kudarca nyomában c. kötet Pálné Kovács Ilona szerkesztésében, amely az előző évben zárult A kormányzati decentralizáció biztosítékai Magyarországon c. OTKA-kutatás eredményeire támaszkodik. A kutatás a hazai önkormányzati reformok folyamatát elemezte, arra keresve a választ, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt miért veszítettek folyamatosan pozíciót a helyi önkormányzatok, miért vallottak kudarcot a reformkezdeményezések, s miként lehetett a 2010 utáni centralizált kormányzási modellt szinte ellenállás nélkül bevezetni. A könyv az empirikus kutatások (kérdőíves felmérés, interjúk, dokumentumelemzés, parlamenti vita tartalomelemzése) eredményeinek bemutatásán túl elemzi a hazai területi kormányzásban bekövetkezett változásokat, mégpedig az európai reformfolyamatokba ágyazva. A kötet egyike a reformdöntéseket meghatározó államtudományi, politikatudományi alapszakirodalomnak. Legfontosabb üzenete, hogy a magyar területi kormányzás elmúlt 25 éve nem volt elegendő a korábbi, a magyar államot szinte folyamatosan jellemző centralizáló kultúra mélyen gyökerező okainak felszámolására.

Térelmélet

Téri lét. Társadalomtér-elméleti alapvetések címmel elkészült és benyújtásra került Faragó László akadémiai doktori műve, amely megvizsgálja és értékeli a különféle térértelmezéseket és felvázolja egy, a tértanulmányok közé sorolható társadalomtér-elmélet alapjait. Az eredmények jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai térkutatások gyarapodásához, mindeközben néhány elemével – a tér társadalomkonstruktivista értelmezése, autopoietikus zárt terek – a nemzetközi diskurzusokba is új szempontokat visz be.

b) Tudomány és társadalom

Az RKI az ország hat városában működő kutatóhelyének köszönhetően aktívan részt vesz az ország öt régiójának és számos településének tudományos és oktatási életében. Az intézet négy vidéki szakkönyvtára továbbra is a helyi kutatók, oktatók, szakemberek és hallgatók rendelkezésére áll. Az intézet győri kutatóhelyén működő MTA MADI Galéria a geometrikus művészet elismert kiállítóhelye, ahol az év folyamán két kiállítás volt megtekinthető.

A kutatóhelyek mindegyikén szerveznek olyan tudományos és ismeretterjesztő rendezvényeket, amelyek nyitottak a helyi társadalom érdeklődő csoportjai számára. A Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztálya (Győr) és Körösvidéki Osztálya (Békéscsaba) intézeti helyszínnel és társrendezéssel összesen kilenc szakmai előadást szervezett 2016-ban. A Dunántúli Tudományos Osztály 2016 elején indította el szemináriumsorozatát Pécsett, amely folyó kutatások, kéziratok, kutatási eredmények megvitatására, szakemberek közötti eszmecserére nyújtott lehetőséget, összesen hét alkalommal. A Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály a Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron Megyei Csoportjával együttműködésben folyatta Smart City rendezvénysorozatát Győrben, összesen nyolc rendezvényre került sor. A Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztály több kutatója részt vett a Katalizátor Hálózat és a Közszociológiai Műhely közös rendezvénysorozatának megszervezésében, amely a hátrányos helyzetű emberek érdekében munkálkodó civil, egyházi, piaci és állami szereplők, illetve programok közötti szinergiát, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését kívánta elősegíteni. A Társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket kutató horizontális műhely két panelkonferenciát szervezett (Társadalmi egyenlőtlenségek városi terekben, illetve Az állam szerepváltozásai és társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket újratermelő szerepe – a kelet-európai periféria kontextusai címmel), a vitaüléseken számos egyetem és kutatóműhely képviselője aktívan részt vett.

A Földből élők c. NKFIH-kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a szociális célú földhasználati gyakorlatok alkalmazása – elsősorban a mezőgazdasági startmunkaprogramnak köszönhetően – széles körben elfogadottá vált a mélyszegénységben élők életfeltételeinek javítására, sok esetben az ilyen jellegű kezdeményezések jelentik az egyetlen kiutat. Az egyes programok sikereit vagy kudarcait az eltérő helyi adottságok és működési feltételek magyarázzák, ezért látszott szükségesnek egy tapasztalatcserét szolgáló fórumot szervezni kutatók, településvezetők, állami tisztviselők, társadalmi vállalkozók és civilek részvételével, amelyre Földhasználat gazdasági és szociális célok szolgálatában – Közfoglalkoztatás, mikro-hitelezés, szociális szövetkezés, piac címmel került sor. Minden megszólaló egyetértett abban, hogy a helyi programok legfontosabb célja, hogy megtartsa a települések lakosságát, hogy a helyi erőforrásokat felhasználva kimozdítsa a szegénységben élőket az évtizedek óta tartó mozdulatlanságból. A bemutatott esetekből jól látszott, hogy a helyi sikerek nem csak a mérsékelten javuló anyagi jólétben, hanem a közösségtudat újjászületésében is tetten érhetők.

III. Az RKI hazai és nemzetközi kapcsolatai 2016-ban

Hazai együttműködések

Az intézet által kiadott Tér és Társadalom c. folyóirat a hazai és a határon túli regionális tudomány egyik legfontosabb szervezője. A TéT interdiszciplináris jellegű, a regionális tudomány és a területi kutatások eredményeinek stabil terjesztője, évi négy száma jelenik meg a negyedévek végén, ami a szerkesztők összehangolt munkáját dicséri. 2016-ban új rovat indult Horizontális Műhely címen, amely az RKI nagyobb, horizontálisan szerveződő kutatási területeinek bemutatását szolgálja. 2016-ban beadásra került a jelentkezés a Web of Science adatbázisba, amelynek elbírálása 2017-ben várható. A Tér és Társadalom megjelentetését az RKI saját forrásaiból (pénzügyi támogatás és a kutatói feladatok körében végzett munka), pályázatokból (MTA, NKA), a Magyar Regionális Tudományi Társaság segítségével és szponzorok támogatásával biztosítja.

Az intézet felsőoktatási pozíciói meghatározóak a regionális tudományi képzésekben. Az RKI kutatói tíz doktori iskola munkájában vesznek részt oktatóként vagy témavezetőként, ezek közül négyben törzstagok. A doktori iskolai jelenlét stratégiai érdek, a kutatói utánpótlás-nevelés és az intézeti eredmények disszeminációja szempontjából is.

A vállalati kapcsolatok terén 2016-ban egy külföldi tőkével működő bioetanol gyárral jött létre új együttműködés, aminek keretében feltárásra kerültek az üzem működésének lokális társadalmi-gazdasági hatásai, hozzájárulása a vidék megtartóerejének fokozásához. A vizsgálat alapvető megállapítása, hogy a rurális térségben megvalósított fejlesztés megtörte a korábbi negatív tendenciákat, s az üzem működése négy alapvető csatornán keresztül gyakorol hatást a helyi társadalomra és gazdaságra: elsősorban szakképzett munkaerőt igénylő munkahelyeket hoz létre, helyi iparűzésiadó-fizetőként hozzájárul a helyben nyújtott közszolgáltatások színvonalának fenntartásához, széles beszállítói kör számára teremt tartós és kiszámítható keresletet és ösztönzi a további mezőgazdasági fejlesztéseket.

Nemzetközi kapcsolatok

A kutatók számottevő aktivitást mutattak 2016-ban is nemzetközi konferenciákon való előadások és a jelentős (H2020, ESPON, INTERREG) kutatási projektekben, pályázatokban való részvétel terén. A személyes és intézményi kapcsolatoknak köszönhetően számos meghívást kapott az intézet nemzetközi konzorciumokba. Az új kapcsolatok elsősorban ezekből és a tárgyévben indult kutatásokból eredtek, amelyek szinte a teljes európai kontinenst lefedték. A MTA bilaterális projektek keretében bolgár, cseh és román intézetekkel erősödött meg az együttműködés. 2016-ban együttműködési megállapodást kötött az RKI az Orosz Tudományos Akadémia Közgazdasági és Ipari Termelésszervezési Intézetével.

Az intézet nemzetközi beágyazottságát erősítette a New Ideas and New Generations of Regional Policy in Eastern Europe c. nemzetközi konferencia, amelyre tizenöt országból közel 150 résztvevő érkezett. Nyolc tematikus szekcióban folyt a munka (társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség, regionális politika, kohézió, fenntarthatóság, migráció, határtérségek, területi tőke, vidéki innovációk, smart city). A kétnapos pécsi rendezvény egyik fontos célja volt a területi kutatások legújabb eredményeinek ismertetése, aktuális kérdéseinek megvitatása mellett, hogy lehetőséget teremtsen a fiatalabb intézeti kutatók nemzetközi kapcsolatrendszerének megerősítéséhez, új együttműködések kialakításához. 

IV. A 2016-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

A tárgyévben elnyert jelentősebb nemzetközi és hazai projektek a következők voltak:

  • A RELOCAL Resituating the Local in cohesion and territorial development c. H2020-projekt az európai kohéziós politika iránt megfogalmazódó azon növekvő igényt kívánja a társadalomtudomány eszközeivel artikulálni, amely egy, a területi specialitásokra érzékenyebb, a lokalitáshoz és a helyi közösségekhez kötődő fejlesztésben látja a területi és társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésének zálogát. A kutatás az EU kohéziós politikájának megújításához kíván hozzájárulni, a térbeli igazságosság elvét szem előtt tartva, és a helyi szint szerepét kihangsúlyozva a fejlesztési folyamatokban.
  • A REPAIR Resource Management in Peri-urban Areas: Going Beyond Urban Metabolism c. H2020-kutatás célja egy ökoinnovatív, transzdiszciplináris nyílt forráskódú geodesign döntéstámogatási rendszer kifejlesztése és tesztelése különböző méretű, típusú, fejlettségű és elhelyezkedésű városrégióban, periurbánus térségekben. A működő rendszer az integrált, területalapú, ökoinnovatív területfejlesztési stratégiákon keresztül az egyes városok optimálisabb anyagáramlását, így a hulladékáramok csökkenését segítheti elő.
  • A NATURVATION Nature-based Urban Innovation c. H2020-projekt az okos városok és közösségek újfajta gyakorlati megvalósítását dolgozza ki a Nature Based Solution elnevezésű városfejlesztési modell és az európai városhálózatra vonatkozó értékelési módszertan kifejlesztésével, amelyet több európai városban tesztel és adaptál helyi Urban Research Innovation Partnership keretében.
  • A COMPASS Comparative Analysis of Territorial Governance and Spatial Planning Systems in Europe c. ESPON-kutatás az első átfogó európai területi tervezési rendszereket vizsgáló projekt 1997 óta, amely össze fogja hasonlítani 39 országban a területi tervezés szerepét különös tekintettel a kohéziós politikán keresztül befolyt 352 milliárd eurós befektetési programmal való kapcsolatra.
  • A PROFECY Processes, Features and Cycles of Inner Peripheries in Europe c. ESPON-kutatás az európai belső perifériákon zajló folyamatokat és társadalmi jellemzőket vizsgálja, amelyek a különböző fejlődési ciklusok eredményeként „távol” tartja ezeket a térségeket a hálózatoktól és hatalmi centrumoktól. Ez olyan marginalizációs folyamatokat eredményez, amely a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét csökkenéséhez vezet. A kutatás célja a belső perifériák azonosításán túl stratégiai javaslatok kidolgozása, e területek helyzetének javítása és az érintett periferializációs folyamatok hatásának visszafordítása érdekében.
  • A Helyi közpolitikák és a marginalitás (újra)termelődése hanyatló városokban c. NKFIH-kutatás a helyi közpolitikák és a magyarországi hanyatló városokat jellemző társadalmi és térbeli marginalizáció (újra)termelődésének kapcsolatára fókuszál. A kutatás elemzi és leírja a szegregált városrészek változó helyzetét a városon belül; a marginalizációt meghatározó helyi politikákat, valamint bemutatja a szegregált városrészekben élők változó társadalmi helyzetét, a különböző társadalmi és etnikai csoportok közötti változó kapcsolatokat.
  • Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szerepe az egészségegyenlőtlenségekben Magyarországon c. NKFIH-kutatás az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés befolyásoló tényezőinek és területi jellemzőinek értelmezésére vállalkozik. A kutatás célja az egészségpolitika támogatását elősegítő javaslatok megfogalmazása, amelyekkel a hazai egészségegyenlőtlenségek mérsékelhetők.
  • A Pénzintézetek gazdaságfejlesztő szerepe a teljesítmény és a hitelezési mutatók alapján: területi pénzügyi vizsgálatok c. NKFIH-kutatás célja, hogy a hazai pénzügyi szolgáltató struktúrák szélesebb körű hálózati jelenlétéből fakadó helyi gazdaságfejlesztési lehetőségek vizsgálata. Az elemzés kereskedelmi bankokkal való összevetésben vizsgálja a takarékszövetkezeti szektor teljesítményét, betétgyűjtési, hitelezési aktivitását, a helyi gazdaságfejlesztés iránti elkötelezettségét az integrációban rejlő lehetőségek és keretfeltételek tekintetében. A kutatás megvizsgálja azokat a működési területeket és teljesítménymutatókat, amelyek alapján a helyileg beágyazott bankok alkalmazkodási folyamatukat építhetik a válság miatt változó működési környezetben.
  • A területi gazdasági folyamatok hosszú távú előrejelzése: regionális modell építése magyarországi adatokon c. NKFIH-kutatás célja, hogy feltárja és alkalmazza a hosszú távú regionális gazdasági előrejelzés módszertani lehetőségeit, és ehhez megfelelő adatbázist állítson elő. A hosszú távú előrejelzéseknél szokásos módon a kutatás többféle forgatókönyvvel kell hogy dolgozzon, ezért azoknak a kidolgozása is hangsúlyos része lesz a modellezési munka végső fázisának. A forgatókönyvek kétrétegűek: egyrészt vonatkoznak az általános gazdasági növekedésre, másrészt a területi egyenlőtlenségekre.
  • Az Egyenlőtlen fejlődés és a munka világa Magyarországon c. NKFIH posztdoktori kutatás az egyenlőtlen fejlődés, a válságfolyamatok és az állami beavatkozások hatását vizsgálja a munka világára, válságciklusok idején Magyarországon, hosszú időtávú történeti kutatás és szakirodalmi feltárás segítségével. A kutatás a munka világán keresztül elemzi a válságciklusok, a területi egyenlőtlenségek alakulásának összefüggéseit és az ezekre az egyenlőtlenségekre reagáló állami beavatkozásokat.
  • A kelet-közép-európai etnoregionális pártok fő vonásai és tipológiája c. NKFIH posztdoktori kutatás a szervezetek részletes adatbázisának, tipológiájának kialakításán, s a kelet-közép-európai sajátosságok összegzésén keresztül hozzájárul a térség kevéssé ismert etnoregionális pártjainak összegző feltárásához, amely az összeurópai összehasonlítások előtt is megnyithatják az utat.
  • Az Állami beavatkozások és fejlesztői tevékenységek hatása a hátrányos helyzetű roma közösségekre c. NKFIH posztdoktori kutatás elsősorban vidéki környezetben élő hátrányos helyzetű roma közösségek belső szerveződését vizsgálja és viszonyát e közösségeket célzó fejlesztő tevékenységekhez és szervezetekhez. A kutatás központi kérdése, hogy a különböző fejlesztések hogyan alakítják a hátrányos helyzetű roma közegekben élők megélhetési és identifikációs stratégiáit, az állami beavatkozás és civil jelenlét hogyan ágyazódik be a lokális hatalmi viszonyokba, hogyan hat az etnikai különbségtételre.
  • A Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat-kiadás Kollégiuma és az MTA is pályázat keretében támogatta a Tér és Társadalom folyóirat megjelentetését.

V. A 2016-ban megjelent jelentősebb publikációk

KÖNYVEK

Kovács K (szerk.): Földből élők: Polarizáció a magyar vidéken. Budapest: Argumentum Kiadó, 2016. 532 p. (ISBN:978-963-446-773-1) RKI-ELEKTRA

Pálné Kovács Ilona (szerk.): A magyar decentralizáció kudarca nyomában. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2016. 264 p. (Studia regionum; Dialóg Campus szakkönyvek) (ISBN:978-615-5376-83-2) RKI-ELEKTRA

Rechnitzer J: A területi tőke a városfejlődésben: A Győr-kód. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2016. 270 p. (Studia regionum; Dialóg Campus szakkönyvek) (ISBN:978-615-5376-84-9) OSZK

KÖZLEMÉNYEK

Dudás G, Boros L, Pál V, Pernyész P: Mapping cost distance using air traffic data. JOURNAL OF MAPS 12:(4) pp. 695-700. (2016) RKI-ELEKTRA

Egedy T, Uzzoli A: Cities as the keys to survival?: The impact of the economic crisis on health inequalities in Hungary in terms of unemployment and life expectancy. URBANI IZZIV 29:(2) pp. 97-111. (2016) RKI-ELEKTRA

Faragó L, Varró K: Shifts in EU cohesion policy and processes of peripherialization: A view from Central Eastern Europe. EUROPEAN SPATIAL RESEARCH AND POLICY 23:(1) pp. 5-19. (2016) RKI-ELEKTRA

Hardi T: Various mental images about the geographical extension of Central, Southeast and Eastern Europe. BULLETIN OF GEOGRAPHY SOCIO-ECONOMIC SERIES 2016:(31) pp. 129-143. (2016) RKI-ELEKTRA

Keller J, Kovács K, Rácz K, Swain N, Váradi M M: Workfare Schemes as a Tool For Preventing the Further Impoverishment of the Rural Poor. EASTERN EUROPEAN COUNTRYSIDE 22:(1) pp. 5-26. (2016) RKI-ELEKTRA

Koós B: Közfoglalkoztatás a mezőgazdaságban. TÉR ÉS TÁRSADALOM 30:(3) pp. 40-62. (2016) RKI-ELEKTRA

Pálné Kovács I: Cohesion policy in Central and Eastern Europe: the challenge of learning. In: Piattoni S, Polverari L (szerk.) Handbook on Cohesion Policy in the EU. 584 p. Cheltenham: Edward Elgar Publishing, 2016. pp. 302-322. (ISBN:978-178-4715-66-3) RKI-ELEKTRA

Perger É, Farkas J Zs, Kovács A D: Delimitation and Classification of Rural Areas in Hungary. ROMANIAN REVIEW OF REGIONAL STUDIES: JOURNAL OF THE CENTRE FOR REGIONAL GEOGRAPHY 12:(1) pp. 39-50. (2016) RKI-ELEKTRA

Perger É: Local Responses to the Structural Changes of National Development Policyin Hungarian Rural Regions. EASTERN EUROPEAN COUNTRYSIDE 22:(1) pp. 69-83. (2016) RKI-ELEKTRA

Rácz Sz: Horvátország térszerkezete. TÉR ÉS TÁRSADALOM 30:(3) pp. 81-104. (2016) RKI-ELEKTRA

Stead D, Pálné Kovács I: Shifts in governance and government across Europe. In: Schmitt P, Well L V (szerk.) Territorial Governance across Europe: Pathways, Practices and Prospects. 278 p. London; New York: Routledge, 2016. pp. 21-35. (Routledge Research in Planning and Urban Design) (ISBN:978-1-138-86087-2) RKI-ELEKTRA

Timár J, Velkey G: The relevance of the political economic approach: The interpretations of the rural in the migration decision of young women and men in an economically backward region. JOURNAL OF RURAL STUDIES 43:(February) pp. 311-322. (2016) RKI-ELEKTRA

Váradi M M: Értékteremtő közfoglalkoztatás periferikus vidéki terekben. ESÉLY: TÁRSADALOM- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FOLYÓIRAT 2016:(1) pp. 30-56. (2016) RKI-ELEKTRA

Varjú V: Environmental cohesion across the Hungarian-Croatian border. GLASNIK SRPSKOG GEOGRAFSKOG DRUSTVA 96:(1) pp. 81-92. (2016) RKI-ELEKTRA

Varró K, Faragó L: The Politics of Spatial Policy and Governance in Post-1990 Hungary: The Interplay Between European and National Discourses of Space. EUROPEAN PLANNING STUDIES 24:(1) pp. 39-60. (2016) RKI-ELEKTRA

Virág T: Spatial consequences of urban policies forming a roma ghetto. SOCIO.HU : TÁRSADALOM­TUDOMÁNYI SZEMLE 2016:(4) pp. 3-21. (2016) RKI-ELEKTRA

 

A kutatók teljes 2016. évi szakirodalmi munkássága itt elérhető.