Folyamatban lévő kutatási projektek új fókusszal
A COVID-19 vírus településközi terjedésének modellezése, és a globális pandémia közép- és hosszútávú társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálata – A „Magyarország XXI. századi társadalmi-gazdasági térfolyamatainak komplex modellezési lehetőségei (PD 128372)” című, folyamatban levő kutatás kibővítése (vezeti: Lennert József)
A koronavírus járvány hatása a lokális lakáspiaci folyamatokra (vezeti: Nagy Gábor)
Célzott kutatások a koronavírus-járvány hatásairól
A koronavírus világjárvány egészségügyi hatásai és területi vonatkozásai (vezeti: Uzzoli Annamária)
Környezeti hatások területi dimenziójának vizsgálat (vezeti: Varjú Viktor)
Kapcsolódó kutatások
Határkutató csoport (vezeti: Hajdú Zoltán és James W. Scott)
Önkormányzatok a járvány idején (vezeti: Pálné Kovács Ilona)
Folyamatban lévő kutatási projektek új fókusszal
A COVID-19 vírus településközi terjedésének modellezése, és a globális pandémia közép- és hosszútávú társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálata – A „Magyarország XXI. századi társadalmi-gazdasági térfolyamatainak komplex modellezési lehetőségei (PD 128372)” című, folyamatban levő kutatás kibővítése (vezeti: Lennert József)
A munkaterv 2 munkafázisból áll. Az 1. munkafázis célkitűzése, hogy a korábban már sikeresen alkalmazott (https://doi.org/10.15196/TS590503), belső vándormozgalom modellezésére és előjelzésére használt ágens alapú módszertanomat adaptáljam a COVID-19 településközi terjedésének modellezésére. E megközelítésben a lakónépesség egyes tagjai önálló ágensek, amelyek egyedi attribútumokkal rendelkeznek. A fertőzés magyarországi és településszintű előrehaladásának modellezése az egyes lakosokat érintő, egyénenként modellezett történések (fertőzés átadása, fertőzés elkapása, fertőzési állapot előrehaladása) összegzéseként rajzolódik ki (ellentétben például a SEIR modellel). 5 fertőzésátadásra alkalmas közösségi kapcsolattípus (egy háztartásban élők, iskolai tevékenység, munkahelyi tevékenység, szabadidős tevékenység, mindennapi tevékenység) kerül modellezésre, a lakónépesség tagjai eltérő aktivitási típusokba kerülnek beosztásra aszerint, hogy melyik csoportban átlagosan mennyi kapcsolattal rendelkeznek. A településközi áramlatok számszerűsítéséhez a gravitációs modell különböző verziói kerülnek alkalmazásra (eltérő tömegek, távolság eltérő kitevője). Az egyes aktivitási profilú emberek kapcsolatainak a számának változtatásával (kormányzati korlátozások, lakossági önkorlátozások), illetve a külső forrásból származó fertőzések eltérő számával különböző térbeli terjedési forgatókönyvek készíthetők. A 2. munkafázis során, a korábban eltervezett és folyamatban levő posztdoktori kutatási munkámba (Magyarország XXI. századi társadalmi-gazdasági térfolyamatainak komplex modellezési lehetőségei) illesztem be a koronavírus okozta globális és lokális társadalmi-gazdasági hatásokat. Ennek részletei az 1. munkafázis lezárása után kerülnek kidolgozásra.
A koronavírus járvány hatása a lokális lakáspiaci folyamatokra (vezeti: Nagy Gábor)
A 2019 novemberében indult NKFI K kutatási projektünk keretében elkészült egy adatfelvétel a hazai nagyvárosi kör albérletpiacáról, airbnb piacáról, az eladásra meghirdetett lakásokról. Az érintett városok: Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr. Az adatfelvételt 2020. február elején végeztük, tehát a járvány kitörése előtti szinte utolsó pillanatban. Ennek feldolgozása a kutatócsoportban folyik. A következő tervezett felmérésre június végén, vagy július elején kerül sor. Az időzítést az egyetemi hallgatók félévének lezárása és a vélhetően piacra kerülő hosszú távú albérletként hasznosított ingatlanok megjelenése indokolja.
A várható eredmények:
-
Rövid távon a kereslet visszaesését prognosztizálják, valamint az árszintek némi esését, de ennek a városi téren belüli differenciált megjelenésével biztosan többlet információt tudunk adni a jelenleg elérhető elemzésekhez képest;
-
Szűrni tudjuk a lakáspiac 2019-től megindult konszolidációjának és a koronavírus járvány kitörésének és terjedésének hatását a lokális lakáspiacokra, nem csak a már említett adásvételi, albérleti és airbnb piacokra, de az induló új lakáscélú fejlesztésekre is;
-
A kereslet-kínálat, valamint az árak alakulásán keresztül szintén képesek leszünk megbecsülni a járvány hatását a piacok nagyságának alakításában, de áttételesen becsülhető lesz – hosszabb távon – a háztartási vagyon értékének alakulása is.
Célzott kutatások a koronavírus-járvány hatásairól
A koronavírus világjárvány egészségügyi hatásai és területi vonatkozásai (vezeti: Uzzoli Annamária)
A COVID-19 új típusú koronavírus okozta világjárvány egészségügyi hatásai globális, nemzeti és lokális szinten egyaránt kutathatók. A járványügyi veszélyhelyzet rövid-, közép- és hosszú távon is az egészségi állapot változásával, az egészségegyenlőtlenségek átalakulásával és az egészségügyi ellátórendszer átszervezésével járhat. A hatások összetettek és mélyrehatóak, amelyek az egészségügyi ellátórendszer működtetésében és a népegészségügyi helyzet fenntartásában eredményeznek kihívásokat. Várható eredmények:
-
rövid távon: a járvány területi alakulásának és különbségeinek feltárása, az egészségügyi szereplők átalakuló szerepének értelmezése, a lakosság válaszreakciónak definiálása
-
közép- és hosszú távon: a járvány egészségügyi ellátás igénybevehetőségére és a hozzáférés feltételeire gyakorolt hatásának vizsgálata; járvány idején jó helyi gyakorlatok megismerése, amelyek az ellátásszervezés területi optimalizálásában segíthetnek; az egészségi állapot társadalmi-területi mintázatának elemzése a járvány hatására; veszélyeztetett társadalmi csoportok azonosítása.
Környezeti hatások területi dimenziójának vizsgálat (vezeti: Varjú Viktor)
Környezeti kutatócsapatunk azt próbálja meg a lehető legpontosabban megbecsülni, hogy az egyéni közlekedésben bekövetkezett változásoknak mekkora az emissziós hatása, azaz mennyivel csökkent a szálló por, nitrogén-dioxid és egyéb szennyező anyagok kibocsátása az ország különböző pontjain, - faluban és városban -, amiért az egyéni közlekedésünk a felelős. (Bár sok légszennyezettségi adat áll rendelkezésünkre, azok jobbára imissziós adatok és egyéb légköri hatások is befolyásolhatják.)
A környezeti hatások kutatásával kapcsolatban kérjük az Érdeklődőket, hogy töltsék ki az alábbi linken található 3 perces kérdőívet:
Kérdőív
A lekérdezés anonim módon történik, nem reprezentatív lekérdezés, alapvetően az online térben élő emberek válaszait tudja csak összegyűjteni. Viszont minél többen válaszolnak rá, annál pontosabb inputot szolgáltathat a többi adatunkhoz, további számításainkhoz, amelyből a fent említett emissziós becslést elkészíthetjük.
Kapcsolódó kutatások
Határkutató csoport (vezeti: Hajdú Zoltán és James W. Scott)
A csoport korábbi munkája során már számos tanulmányban vizsgálta, hogy mi az állam és az államhatár viszonya. Az ezekben leírt gondolatokat a jelenlegi helyzet tovább erősíti. Ezért a csoport ezen a vonalon tervezi folytatni munkáját. Az utóbbi hetekben mindenki számára egyértelművé válhatott az, hogy az államhatáron, a határátkelőkön az állam a korlátlan úr. A kapcsolatok megszakítása rövid távon tömeges kényelmetlenség, közép- és hosszabb távon megalapozott bizalmatlanság.
A csoport kutatási kérdéseivel az alábbi témákat tervezi érinteni, elsődlegesen sajtó- és tartalomelemzés révén:
-
Határhelyzet: az államok határokkal kapcsolatos reakciói, lépései és ezek kommunikációja?
-
Hogyan fogja ez érinteni a külföldi munkavállalást, (határ menti/államhatáron történő) ingázást, és járulékos jelleggel az utasbiztosításokat?
-
Hol lesz a bizalom a "papírokban"?
-
Ki hogyan vonja le saját magára az átélteket, hány ezer magyart, s hány tízezer átutazót érint ez az egész folyamat?
Önkormányzatok a járvány idején (vezeti: Pálné Kovács Ilona)
A Kormányzás horizontális kutatócsoport kutatásainak elméleti keretei között eddig is jelen volt a helyi közszolgáltatások place-based megszervezése, az adaptációs képesség és a reziliencia. Ezek a kiindulópontok stabil elméleti hátteret nyújtanak a COVID-19 járvány generálta helyzet elemzéséhez is. A korábbi ÁROP és KÖFOP kutatásaink során kialakított adatbázis és helyi kapcsolatrendszer alkalmas arra, hogy empirikus kutatásokat folytassunk le az akkori minta-települések körén. A kérdőíves lekérdezés kiegészül a honlapok, egyéb közösségi oldalak, illetve a helyi intézkedések dokumentumainak elemzésével, valamint a minta-települések további monitorozásával.
A vizsgálat témakörei:
-
A központi-helyi viszonyrendszer alakulása, amelyen belül vizsgáljuk a kormányzatot és az önkormányzatokat összekötő mechanizmusokat. Milyen az információcsere a szintek között, mely módszereke a leghatékonyabbak, van-e visszacsatolás, vannak-e technikai, kognitív akadályok stb.
-
Az önkormányzatok aktivitása témán belül elemezzük az egyik legfontosabb önkormányzati feladatot válsághelyzetekben, a kommunikációt. Továbbá különösen fontos, hogy az önkormányzatok a kötelező és önként vállalt feladataikat milyen körben, hogyan, milyen feltételek mellett látják el. Ezért elemezzük, hogy milyen intézkedéseket hoztak, milyen, innovatív jó gyakorlatokat vezettek be, milyen területeken vonultak vissza, alkalmaztak korlátozásokat, illetve milyen módon reagáltak az új igényekre.
-
Az önkormányzati működési módszerek, mechanizmusok átalakulásának körében pedig egyrészt a testület, polgármesterek közötti kapcsolat, hatáskörmegosztás gyakorlatát, másrészt a helyi társadalommal való kapcsolatokat elemezzük.
-
Nemzetközi kitekintés révén szemlézzük és összegezzük más országok által hozott intézkedéseket és gyakorlatokat.
Tájékoztatjuk a tisztelt Érdeklődőket, hogy az oldal folyamatosan frissül, igyekszünk naprakész információkkal szolgálni. Amennyiben kérdése merülne fel az itt található információval kapcsolatban, kérjük jelezze Kovács Katalin intézetigazgatónál (kovacs.katalin@krtk.mta.hu).