REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

ALFÖLDI TUDOMÁNYOS OSZTÁLY

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Vezeto hírek

Alföldi kaleidoszkóp - tiszteletkötet Csatári Bálint 70. születésnapja alkalmából

Nemrég betöltött 70. születésnapja alkalmából volt kollégái, tanítványai és barátai az Alföldi kaleidoszkóp - A magyar vidék a XXI. században című kötetbe írt tanulmányaikkal köszöntik őt és tisztelegnek Csatári Bálint vidékföldrajzban és az Alföld kutatásában szerzett múlhatatlan érdemei előtt.

TOVÁBB >>>
Stúdióbeszélgetés a klímaváltozásról

Hoyk Edit kolléganőnk a klímaváltozásról beszélt a Kecskeméti Televízió Kiemelő című műsorában 2019.03.22.-én.

TOVÁBB >>>
Pódiumbeszélgetés Csatári Bálinttal a KTV-ben

Csatári Bálint az Alföldi Tudományos Osztály emeritus kutatója a "Hírös kecskemétiek" című műsor vendége volt. A Tovább gomb megnyomása után a műsorról készült videó linkje elérhető.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Marie Curie ITN RegPol2 projekt zárókötete

Békéscsabai kollégáink részvételével lezajlott projekt zárókötete open access formában elérhető. A linkhez kattintson a tovább gombra!

TOVÁBB >>>
EMPOWER-SE konferencia

Január 16-17-én a COST Empower-SE ("Empowering the next generation of social enterprise scholars") projekt nemzetközi találkozójának a Budapesti Corvinus Egyetem adott helyet a Gazdálkodástudományi Kar Kutatási Hetének keretében. A találkozón Európa 33 országából 93 kutató, szakértő vett részt, a Budapesti Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének munkatársainak (Kiss Julianna és Pataki György), a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Regionális Kutatások Intézetének munkatársának (Mihály Melinda, aki a COST Empower-SE első munkacsoportjának társvezetője is), valamint az EMES Nemzetközi Kutatóhálózat munkatársainak (Sabine Spada, Rocio Nogales, Marthe Nyssens és Thomas Pongo) közös szervezésében valósult meg.

TOVÁBB >>>
Sikeres pályázat a Volkswagen Stiftung-nál

Az MTA KRTK RKI békéscsabai csoportja nemzetközi konzorcium tagjaként sikeresen pályázott egy, a Volkswagen Stiftung által támogatott kutatási projekt támogatására. A projekt címe: „Agents of change in old industrial regions in Europe”. A kutatás az ipari térségek kis- és középvárosi centrumainak megújulási folyamataira, elsősorban ezek intézményi kontextusára fókuszál. Minden partner két-két hazai terepen végez kutatásokat (Magyarországon Tatabányán és Tiszaújvárosban), egy-egy fiatal (pályakezdő) kutató bevonásával. A projekt 2019. január 1-én indul, időtartama három év. Vezető intézmény: Leibniz Insitute for Regional Geography (Lipcse, Németország); partnerek: University of Lund, Svédország, Jan Evangelista Purkyne Unviersity, Usti nad Labem, Csehország, Unviersity of Cardiff, Egyesült Királyság.

Lezárult a Marie Curie ITN RegPol2 projekt

Hivatalosan is lezárult a 2014 januárjában indult Marie Curie ITN RegPol2 projekt, melynek vezető partnere a Leibniz-Institut für Länderkunde IfL, s a további 12 partnere közül a legnagyobb költségvetéssel rendelkező az ATO Békéscsabai csoportja volt. A sikeres teljesítést igazolja, hogy Pósfai Zsuzsanna békéscsabai alkalmazásban álló fiatal kutató, a nemzetközi projekt 13 doktoranduszának egyike az elsők között védte meg summa cum laude eredménnyel a Szegedi Tudományegyetemen "Reproducing uneven development on the Hungarian housing market" c. doktori értekezését. (2018.08.20)

TOVÁBB >>>
Közreműködés a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztésében

Az MTA KRTK RKI 2017. március 1. – 2018. június 30. között valósította meg a „Társadalomtudományi szakértői tanulmányok készítése” c. KEHOP-1.1.0-15-2016-00007 projektet. Ennek keretében az Alföldi Tudományos Osztály munkatársai (Farkas Jenő Zsolt és Lennert József) „Az éghajlatváltozás várható hatása a magyarországi belső migrációs folyamatokra” címmel készítettek tanulmányt. A modellezési munka során három népmozgalmi, négy klimatikus és két társadalmi-gazdasági forgatókönyv felhasználásával összesen 24 forgatókönyv készült, amelyek járási szinten tartalmazzák a 2051-ig várható természetes népmozgalmi és vándormozgalmi folyamatokat.

A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a XXI század első felében a klímaváltozás miatt lakóhelyet változtatók előreláthatólag csak csekély részét fogják kitenni a magyarországi belső vándormozgalomban résztvevőknek. Mivel azonban az éghajlati okok miatt költözők várhatóan viszonylag szűk kiterjedésű, kis lélekszámú célterületen fognak koncentrálódni, így e területek vándorlási egyenlegére ennek ellenére is érzékelhető hatást gyakorolhatnak majd.

Csatári Bálint az MTA emeritus kutatója

Örömmel adunk hírt róla, hogy Csatári Bálint, a földrajztudomány kandidátusa, az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet volt igazgatója részére Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2017 december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia emeritus kutatója címet adományozta.

Nagy Gábor vendégszerkesztő a Földrajzi Közlemények – tematikus különszámában (2017/3.)

Az a vállalkozás, melynek eredménye a különszám, még 2015 augusztusában indult, az EUGEO 2015-ös regionális konferenciáján az ELTE Lágymányosi Campusában. Ekkor ült le először egy kis csapat, akiknek kutatási területében és szakmai érdeklődésében közös elemet jelentett a gazdaságföldrajz iránti nyitottság, s kezdtek / kezdtünk el egy azóta tartó diskurzust a gazdaságföldrajzi tudáskészlet és szemlélet megújításáról.

A megbeszélés eredményeként felállt a Gazdaságföldrajzi Műhely, melyben az ország csaknem minden egyeteméről és fontosabb kutatóintézeteiből megjelentek az érdeklődő kollégák. A feladat első körben az volt, hogy tudunk-e olyan témát/témákat találni, ahol a jelenlegi közép- és felsőoktatás tematikájához képest érdemi többletet vagyunk képesek adni, illetve a „klasszikus” leíró, oknyomozó gazdaságföldrajzi szemlélethez képest (hol, mi van és miért?) új megközelítéseket tudunk mutatni. Ezzel próbálkoztunk a Debreceni Egyetemen 2016. márciusában tartott első vitaülésen, ahol a globális értéktermelési hálózatok új koncepcióját jártuk körül, kihegyezve a témát a globális válság és a periférikus terek kontextusára. Az ott kialakult vita, illetve a témához kapcsolódó felvetések azt sugallták a résztvevőknek, hogy a hazai gazdaságföldrajzi kutatásban vélhetően felhalmozódott már annyi tudás, amivel érdemben meg tudnánk újítani mind a kutatási, mind az oktatási szemléletet is.
Ennek folyománya volt, hogy a 2016-ban Egerben megrendezett Földrajzi Konferencia keretében a Műhely tematikus szekciót szervezett, „Potenciálok és korlátok – a gazdasági szerkezetváltás dilemmái az európai perifériákon” címmel. A szervezők kellemes meglepetésére jóval több, mint egy tucat előadó jelentkezett be, s az előadások nem csak címükben, de tartalmukban is szorosan követték az előre megadott tematikai csomópontokat (útfüggőség, az állam szerepe, fejlesztéspolitikák eltérő földrajzi léptékekben, lokális válaszok a periféria-helyzet kezelésére). E rendezvényen merült fel elsőként az ötlet, hogy a hazai gazdaságföldrajz megújítását elősegítendő érdemes volna egy tematikus csokorba rendezve megjelentetni néhány, egymáshoz is kapcsolódó előadás tanulmánnyá átdolgozott verzióját. A Műhely felvetése pozitív fogadtatásra talált a munkánkat a kezdetektől kísérő Földrajzi Közlemények két szerkesztőjének részéről.
A Műhely megalakulásakor a magunk számára meghatározott feladatok között már hangsúlyosan megjelent az oktatás megújításának igénye, ennek kapcsán került sor 2016 júniusában Szegeden egy vitaülésre, ahol a Kerettanterv gazdaságföldrajzi tematikájú részeinek alternatív struktúrájáról kezdtünk el egy diskurzust, első körben a 10. osztályos gimnáziumi tankönyv anyagát véve górcső alá. E vita folytatására és a Műhely ilyen irányú ambícióinak kinyilvánítására a már említett egri Magyar Földrajzi Konferencia módszertani napjára szervezett szekciókeretében került sor.
Ez vállalás sem előzmény nélkül való. A Műhely tagjai és támogatói közül számosan részt vettek általános és középiskolai tankönyvek megalkotásában, illetve elindult a gazdaságföldrajz egyetemi képzésének tartalmi megújítása is (Mészáros R. et al., 2010; Czirfusz Márton, 2014) egyetemi jegyzetek és segédanyagok formájában.
A műhelymunka ezután fókuszáltabbá vált és a következő vitaülésen már a tervezett különszám lehetséges tematikájára és szerkezetére helyeződött át a hangsúly, s az akkori egyéni vállalások most öltöttek testet.
A különszám alap-koncepciója az volt, hogy a gazdaságföldrajz által használt alapvető fogalmak (gazdaság, piac, lépték, áramlások, hálózatok) megváltozott, a nemzetközi szakirodalom vezető kutatói által formált új értelmezését – lehetőleg a szélesebb szakmai közönség számára is érthető formában – bemutassuk, ezzel formálva a középfokú és felsőfokú földrajzoktatók szemléletét a két felvezető, nagyobb terjedelmű tanulmányon keresztül (CZIRFUSZ M., 2017 és BERKI M., 2017). A kisebb lélegzetű tanulmányok célja egy-egy fontos, de jobban körülhatárolható téma megvilágítása. Ennek keretében került sor a globális értéklánc, globális termelési hálózatok problémakörének kétirányú megközelítésére (MOLNÁR ERNŐ, 2017), mind az elmélet, mind egy konkrét ágazati példa bemutatásán keresztül. A városi súlypontú gazdasági szerkezet megkerülhetetlenné tette a városi gazdaságok, globális városok, városverseny körüljárását (Nagy E. – IZSÁK É., 2017), illetve egy konkrét, emblematikus példán keresztül (Detroit) a gazdasági átstrukturálódás és lokális gazdasági válság hatásmechanizmusának áttekintését (BOROS L., 2017). A városi gazdaság egyik speciális szegmensét, a rövidtávú lakáskiadások, és ezen keresztül a közösségi gazdaság témáját járja körül BOROS LAJOS és DUDÁS GÁBOR (2017), az „airbnb” nemzetközi és hazai megjelenését és fejlődését felvázoló munkájában. A gazdaság nem kizárólag a vállalkozások tevékenysége révén működik, ezt illusztrálja NAGY ERIKA (2017) írása az állam változó szerepfelfogásáról, valamint a szakirodalom ezzel kapcsolatos viszonyulásáról. E folyamat „élő” példáját mutatja be GYURIS FERENC (2017) a kínai gazdasági fejlődést áttekintő elemzésében, bemutatva a bejárt utat a központilag vezérelt gazdaságtól, az erősen piacosodott, a fejlesztő állam vonásait mutató gazdasági modellig, feltárva a fejlődési modell közép- és hosszútávú gyengeségeit. Egészen más szemszögből, alapvetően egy ágazati példán keresztül Nagy Gábor is az állam és gazdaság viszonyrendszerét feszegeti, egy, a kormányzati beavatkozásokra érzékeny szektor, a lakáspiac szemszögéből (NAGY G., 2017). Bár a napi gyakorlatban a környezetünkben folyamatosan szembesülünk a munkaerőpiac átalakulásával, ez a tankönyvek lapjain alig jelenik meg, legfeljebb a munkanélküliség problémája kerül elő, mint társadalmi jelenség. SISKÁNÉ SZILASSI BEÁTA és HALÁSZ LEVENTE (2017) bevezeti az olvasót a munkaerőpiacok átalakulásába, elénk tárva annak töredezettségét, és a folyamatok új megközelítését a hazai és európai kutatásokban.
A Földrajzi Közlemények nem csupán tanulmányokat közöl, s e lehetőséget is igyekeztünk a szűkebb szakmánk népszerűsítésére felhasználni. Ezért egy szakmai konferencia beszámoló (NAGY G., 2017) mellett egy, a gazdaságföldrajzi fejlődésére jelentős hatást gyakorló nemzetközi műhely bemutatását is feladatunknak tekintettük (KUKELY GY., 2017).

Irodalom
BERKI M. (2017): A földrajzi lépték változó értelmezése és a cselekvő-hálózat elmélete. Földrajzi Közlemények
BOROS L. (2017): Detroit válsága: okok és következmények. Földrajzi Közlemények
BOROS L. – DUDÁS G. (2017): A KÖZÖSSÉG SZÁLLÁSADÁS KONFLIKTUSAI ÉS DILEMMÁI.
CZIRFUSZ M. (2014): Gazdaságföldrajz – Jegyzet oktatóknak és hallgatóknak. Miskolci Egyetem Kiadó, 190. o.
CZIRFUSZ M. (2017): A gazdaságföldrajz elméletei térről és gazdaságról – tanulságok a gazdaságföldrajz oktatása számára. Földrajzi Közlemények
GYURIS F. (2017): A kínai „gazdasági csoda” okai és korlátai. Földrajzi Közlemények
KUKELY GY. (2017): A globális gazdaságföldrajz iránytűje: a Manchesteri iskola. Földrajzi Közlemények
MÉSZÁROS R. – BOROS L. – NAGY E. – NAGY G. – PÁL V. (2010): A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Modern Regionális Tudomány Szakkönyvtár (Sorozatszerk.: Lengyel I.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 391. o.
MOLNÁR E. (2017): Globális értékláncok és térbeli gazdasági egyenlőtlenségek, avagy miről mesél a textil- és ruhaipar változó földrajza? Földrajzi Közlemények
NAGY E. – IZSÁK É. (2017): A városi gazdaság – (újra-)értelmezési lehetőségek a gazdaságföldrajz oktatásában. Földrajzi Közlemények
NAGY E. (2017): Az állam változó szerepe a térbeli-gazdasági folyamatok alakításában– és ennek társadalom-földrajzi értelmezései. Földrajzi Közlemények
NAGY G. (2017): Az állami beavatkozás a lakásszektor példáján és területi következményei. Földrajzi Közlemények
NAGY G. (2017): Negyedik Globális Gazdaságföldrajzi Konferencia – ECONGEO – 2015. augusztus 19-23., Oxford, Nagy-Britannia. Földrajzi Közlemények
SISKÁNÉ SZILASSI B. – HALÁSZ L.: Globális munkaerő-piaci kihívások az új gazdaságföldrajzi folyamatok tükrében. Földrajzi Közlemények

TOVÁBB >>>
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés Perger Évának

Nemzeti ünnepünk alkalmából Perger Évának, az Alföldi Tudományos Osztály vezetőjének a területfejlesztés területén végzett több évtizedes kutatói, oktatói és szakértői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozták 2017. augusztus 18-án.

TOVÁBB >>>
Sikeresen lezárultak a Marie Curie RegPol2 projekt hálózati szintű képzési programjai

Sikeresen zárultak a Marie Curie RegPol2 projekt hálózati szintű képzési programjai a Békéscsabán az ATO munkatársai által 2017. május 29-től június 2-ig megrendezett eseménnyel. Timár Judit, Szaló Péter és Costis Hadjimichalis professzor plenáris előadásai mellett számos workshop, kerekasztal-beszélgetés, kollokvium, poszterelőadás, szakmai kirándulás adott lehetőséget az interaktív doktori képzésre több partneregyetem oktatóinak, a szegedi InfoPólus 2009 Fejlesztő, Innovációs és Szolgáltató Kft szaktanácsadójának, a budapesti AVM és egy Békés megyei közösségfejlesztő csoport aktivistáinak, a Slejm és a K-Monitor munkatársainak közreműködésével.

TOVÁBB >>>
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés Timár Juditnak

Timár Juditnak az Alföldi Tudományos Osztály főmunkatársának „a település- és társadalomföldrajz területén végzett sokrétű, nemzetközi szinten is nagyra becsült tudományos kutatómunkája, valamint aktív szakmai közéleti és szakértői tevékenysége elismeréseként” Áder János a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta, amit 2017. március 14-én Lázár János adott át.

TOVÁBB >>>
Nagy Erika és Timár Judit vendégszerkesztők a European Spatial Research and Policy-ban

A Marie Curie ITN RegPol2 projektnek az ATO Békéscsabai csoportja által irányított első témakörében végzett kutatások eredményeiből Nagy Erika és Timár Judit vendégszerkesztésében megjelent a European Spatial Research and Policy „The (Re-)Production of Peripherality in Central and Eastern Europe” témájú 2017. 24 (2). száma, melyben Pósfai Zsuzsanna és Nagy Gábor békéscsabai kutatók is közreadták legfontosabb eredményeiket. (2017. 02.20.)

TOVÁBB >>>
Workshop az ökoszisztéma szolgáltatásokról

2017. február 15.-én az Alföldi Tudományos Osztály Kecskeméti Csoportja adott otthont az RKI Környezeti Csoportja által szervezett workshopnak, „Ökoszisztéma-szolgáltatások és klímaadaptáció multidiszciplináris megközelítésben” címmel. A workshop célkitűzése volt, hogy a környezeti kérdések társadalmi-gazdasági problémáival foglalkozó különböző diszciplínák kutatói eszmét cserélhessenek, kutatási együttműködést alakíthassanak ki. Workshopunkon hat kutató tartott előadást az ökoszisztéma szolgáltatások témakörében, amelyet szakmai vita követett.

Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése – nyitókonferencia

2015. június 23-án Budapesten, az MTA Székház Felolvasótermében megrendezésre került a Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése projekt nyitókonferenciája.

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete által elnyert projekt az EGT Alapok Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz programján belül Magyarország hosszú távú (2050-ig terjedő) társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzésével járul hozzá a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. A kutatók demográfiai, gazdasági és földhasználati témákban vizsgálják és számszerűsítik különböző földrajzi léptékeken és időtávokon, hogy a társadalmi-gazdasági térbeli folyamatok és a klímaváltozás hogyan hatnak egymásra. Az eredmények a Nemzeti Adaptációs Térinformatikai Rendszer (NATéR) részét fogják képezni. A projekt időtartama: 2015. május 5. – 2015. december 31.
A projektben a Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztályának munkatársai is részt vesznek.

TOVÁBB >>>
Meghívó „A vidékfejlesztés jelene és jövője” műhelykonferenciára


Időpont: 2014. június 24. (kedd) 10:00 óra

Helyszín: Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár (6000, Kecskemét, Piaristák tere 8.)

Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezésében megrendezésre kerülő „A vidékfejlesztés jelene és jövője” műhelykonferenciára. A rendezvény célja, hogy bemutassa az „Vidékkutatás 2012-2013” című kutatási program eredményeit. A kutatás a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, valamint az MTA Ökológiai Kutatóközpontja, illetve az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete együttműködésében zajlott, mintegy „virtuális” vidékkutatói hálózatot létrehozva.
A program céljai közt szerepelt a 2014-2020 közötti időszakra szóló hazai vidékfejlesztési program kidolgozásának és végrehajtásának tudományos megalapozása, továbbá az átfogó szemléletű vidékkutatásokra alkalmas vidéki tudományos műhelyek megerősítése, együttműködésük segítése, helyi társadalmi szerepük támogatása.
A kutatás eredményeit összegző tanulmányok elérhetők a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat honlapjáról: http://www.mnvh.eu/node/591359

Kérjük, hogy a konferencián való részvételi szándékát legkésőbb 2014. június 17. (kedd) napjáig jelezze a videkkutatas@nakvi.hu e-mail címen.
A meghívó részletes programja a „TOVÁBB” mögött elérhető az MNVH honlapjáról:

TOVÁBB >>>
LOLAMAR projekt zárókonferencia


Időpont: 2014. február 20.

Helyszín: Baja, Malom Club

A LOLAMAR „A helyi munkaerő-piaci politika lehetséges irányai a határon átnyúló régiók esetében” című, a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében finanszírozott projekt a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja és a Vajdaság Autonóm Tartomány Regionális Fejlesztési Ügynökségének együttműködésében valósul meg a 2013. január 1. és 2014. február 28. közötti időszakban.
A LOLAMAR kutatás célja, hogy megalapozzon egy, a helyi munkaerő-piaci politikára alapozó fejlesztési megközelítést, amellyel megállíthatók és visszafordíthatók a kelet-európai külső perifériákra jellemző negatív társadalmi-gazdasági folyamatok.
A projekt kutatási területe a szerb-magyar határszakasz Duna melletti nyugati térsége, magyar oldalon a Baja, Bácsalmás és Jánoshalma kistérségek, szerb oldalon pedig a Nyugat-Bácskai körzet.

A zárókonferencia előadásai és zárótanulmány anyaga elérhetőek lesznek a kutatási projekt weblapjának dokumentumtárában: http://www.lolamar.eu/hu/node/74

A TOVÁBB mögött elérhető a részletes program:

TOVÁBB >>>
Részvétel Kecskemét 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésében

A MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály munkatársai a Kecskeméti Városfejlesztő Zrt. megbízásából 2013-2014 folyamán be fognak kapcsolódni a Kecskemét 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésébe. Az ATO kutatói a stratégiát megalapozó vizsgálat elvégzésében, valamint az Antiszegregációs Program elkészítésében fognak szerepet vállalni.

Kezdetét vette a LOLAMAR projekt

2013. április 29-én Újvidéken, az MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztályának munkatársai és a Vajdaság Autonóm Tartomány Regionális Fejlesztési Ügynökségének munkatársai részvételével lezajlott a LOLAMAR projekt alapuló ülése. Az ülés első felében a két partner szervezet kölcsönös bemutatkozó előadást tartott, majd a projekt működésének szervezeti kereteit vitatták meg.

A LOLAMAR „A helyi munkaerő-piaci politika lehetséges irányai a határon átnyúló régiók esetében” című IPA kutatás célja, hogy megalapozzon egy, a helyi munkaerő-piaci politikára alapozó fejlesztési megközelítést, amellyel megállíthatók és visszafordíthatók a kelet-európai külső perifériákra jellemző negatív társadalmi-gazdasági folyamatok. A projekt kutatási területe a szerb-magyar határ által kettéválasztott Bácska, magyar oldalon a Baja, Bácsalmás és Jánoshalma kistérségek, szerb oldalon pedig a Nyugat-Bácskai körzet.
A kutatással kapcsolatos további információk a projekt weblapján találhatóak:

TOVÁBB >>>
Köszöntjük az MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály új honlapján!

Kedves Látogató!

Az új honlap feltöltésen és a megjelenítésen folyamatosan dolgozunk.
Észrevételeket a honlapszerkesztő e-mail címére várunk: farkasj@rkk.hu

TOVÁBB >>>
Kecskeméti helyismereti és városfejlesztési esték

Az MTA RKK ATI Kecskeméti Osztálya ad otthont a Móricz Zsigmond Közművelődési Alapítvány által szervezett „Kecskeméti helyismereti és városfejlesztési estéknek”. A 8 előadásból álló programsorozat célja, hogy egyrészt tájékoztassa a lakosságot a folyó fejlesztésekről.

TOVÁBB >>>
INNOAXIS – A határ mint innovációs megújulási tengely

2011. július 19-én Baján került megrendezésre a Magyarország–Szerbia határon átnyúló együttműködési program 2007–2013 keretében zajló INNOAXIS projekt záró rendezvénye. A határ mint innovációs megújulási tengely c. program tevékenységeinek és eredményeinek ismertetése során a partnerek áttekintették az átfogó stratégiai elgondolásokat és az elkészült (gazdasági, illetve humán) operatív programok prioritásait, beavatkozási területeit. A tanácskozáson elhangzott szakmai előadások kiválóan érzékeltették az érintett határ menti régió fejlesztési és együttműködési lehetőségeinek különböző aspektusait is. Az egy éves programot az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete vezette.

TOVÁBB >>>
Dél-Alföld – megjelent a Kárpát-medence régiói sorozat legújabb kötete

Munkatársaink közreműködésével megjelent a Kárpát-medence régiói sorozat legújabb kötete, a Dél-Alföld

TOVÁBB >>>