Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

  • Magyar Tudományos Akadémia
  • A Magyar Tudományos Akadémia kutatói pályázatai
  • A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata

ÚSZT PÁLYÁZATOK

VEZETŐ HÍREINK
Földből élők – Polarizáció a magyar vidéken
Földből élők – Polarizáció a magyar vidéken

Az átalakult, ma is változásban lévő agrárvilágról szól ez a könyv, a földről, amely egyre kevesebbek számára nyújt megélhetést. Az esetleírásokból feltárulnak a magyar vidék arcai a kis- és középgazdaságoktól nyüzsgő Szatmártól a dunántúli tájak nagyüzemi világáig, ahol az öt-tíz települést átfogó mezőgazdasági nagyvállalatokban ennél alig valamivel több falusi dolgozik. A tájak, vidék(ek) képei mellett a földből élők, a földhöz kötődők portréi is felvillannak, a földet legfőbb értékként, a megélhetés alapjaként tisztelő parasztember emlékképétől a harácsoló kapitalistán át az igyekvő középvállalkozóig, a kikopó régi figuráktól az új arcokig. A könyv esetleírásait megelőző tanulmányok, miközben az esettanulmányokra is reflektálnak, a vidéki foglalkoztatásról és közfoglalkoztatásról, a hagyományos és kényszer szülte megélhetési formákról közölnek elemzéseket. A kötet Kovács Katalin szerkesztésében jelent meg.

TOVÁBB >>>
Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetés Beluszky Pálnak 80. születésnapja alkalmából
Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetés Beluszky Pálnak 80. születésnapja alkalmából

Nemzeti ünnepünk alkalmából Beluszky Pálnak, az MTA KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztálya kutató professor emeritusának a történeti és a településföldrajz területén végzett több évtizedes iskolateremtő kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozták. Az elismerést a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át 2016. augusztus 18-án. Beluszky Pál Széchenyi-díjas geográfus, a földrajztudomány doktora, a magyar települések és nagytájak egyik legismertebb kutatója. Több mint háromszáz publikáció, közöttük 17 könyv szerzője. Monográfiái a Kárpát-medence geográfus-, szociológus-, közigazgatási és közgazdászképzésein, német és osztrák egyetemeken is tananyagok. Beluszky Pál alapítása óta az intézet kutatója.

TOVÁBB >>>
A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód
A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód

Megjelent Rechnitzer János legújabb monográfiája a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatában „A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód” címmel. A 272 oldalas könyvben a magyar modernizáció egyik legsikeresebb városának, Győrnek a fejlődési folyamatai kerültek feldolgozásra. A szerző a regionális tudományban napjainkban elterjedt területitőke-elméletre építve bemutatja ennek a nagyvárosnak fejlődési szakaszait. Részletesen kitér a rendszerváltozás utáni folyamatokra, azokat a gazdasági, a társadalmi és a kulturális tőke szempontjából vizsgálja. Rechnitzer János támaszkodik azokra a kutatásokra, amelyek a város mint lehetséges ipari körzet elemzéséhez kapcsolódóan korábban az irányítása alatt folytak. A Győr-kód megfejtéséhez elemzésre kerülnek a városfejlesztési elképzelések és tervek, keresve azokban a vizsgált tőketartalmak megjelenését, és azok alakításának irányait, módjait. A nagyvároskutatás újszerű kísérlete ez a monográfia. Így ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a városfejlődés iránt, de azoknak is, akik el kívánnak mélyedni az elmúlt három évtized gazdasági, társadalmi és intézményi folyamataiban egy izgalmas hazai város példáján keresztül.

TOVÁBB >>>
New Ideas and New Generations of Regional Policy in Eastern Europe
New Ideas and New Generations of Regional Policy in Eastern Europe

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete által szervezett New Ideas and New Generations of Regional Policy in Eastern Europe című nemzetközi konferencia 2016. április 7-én és 8-án került megrendezésre Pécsett. Tizenöt országból közel 150 résztvevő érkezett a konferenciára, ahol nyolc tematikus szekcióban folyt sikeres munka (társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség, regionális politika, kohézió, fenntarthatóság, migráció, határtérségek, területi tőke, vidéki innovációk, smart city). A rendezvény egyik fontos célja volt a területi kutatások legújabb eredményeinek ismertetése, aktuális kérdéseinek megvitatása mellett, hogy lehetőséget teremtsen a kutatók nemzetközi kapcsolatrendszerének megerősítéséhez, új együttműködések kialakításához. A konferenciát Török Ádám, az MTA főtitkára és Pálné Kovács Ilona, a Regionális Kutatások Intézetének igazgatója nyitotta meg. A plenáris előadásokat olyan kiemelkedő európai tudósok tartották mint Simin Davoudi, Dominic Stead, Giancarlo Cotella és Gabriel Badescu. A konferencia előadásai az alábbi linken elérhetők.

TOVÁBB >>>
Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése
Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése

2015 decemberében zárult az EGT Alapok által finanszírozott, az Alkalmazkodás az éghajlatváltozás programon belül megvalósított projekt, amelyet Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése címmel az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete valósított meg. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe olyan adatokat állítson elő, amelyek területi bontásban tartalmaznak Magyarországra, 2050-ig tartó kitekintéssel társadalmi-gazdasági indikátorokat. Ezek segítségével a jövőben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és különféle szakpolitikai beavatkozások különböző területi szinteken hatékonyabban tervezhetők. A projekt járási szintű demográfiai, települési szintű földhasználati és megyei szintű gazdasági modelleket épített, valamint a lakosság éghajlatváltozásra való felkészültségét számszerűsítette kérdőíves lekérdezésből származtatott indikátorokkal. Az adatok mellett a projekt fontos módszertani fejlesztést tartalmazott arról, hogy a társadalmi-gazdasági előreszámításokban milyen módon lehet figyelembe venni a klímaváltozás hatásait, és az egyes témákon belül milyen területi szinten tehetők érvényes állítások a jövőre vonatkozóan. A kifejlesztett területi modellek olyan fontos kísérleti számításokat tartalmaztak, amelyek további szakmai párbeszédet indíthatnak el a klímaváltozás, a társadalom és a gazdaság kapcsolatáról, illetve felhívták a figyelmet azokra a területi különbségekre, amelyek a klímaváltozással összefüggésben a társadalom és a gazdaság alkalmazkodóképességében kimutathatók.

TOVÁBB >>>
A szegénység és társadalmi kirekesztettség területi indikátorai
A szegénység és társadalmi kirekesztettség területi indikátorai

A Territorial Dimension of Poverty and Social Exclusion in Europe című négyéves ESPON–kutatás a szegénység és társadalmi kirekesztettség területi indikátorait és mintázatait tárta fel, öt ország együttműködésével. A projektvezető a stockholmi székhelyű think tank, a Nordregio volt, a magyar csoport az MTA KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztályának kutatóiból állt. A projekt keretében elvégzett elemzések igazolták, hogy az egy főre jutó GDP magyarázó ereje számottevő, különösen a szegénység, társadalmi kirekesztettség kelet-közép-európai mintázatai tekintetében, ugyanez azonban nem mondható el a fejlett nyugati, sőt a mediterrán országok mindegyikére sem, ahol viszonylag magas egy főre jutó GDP nagyarányú szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel párosulhat. Ez utóbbi leginkább azokban az országokban van jelen, ahol a szegénység és kirekesztettség új és régi formái találkoznak, vagy ahol a 2008-as pénzügyi összeomlás mély és hosszan tartó gazdasági recessziót eredményezett, amely többek között magas munkanélküliségben, a közszféra szűkítésében és a szociális kiadások visszavágásában nyilvánult meg. Ugyancsak kiemelésre érdemes, hogy bár a szegénység területi jellemzőinek ábrázolására szolgáló mutatószám (szegénységi küszöb alatt élők aránya) elsősorban az egyes országokon belüli különbségeket méri, Európai léptékben is jó magyarázóerővel bír. Az országon belüli egyenlőtlenségek általános megosztó dimenziói a város–vidék különbségek. Észak- és Nyugat-Európában elsősorban a városi térségekbe koncentrálódik a szegények nagyobb aránya, míg Kelet-Közép-Európában és a mediterrán térségben a szegénység inkább vidéki „arculatú”.

TOVÁBB >>>
AKTUALITÁSOK
NYUTI30 konferencia – Győr, 2016. október 5.

Idén 30 éve, hogy megalakult az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztálya (NYUTI), amelyet Városok és régiók a XXI. század elején címmel nemzetközi tudományos konferenciával ünneplünk meg. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

TOVÁBB >>>
Horváth Gyula emlékszekció a 2016. évi ERSA konferencián

Az Európai Regionális Tudományi Társaság 2016. augusztus 23–26. között Bécsben megrendezett kongresszusán „Regional Policy in Central and Eastern Europe – Memory Session to Gyula Horváth” címmel külön szekciót szerveztek.

TOVÁBB >>>
Gál Zoltán egyetemi tanár

Gál Zoltánt, a Dunántúli Tudományos Osztály főmunkatársát, a Kaposvári Egyetem docensét 2016. szeptember 1-jével a köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezte ki.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Tér és Társadalom 2016. évi 3. száma

A tartalomból: tanulmányok, kitekintés, ténykép, horizontális műhely, könyvszemle, tudományos élet.

TOVÁBB >>>
Pro Geographia oklevél Nagy Erikának

A Magyar Földrajzi Társaság 140. közgyűlése 2016. augusztus 26-án Nagy Erika, az Alföldi Tudományos Osztály békéscsabai kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa részére a városföldrajz és a gazdaságföldrajz kutatásában és oktatásában végzett eredményes munkájáért Pro Geographia oklevelet adományozott.

TOVÁBB >>>
Ifjúsági Szakirodalmi Nívódíj Czirfusz Márton részére

A Magyar Földrajzi Társaság 140. közgyűlésén Czirfusz Márton, a Közép- és Észak-Magyarországi Tudományos Osztály kutatója a Hungarian Cultural Studies folyóiratban Making the space-economy of socialist Hungary: The significance of the division of labor c. tanulmányával elnyerte az Ifjúsági Szakirodalmi Nívódíjat.

TOVÁBB >>>
Elkészült a Környezeti horizontális műhely új honlapja

A tartalomból: célkitűzés, történet, tagok, publikációk, kutatások.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Tér és Társadalom 2016. évi 2. száma

A tartalomból: tanulmányok, kitekintés, vita, ténykép, könyvszemle, tudományos élet.

TOVÁBB >>>
Németh Krisztina megvédte doktori értekezését

2016. június 6-án Németh Krisztina, a Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztály kutatója 100%-os eredménnyel megvédte „A rekonstrukciótól az interpretációig. Kísérlet két letűnt életvilág értelmezésére” című doktori dolgozatát az ELTE Szociológiai Doktori Iskolájában.

TOVÁBB >>>
Baranyi Béla professor emeritus

A Debreceni Egyetem Szenátusa Baranyi Béla ny. egyetemi tanár – intézetünk nyugalmazott tudományos tanácsadója – részére a professor emeritus kitüntető címet adományozta 2016. június 4-én.

TOVÁBB >>>
Faragó László egyetemi tanár

Faragó László, a Dunántúli Tudományos Osztály tudományos főmunkatársa, a Széchenyi István Egyetem docense 2016. június 2-án vette át egyetemi tanári kinevezését.

TOVÁBB >>>
Pálné Kovács Ilonát a Region: Economics and Sociology szerkesztőbizottsági tagjává választották

A folyóiratot az Orosz Tudományos Akadémia Közgazdasági és Ipari Termelésszervezési Intézete alapította 1993-ban.

TOVÁBB >>>