A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben több tudományágat átfogó vidékkutatási programot indított 2012-ben, amelynek eredményeit 2014. június 24-én Kecskeméten mutatták be. A kormány vidékstratégiáját is támogató komplex kutatás koordinációját az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete látta el. Az intézet hat kutatási projekt gazdája volt, így békéscsabai, budapesti, győri, kecskeméti és pécsi kutatóhelye is önálló témát vezetett.

Sikeresen lezajlott az MTA KRTK határokkal és határtérségekkel foglalkozó kutatócsoportjának első konferenciája. A Regionális Kutatások Intézete bázisán létrejött horizontális kutatócsoport vezetője – külső munkatársként – James W. Scott, a Kelet-finnországi Egyetem professzora.

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete és az eszéki Strossmayer Egyetem együttműködésében készült kötet a napenergia hasznosításának lehetőségeit vizsgálja a magyar–horvát határrégióban. A könyv feltárja azokat a társadalmi és gazdasági feltételeket is, amelyek a napenergia fotovillamos felhasználását befolyásolják a térségben. Rövid technológiai áttekintést követően körüljárja a napenergiából történő áramtermelés sajátosságait, innovatív megoldásait, majd arra keresi a választ, hogy a Dráva régióban a fotovoltaikus energiatermelésnek milyen potenciálja van.

Az MTA KRTK 2014. március 5-én együttműködési keret-megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A megállapodás célja, hogy a tervezési, stratégiai és szakmai kapcsolatok segítsék a kölcsönös tudás- és tapasztalatcserét, valamint hozzájáruljanak a területi tervezés szakmai megalapozásához. A területfejlesztési szakigazgatás és a Regionális Kutatások Intézete közötti tudományos szakmai együttműködés több mint két évtizedes múlttal rendelkezik. Ez arra vezethető vissza, hogy az intézet alapító okiratában meghatározásra került feladatok művelése mindenkor aktuális tudományos munícióval láthatta el a területfejlesztésért felelős kormányzati szerveket. A regionális tudomány és az intézet társadalmi hasznosságát aláhúzza, hogy a kormányzati területfejlesztési döntések szakmai megalapozásához olyan témaköröket szükséges folyamatosan vizsgálni, amelyek nem csak a gyakorlatban hasznosítható eredmények között jelentkeznek, de közvetlenül szolgálják az intézet alapkutatásait is. Az intézet kiemelt szereplője a kutatás–fejlesztés–versenyképes területpolitikai alkalmazás innovációs láncnak.

Az MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály a Vajdaság Autonóm Tartomány Regionális Fejlesztési Ügynöksége partnerségével és a kecskeméti Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület közreműködésével, 2014. február 20-án rendezte meg „A helyi munkaerő-piaci politika lehetséges irányai a határon átnyúló régiók esetében” c. szerb–magyar IPA-projekt zárókonferenciáját. A LOLAMAR kutatási projekt e Baján lezajló eseményének célja a határ menti munkaerő-piaci sajátosságokat feltáró legújabb vizsgálatok összegzése, valamint a témát tágabban is értelmező tudományos nézőpontok és eredmények disszeminációja volt.

Dél-Pannónia (Baranya–Szlavónia, Muravidék) a Kárpát-medence egyik legösszetettebb területi komplexuma. A változó államkeretek, átfogalmazódó érdekek és értékek mentén permanensen újrarendeződött a pannon területek földrajzi helyzete, topográfiai megnevezése. A régiót övező államhatárok sokszínűsége miatt e térség valóságos kitüntetettje az Európai Unión belül a határ menti és az országhatárokon átnyúló együttműködéseknek. E hatások átszövik, behálózzák a belső és még részben külső határterületeket. Ebben az értelemben a történeti folytonosság adott, a régió ismét strukturális határterület lett.