Az MTA KRTK 2014. március 5-én együttműködési keret-megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A megállapodás célja, hogy a tervezési, stratégiai és szakmai kapcsolatok segítsék a kölcsönös tudás- és tapasztalatcserét, valamint hozzájáruljanak a területi tervezés szakmai megalapozásához. A területfejlesztési szakigazgatás és a Regionális Kutatások Intézete közötti tudományos szakmai együttműködés több mint két évtizedes múlttal rendelkezik. Ez arra vezethető vissza, hogy az intézet alapító okiratában meghatározásra került feladatok művelése mindenkor aktuális tudományos munícióval láthatta el a területfejlesztésért felelős kormányzati szerveket. A regionális tudomány és az intézet társadalmi hasznosságát aláhúzza, hogy a kormányzati területfejlesztési döntések szakmai megalapozásához olyan témaköröket szükséges folyamatosan vizsgálni, amelyek nem csak a gyakorlatban hasznosítható eredmények között jelentkeznek, de közvetlenül szolgálják az intézet alapkutatásait is. Az intézet kiemelt szereplője a kutatás–fejlesztés–versenyképes területpolitikai alkalmazás innovációs láncnak.

Az MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály a Vajdaság Autonóm Tartomány Regionális Fejlesztési Ügynöksége partnerségével és a kecskeméti Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület közreműködésével, 2014. február 20-án rendezte meg „A helyi munkaerő-piaci politika lehetséges irányai a határon átnyúló régiók esetében” c. szerb–magyar IPA-projekt zárókonferenciáját. A LOLAMAR kutatási projekt e Baján lezajló eseményének célja a határ menti munkaerő-piaci sajátosságokat feltáró legújabb vizsgálatok összegzése, valamint a témát tágabban is értelmező tudományos nézőpontok és eredmények disszeminációja volt.

Dél-Pannónia (Baranya–Szlavónia, Muravidék) a Kárpát-medence egyik legösszetettebb területi komplexuma. A változó államkeretek, átfogalmazódó érdekek és értékek mentén permanensen újrarendeződött a pannon területek földrajzi helyzete, topográfiai megnevezése. A régiót övező államhatárok sokszínűsége miatt e térség valóságos kitüntetettje az Európai Unión belül a határ menti és az országhatárokon átnyúló együttműködéseknek. E hatások átszövik, behálózzák a belső és még részben külső határterületeket. Ebben az értelemben a történeti folytonosság adott, a régió ismét strukturális határterület lett.

Megjelent Erdősi Ferenc kutató professor emeritus legújabb könyve, amely az Európa és Ázsia közötti közlekedési kapcsolatokat értelmezi a globális „kelet felé fordulás” és a magyar „keleti nyitás” időszakában. Kelet- és Délkelet-Ázsia világgazdasági súlya megállíthatatlanul növekszik. A 282 oldalas könyv azt vizsgálja, hogy milyen feltételei vannak a Távol-Kelet és Európa közötti árukereskedelemmel kapcsolatos szállításoknak a különféle hagyományos és korunkban kibontakozó – jelentőségükben változó – útvonalakon. Magyarország külgazdasági stratégiájában is megkülönböztetett figyelmet kap a Távol-Kelet, export- és importpiacként egyaránt. A kötet az infrastruktúrák és az áruáramlás értékelő elemzése mellett felvázolja a transzeurázsiai szárazföldi és kombinált útvonalakhoz való csatlakozás lehetséges irányait, módjait is.

Az Alföldi Tudományos Osztály kutatói további hat európai ország akadémiai/egyetemi szférájában, privát szektorában működő intézményének szakértőivel társulva FP7 Marie Curie ITN pályázatot nyertek. A 2014. január elsején induló 4 éves RegPol² projekt 16 fiatal kutató képzését vállalja fel nemzetközi hálózatában nyújtva számukra egyetemi posztgraduális oktatást, közös nemzetközi fórumokat szervezve, de mindenekelőtt a közép- és kelet-európai regionális polarizáció kooperációban folyó kutatásán keresztül felkészítve őket kutatói, oktatói, szakértői stb. munkákra. A Timár Judit vezetésével a projektben dolgozó team − 471 ezer euró költségvetésével − két doktorandusz és egy posztdoktor foglalkoztatásáért/képzéséért lesz felelős, közvetlenül együttműködve a Szegedi Tudományegyetemmel. E pozíciók betöltésére a jelentkezéseket január 7-től várják (a rövid kiírás a tovább feliratra kattintva olvasható).

Pálné Kovács Ilona 2013. október 15-én Decentralizáció és jó kormányzás címmel tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását az MTA Székház Felolvasótermében. Pálné Kovács Ilona a helyi és regionális kormányzás, a közigazgatási reformok, a regionális politika nemzetközileg elismert szakértője, az Akadémia 2013. májusi közgyűlésén választották az MTA levelező tagjává. Székfoglaló előadását – kutatásaihoz hasonlóan – az interdiszciplinaritás jellemezte. A mintegy 120 fős hallgatóság előtt tartott, a regionális tudomány és a politikatudomány szempontjait érvényesítő előadás szerkesztett szövege a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelenik meg hamarosan. Az előadás rövid képes összefoglalója az MTA honlapján olvasható, a tovább feliratra kattintva.