A magyar közigazgatás mind területileg, mind pedig funkcionálisan történetileg folyamatosan változott. A közigazgatás a politikai berendezkedés egyik legfontosabb eleme volt a modernizáció időszakában. Hajdú Zoltán (tud. tanácsadó, KRTK RKI DTO) és Rácz Szilárd (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) kötete bemutatja a XX. századi magyar közigazgatás történetének reformcsomópontjait. A közigazgatási területbeosztás a magyar fejlődésben viszonylag konzervatív összetevője volt a politikai és a közigazgatási változási folyamatoknak. A kialakult területi struktúrák egyfajta stabilitással rendelkeznek, de nemcsak önmagukból adódóan, hanem a hozzájuk kapcsolódó, idomuló érdekek miatt is. A legalapvetőbb kérdés, hogy milyen módon és milyen földrajzi keretek között valósuljon meg a hatalom területi megosztása. A közigazgatási területi reformkísérletek és koncepciók a magyar közigazgatás történetének mindig szerves kísérő momentumai voltak. Azonban a kidolgozott reformtervek csak ígérvények voltak a jó közigazgatás megteremtésére, a mindenkor „rosszul működő” közigazgatáshoz képest. A kötet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet kiadásában jelent meg, és kattintás után érhető el. |