Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

  • Magyar Tudományos Akadémia
  • A Magyar Tudományos Akadémia kutatói pályázatai
  • A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata

ÚSZT PÁLYÁZATOK

VEZETŐ HÍREINK
Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése
Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése

2015 decemberében zárult az EGT Alapok által finanszírozott, az Alkalmazkodás az éghajlatváltozás programon belül megvalósított projekt, amelyet Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése címmel az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete valósított meg. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe olyan adatokat állítson elő, amelyek területi bontásban tartalmaznak Magyarországra, 2050-ig tartó kitekintéssel társadalmi-gazdasági indikátorokat. Ezek segítségével a jövőben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és különféle szakpolitikai beavatkozások különböző területi szinteken hatékonyabban tervezhetők. A projekt járási szintű demográfiai, települési szintű földhasználati és megyei szintű gazdasági modelleket épített, valamint a lakosság éghajlatváltozásra való felkészültségét számszerűsítette kérdőíves lekérdezésből származtatott indikátorokkal. Az adatok mellett a projekt fontos módszertani fejlesztést tartalmazott arról, hogy a társadalmi-gazdasági előreszámításokban milyen módon lehet figyelembe venni a klímaváltozás hatásait, és az egyes témákon belül milyen területi szinten tehetők érvényes állítások a jövőre vonatkozóan. A kifejlesztett területi modellek olyan fontos kísérleti számításokat tartalmaztak, amelyek további szakmai párbeszédet indíthatnak el a klímaváltozás, a társadalom és a gazdaság kapcsolatáról, illetve felhívták a figyelmet azokra a területi különbségekre, amelyek a klímaváltozással összefüggésben a társadalom és a gazdaság alkalmazkodóképességében kimutathatók.

TOVÁBB >>>
A szegénység és társadalmi kirekesztettség területi indikátorai
A szegénység és társadalmi kirekesztettség területi indikátorai

A Territorial Dimension of Poverty and Social Exclusion in Europe című négyéves ESPON–kutatás a szegénység és társadalmi kirekesztettség területi indikátorait és mintázatait tárta fel, öt ország együttműködésével. A projektvezető a stockholmi székhelyű think tank, a Nordregio volt, a magyar csoport az MTA KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztályának kutatóiból állt. A projekt keretében elvégzett elemzések igazolták, hogy az egy főre jutó GDP magyarázó ereje számottevő, különösen a szegénység, társadalmi kirekesztettség kelet-közép-európai mintázatai tekintetében, ugyanez azonban nem mondható el a fejlett nyugati, sőt a mediterrán országok mindegyikére sem, ahol viszonylag magas egy főre jutó GDP nagyarányú szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel párosulhat. Ez utóbbi leginkább azokban az országokban van jelen, ahol a szegénység és kirekesztettség új és régi formái találkoznak, vagy ahol a 2008-as pénzügyi összeomlás mély és hosszan tartó gazdasági recessziót eredményezett, amely többek között magas munkanélküliségben, a közszféra szűkítésében és a szociális kiadások visszavágásában nyilvánult meg. Ugyancsak kiemelésre érdemes, hogy bár a szegénység területi jellemzőinek ábrázolására szolgáló mutatószám (szegénységi küszöb alatt élők aránya) elsősorban az egyes országokon belüli különbségeket méri, Európai léptékben is jó magyarázóerővel bír. Az országon belüli egyenlőtlenségek általános megosztó dimenziói a város–vidék különbségek. Észak- és Nyugat-Európában elsősorban a városi térségekbe koncentrálódik a szegények nagyobb aránya, míg Kelet-Közép-Európában és a mediterrán térségben a szegénység inkább vidéki „arculatú”.

TOVÁBB >>>
Kelet- és Közép-Európa régióinak portréi
Kelet- és Közép-Európa régióinak portréi

A kelet-közép-európai országok régióinak fejlődési pályáival foglalkozó OTKA-kutatás fontos állomásához érkezett azzal, hogy megjelent Horváth Gyula szerkesztésében a Kelet- és Közép-Európa régióinak portréi című összefoglaló mű a Kossuth Kiadónál. A kötet nyolc kelet-közép-európai európai uniós tagország (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia), valamint Szerbia és Oroszország összesen 65 régiójának fontosabb társadalmi, gazdasági és térszerkezeti jellemzőit mutatja be. Ezáltal összefoglaló képet kaptunk a régiók belső jellemzőiről, valamint a térségek között lévő földrajzi, illetve társadalmi-gazdasági különbségekről. A könyv a kutatás folytatásához jó alapot biztosít, a hasonlóságok és különbségek megismerése révén a kutatócsoport koncentráltabban fókuszálhat a térség fejlődési pályáinak kulcskérdéseire és ezek megválaszolására. A mű hasznos információforrás lehet a téma iránt érdeklődő kutatóknak, államigazgatási szereplőknek, a külföldi tőkebefektetésekben és gazdasági kapcsolatokban érdekelt szakembereknek, valamint egyetemi hallgatóknak.

TOVÁBB >>>
Terek és térképzetek
Terek és térképzetek

A politikai földrajzi térstruktúrák elemzése a Kárpát-medencében – Rendszerváltozások, együttműködési lehetőségek, abszurditások a 20–21. század fordulóján című OTKA-kutatás eredményeit bemutató kötet a Magyarországgal szomszédos országokban vizsgálta az ott élők térszemléletét, elképzeléseit a Kárpát-medence, Közép-Európa földrajzi, politikai fogalmáról, s azokat a több országot magukba foglaló térközösségeket, amelyek napjainkban léteznek és átalakulnak. Meddig terjed ezeknek a nagytereknek a területe, kik tartoznak bele? Ez a kötet egyik fő kérdése. A másik kérdés: hogyan látják a szomszédos országokban élők – magyarok és nem magyarok – az országuk elhelyezkedését Közép-Európában, országuk belső felosztását, térségeit? Mindezeket a kérdéseket a kutatók feltették szlovák, ukrán, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák és magyar egyetemistáknak. A kötet az ő válaszaikon és a kutatók által szerzett más ismereteken keresztül mutatja be, hogy hogyan látjuk szélesebb, szűkebb térségünket a 21. század elején, s ez a látásmód miből táplálkozik. A könyv teljes terjedelmében letölthető a tovább feliratra kattintva.

TOVÁBB >>>
Etnikai és szociális törésvonalak helyi társadalmakban
Etnikai és szociális törésvonalak helyi társadalmakban

A „Törésvonalak. Szegénység és etnicitás vidéki terekben” című kötet az intézet Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztályán folyó OTKA-kutatás eredményeit mutatja be. A periférikus helyzetű vidéki kisvárosokban végzett terepmunka alapján készült tanulmányok bemutatják és elemzik a szegénység mint élethelyzet változatos formáit, a szegények és nem szegények, illetve a szegények különböző csoportjai között létrejövő etnikus, gazdasági, társadalmi határok létrehozásának és fenntartásának mechanizmusait. A szegény roma és nem roma családokkal, valamint a szegénység mérséklésével, kezelésével foglalkozó intézmények és a helyi hatalom képviselőivel készült interjúkból kirajzolódnak a társadalmi és térbeli kirekesztés formái, működési mechanizmusai, a különböző társadalmi és etnikai csoportok közötti együttműködések és konfliktusok mintázatai.

TOVÁBB >>>
Gyászjelentés - Professzor Dr. Horváth Gyula (1951-2015)
Gyászjelentés - Professzor Dr. Horváth Gyula  (1951-2015)

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának 15 évig volt főigazgatója, az MTA KRTK tudományos tanácsadója, a PTE egyetemi tanára, az MTA doktora tragikus hirtelenséggel elhunyt. Október 4-én lett volna 64 éves. Temetése 2015. október 15-én 12 órakor volt a pécsi központi temetőben.

TOVÁBB >>>
AKTUALITÁSOK
Beszámoló az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 2015. évi tudományos tevékenységéről

A tartalomból: 2015. évi feladatok, kiemelkedő kutatási eredmények, tudomány és társadalom, hazai és nemzetközi kapcsolatok, elnyert pályázatok, jelentősebb publikációk.

TOVÁBB >>>
Környezetpolitika és/vagy területfejlesztés

Megjelent Varjú Viktor monográfiája a Dialóg Campus Kiadónál. A könyv napjaink legfontosabb környezetvédelmi kihívásait veszi számba és rávilágít arra, hogy bár a környezetvédelem fejlődése és a technológiai innovációk ma már számos megoldási lehetőséget kínálnak, azok integrálása a területfejlesztésbe nem tökéletes.

TOVÁBB >>>
Territorial Governance across Europe – Pathways, Practices and Prospects

Megjelent az ESPON TANGO (Territorial Approaches for New Governance) kutatás záró monográfiája a Routledge Kiadónál, az intézet három kutatójának közreműködésével.

TOVÁBB >>>
Elhunyt Kugler József

Kugler József történész, a MTA RKK volt tudományos főmunkatársa hosszan tartó súlyos betegség után 2016. január 9-én elhunyt. Temetése 2016. január 14-én 11 órakor lesz a Mezőberényi köztemetőben.

TOVÁBB >>>
A jövő városa mér, elemez és optimalizálja működését

Interjú Lados Mihály osztályvezetővel a FIX TV-ben.

TOVÁBB >>>
Felhívás előadás tartására - Nemzetközi konferencia - Pécs, 2016. április 7-8.

A Regionális Kutatások Intézete New ideas and new generations of regional policy in Eastern Europe címmel konferenciát rendez. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részletek a tovább feliratra kattintva érhetők el.

TOVÁBB >>>
Beluszky Pál – életút-interjú 2.

A Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztály kutató professor emeritusával készült interjú második része a Socio.hu folyóirat 2015/4. számában olvasható.

TOVÁBB >>>
Nagy Erika habilitációja

Nagy Erika, az Alföldi Tudományos Osztály főmunkatársa 94%-os teljesítménnyel habilitált a Szegedi Tudományegyetemen. Előadásait 2015. november 30-án „A közvetítéstől a termelésszervezésig: a kereskedelem szerepe a gazdasági térszerkezet alakításában”, illetve „Építhetők-e térségi felzárkózási modellek magyar „világmárkákra”? A térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése a globális élelmiszer-termelési láncok keretei között” címmel tartotta magyar és angol nyelven.

TOVÁBB >>>
Kötetbemutató – Győr, 2015. december 1.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Terek és tér-képzetek c. kötet bemutatójára.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Tér és Társadalom 2015. évi 4. száma

A tartalomból: Horváth Gyula (1951–2015), tanulmányok, vita, kitekintés, ténykép, könyvszemle, tudományos élet.

TOVÁBB >>>
Öt új OTKA-kutatás indult el 2016 őszén

Témák: Változás és folytonosság a magyar térképzetekben: nemzet, területiség, fejlesztés és határpolitika (NN); A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében (K); Bizalom és kormányzás összefüggései helyi szinten (K); Kortárs térelméletek közép-kelet-európai kontextusban (K); Első lépések az integráció felé: a bölcsődei közszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításának intézményi variációi (PD).

TOVÁBB >>>
Smart City konferencia – Győr, 2015. november 10.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály közös rendezvényén.

TOVÁBB >>>