Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Vezető hírek

The Routledge Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe

A Routledge könyvkiadó gondozásában megjelent a Routledge Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe c. tanulmánykötet. A Lux Gábor és Horváth Gyula társszerkesztésében megjelenő 324 oldalas munka az Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején c. OTKA-kutatás zárókötete, amelyben az intézet 17 kutatója és négy külső szerző fogalmazza meg következtetéseit Közép- és Kelet-Európa regionális átalakulásáról és aktuális kihívásairól. A kötetben szereplő tanulmányok a rendszerváltást követő átmenet végén, egy új problémákkal és új lehetőségekkel fémjelzett periódus kezdetén ragadja meg a térség fejlődési folyamatait a gazdaság, a társadalom és a szélesen értelmezett fenntarthatóság szemszögéből. Különös figyelmet fordít a tanulmánykötet a Közép- és Kelet-Európában lezajló regionális átalakulási folyamatok következményeire, a növekvő területi különbségek kihívásaira és a posztszocialista növekedési modellek kifulladása utáni útkeresés kérdőjeleire.

TOVÁBB >>>
Autonómiatörekvések Kelet-Közép-Európában

Megjelent Baranyai Nóra, a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály kutatójának Autonómiatörekvések Kelet-Közép-Európában című könyve a Publikon Kiadó gondozásában. A nyugat-európai területi autonómiák kialakulásáról, fejlődéséről és működéséről számos elemzés készül, jóval szűkebb azonban a kelet-közép-európai térség törekvéseit vizsgáló munkák köre. A kötet négy, a kárpátaljai ruszin, a morvaországi, a székelyföldi, valamint a sziléziai autonómiamozgalom elemzésén keresztül összegzi a kelet-közép-európai etnoregionalizmus jellemző vonásait és a területi autonómiák kialakítására irányuló elképzeléseket.

TOVÁBB >>>
Akadémiai Díj Rechnitzer Jánosnak

A Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének ünnepi ülésén, 2017. május 8-án a regionális tudomány területén végzett iskolateremtő kutatói, oktatói és tudományszervező munkásságáért Rechnitzer Jánosnak, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos tanácsadójának, a Széchenyi István Egyetem professzorának Akadémiai Díjat adományoztak. A kitüntetést Lovász László, az MTA elnöke adta át.

TOVÁBB >>>
Gadócziné Fekete Éva (1960–2017)

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 2017. április 23-án elhunyt Prof. dr. G. Fekete Éva, az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Magyarországi Osztályának egykori vezetője, a Miskolci Egyetem professzora, az MTA Regionális Tudományok Bizottságának és a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnökségének aktív tagja. G. Fekete Éva, a magyar vidék kiváló kutatója és egyben nagy tiszteletű, elismert fejlesztője volt. Magas szintű elméleti felkészültsége mellett a fejlesztő munkásságára a nyitottság, a helyek igaz tisztelete, a közösségek véleményének és érdekeinek következetes érvényesítése volt jellemző. Temetésére 2017. április 27-én csütörtökön 13 órakor kerül sor Edelényben a Császtai úti köztemetőben.

Újraiparosodás Közép-Európában

Megjelent Lux Gábor, a Dunántúli Tudományos Osztály kutatójának Újraiparosodás Közép-Európában c. monográfiája, a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatának legújabb kötete. „Milyen szerepet játszik az ipar a modern posztindusztriális gazdaságokban? Miért süllyednek hosszan tartó válságba egyes ipari térségek, és miért válnak mások kimagaslóan sikeressé? Hogyan hatnak az ipar fejlődésére a különböző közpolitikák, és mit jelentenek az elmúlt évtizedben egyre szélesebb körben ismert újraiparosítási törekvések? Mely tényezők biztosítják ma egy-egy ipari térség tartós versenyképességét? Ez a munka összehasonlító szemléletben, a nyugat- és közép-európai regionális fejlődési folyamatok komplex elemzésével keresi a válaszokat a fenti kérdésekre. Tárgyalja az ipari átalakulás és alkalmazkodás fontosabb elméleteit, ismerteti a ma új reneszánszát élő iparpolitika eszközrendszerét, és kiterjedt empirikus kutatásokra támaszkodva, számos rövidebb vagy bővebb esettanulmánnyal illusztrálva mutatja be a közép-európai ipar átalakulási pályáit, hozzásegítve az olvasót egy ma is jelentős gazdasági szektor szerepének, fejlődési folyamatainak sokrétű értékeléséhez.”

TOVÁBB >>>
Kovács Katalin a Regionális Kutatások Intézetének új igazgatója

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyetértésével az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója Kovács Katalint, a Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztály korábbi vezetőjét nevezte ki a Regionális Kutatások Intézetének igazgatójává 2017. január 4-től 2019. január 3-ig.

TOVÁBB >>>
A magyar decentralizáció kudarca nyomában

Megjelent a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatának legújabb kötete Pálné Kovács Ilona szerkesztésében. A könyv A kormányzati decentralizáció biztosítékai Magyarországon c. hároméves OTKA-kutatás empirikus eredményeire támaszkodik. A kutatás a hazai önkormányzati reformok folyamatát elemezte, keresve a választ, vajon a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt miért veszítettek folyamatosan pozíciót a helyi önkormányzatok, miért vallottak kudarcot a reformkezdeményezések, s miért lehetett 2010 után olyan centralizált kormányzási modellt szinte ellenállás nélkül bevezetni, amelyikben az önkormányzatok óriási veszteséget szenvedtek el. A könyv nemcsak az empirikus kutatások (kérdőíves felmérés, interjúk, dokumentumelemzés, parlamenti vita tartalomelemzése) eredményeit mutatja be, hanem a hazai területi kormányzásban bekövetkezett változásokat beágyazza az európai reformfolyamatokba, illetve elméleti hozzájárulásra törekszik a reformdöntéseket meghatározó államtudományi, politikatudományi szakirodalomhoz. A kötet legfontosabb üzenete, hogy a magyar területi kormányzás elmúlt 25 éve nem volt elég a korábbi, a magyar államot szinte folyamatosan jellemző centralizáló kultúra mélyen gyökerező okait felszámolni.

TOVÁBB >>>
Földből élők – Polarizáció a magyar vidéken

Az átalakult, ma is változásban lévő agrárvilágról szól ez a könyv, a földről, amely egyre kevesebbek számára nyújt megélhetést. Az esetleírásokból feltárulnak a magyar vidék arcai a kis- és középgazdaságoktól nyüzsgő Szatmártól a dunántúli tájak nagyüzemi világáig, ahol az öt-tíz települést átfogó mezőgazdasági nagyvállalatokban ennél alig valamivel több falusi dolgozik. A tájak, vidék(ek) képei mellett a földből élők, a földhöz kötődők portréi is felvillannak, a földet legfőbb értékként, a megélhetés alapjaként tisztelő parasztember emlékképétől a harácsoló kapitalistán át az igyekvő középvállalkozóig, a kikopó régi figuráktól az új arcokig. A könyv esetleírásait megelőző tanulmányok, miközben az esettanulmányokra is reflektálnak, a vidéki foglalkoztatásról és közfoglalkoztatásról, a hagyományos és kényszer szülte megélhetési formákról közölnek elemzéseket. A kötet Kovács Katalin szerkesztésében jelent meg.

TOVÁBB >>>
Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetés Beluszky Pálnak 80. születésnapja alkalmából

Nemzeti ünnepünk alkalmából Beluszky Pálnak, az MTA KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztálya kutató professor emeritusának a történeti és a településföldrajz területén végzett több évtizedes iskolateremtő kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozták. Az elismerést a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át 2016. augusztus 18-án. Beluszky Pál Széchenyi-díjas geográfus, a földrajztudomány doktora, a magyar települések és nagytájak egyik legismertebb kutatója. Több mint háromszáz publikáció, közöttük 17 könyv szerzője. Monográfiái a Kárpát-medence geográfus-, szociológus-, közigazgatási és közgazdászképzésein, német és osztrák egyetemeken is tananyagok. Beluszky Pál alapítása óta az intézet kutatója.

TOVÁBB >>>
A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód

Megjelent Rechnitzer János legújabb monográfiája a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatában „A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód” címmel. A 272 oldalas könyvben a magyar modernizáció egyik legsikeresebb városának, Győrnek a fejlődési folyamatai kerültek feldolgozásra. A szerző a regionális tudományban napjainkban elterjedt területitőke-elméletre építve bemutatja ennek a nagyvárosnak fejlődési szakaszait. Részletesen kitér a rendszerváltozás utáni folyamatokra, azokat a gazdasági, a társadalmi és a kulturális tőke szempontjából vizsgálja. Rechnitzer János támaszkodik azokra a kutatásokra, amelyek a város mint lehetséges ipari körzet elemzéséhez kapcsolódóan korábban az irányítása alatt folytak. A Győr-kód megfejtéséhez elemzésre kerülnek a városfejlesztési elképzelések és tervek, keresve azokban a vizsgált tőketartalmak megjelenését, és azok alakításának irányait, módjait. A nagyvároskutatás újszerű kísérlete ez a monográfia. Így ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a városfejlődés iránt, de azoknak is, akik el kívánnak mélyedni az elmúlt három évtized gazdasági, társadalmi és intézményi folyamataiban egy izgalmas hazai város példáján keresztül.

TOVÁBB >>>
Az MTA vezetőinek látogatása a Regionális Kutatások Intézetében

2015. április 2-án Pécsre látogatott Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Török Ádám, az MTA főtitkára, Szarka László a Kutatóintézeti Főosztály vezetője és a Főtitkári Titkárság vezetője, Szabó Annamária kíséretében. Pálné Kovács Ilona, az RKI április 1-jével kinevezett igazgatója bemutatta az intézetet, annak történetét, finanszírozási és létszámhelyzetét, tudományos profilját, legfontosabb eredményeit, helyét az európai tudományos közéletben. Horváth Gyula, a tudományos tanács elnöke vázolta a regionális tudomány európai helyzetét összevetve a hazai folyamatokkal. Az intézet főbb tudományos kutatási irányai közül Faragó László a hazai regionális különbségekről és területfejlesztési politikáról, Virág Tünde a szegénység regionális összefüggéseiről, Varjú Viktor a környezeti kutatásokról, Hajdú Zoltán a határkutatásokról adott ízelítőt. A találkozón az akadémiai intézeteket érintő kérdések is megvitatásra kerültek, többek között a társadalomtudományi kutatások helyzete és a kutatóintézeti reformok hatásai. Az RKI kollektívája jelentős vállalkozások előtt áll, amelyekhez pozitív támogatást remél az Akadémia vezetésétől.

TOVÁBB >>>
Pálné Kovács Ilona a Regionális Kutatások Intézetének új igazgatója

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyetértésével az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója Pálné Kovács Ilonát, a Dunántúli Tudományos Osztály kutatóprofesszorát nevezte ki a Regionális Kutatások Intézetének igazgatójává 2015. április 1-jétől 2018. március 31-ig.

TOVÁBB >>>
A Magyarországról külföldre irányuló migráció és hatásai vidéki társadalmakban

A Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztály kutatói megkezdték a 2015 januárjától 2017. december végéig tartó „A Magyarországról külföldre irányuló migráció és hatásai vidéki társadalmakban” című OTKA-projekt megvalósítását. A hazánkból külföldre irányuló, elsősorban munkavállalási célú migráció az elmúlt években vált tömeges, bár mértékét és intenzitását tekintve regionális eltéréseket mutató jelenséggé. A kutatás során a migrációt kiváltó taszító és vonzó tényezőket, a migráns hálózatok szerepét, az egyéni, családi migrációs utak, pályák jellegzetességeit kívánják feltárni és értelmezni a kutatók. A migráció- és a vidékkutatás megközelítéseinek egybekapcsolásával és eredményeire támaszkodva arra keresik a választ, hogy a legfontosabb kibocsátó régiókban elhelyezkedő, hátrányos helyzetű vidéki térségekben a migráció milyen típusai jelennek meg, a migráció miként alakítja át az érintett egyének és családok megélhetési, boldogulási, mobilitási stratégiáit, értékrendjét és aspirációt. A kutatás alapkérdéseiről és jelentőségéről bővebb információ érhető el a tovább feliratra kattintva. Témavezető: Váradi Monika Mária.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Polarizáció–Függőség–Krízis – Eltérő térbeli válaszok c. jubileumi kötet

Az intézet 40 éves Békéscsabai Kutatócsoportja – húsz éves hagyományt követve – rendezte meg 2013 novemberében az V. Alföld Kongresszust. A konferencia fókuszában ezúttal a válság, a függőség, a növekvő térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek problémaköre, illetve az ezekre adott/adható helyi és térségi válaszok álltak. Közös gondolkodásra, vitára vártuk a különböző szakmák, tudományterületek képviselőit, a döntéshozókat, és a civil szervezeteket is a következő témakörökben: Leszakadó társadalmi csoportok – periferizálódó terek; A gazdasági szereplők válaszai a válságra – A válság hatása a gazdasági szereplőkre; Sérülékenység és fenntarthatóság – növekedés, „jól-lét” és a jövő kockázatai a vidéki terekben. A konferencián elhangzott plenáris és szekció előadások tanulmányainak válogatását vehetik most kezükbe az olvasók, melyből képet kaphatunk a válság mélypontján épphogy túljutott nagyrégió társadalmi, gazdasági, területi folyamatairól és problémáiról. A kötet Nagy Erika és Nagy Gábor szerkesztésében jelent meg. Teljes terjedelmében letölthető.

TOVÁBB >>>
Regionális tudomány és területi kohézió

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete és az MTA Regionális Tudományi Bizottsága 2014. november 20-án konferenciát szervezett Regionális tudomány és területi kohézió címmel Budapesten. A tudományos ülés, megemlékezve az RKK 1984. évi megalapításáról, összegzést adott az európai regionális tudomány helyzetéről, kutatási irányzatairól, bemutatta a magyar regionális tudomány eredményeit és pozícióját az európai tudományos térben, kitérve a regionális tudomány felsőoktatási pozícióira, határon túli műhelyeinek eredményeire is. A konferencián elhangzott előadások elérhetők a tovább feliratra kattintva.

TOVÁBB >>>
Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetés Erdősi Ferencnek 80. születésnapja alkalmából

Nemzeti ünnepünk alkalmából Erdősi Ferencnek, az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztálya kutató professor emeritusának a közlekedés- és kommunikációföldrajz területén végzett több évtizedes iskolateremtő kutatói, oktatói és szakértői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozták. Az elismerést a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át 2014. augusztus 25-én. Erdősi Ferenc a kortárs magyar földrajz legnagyobb életművel rendelkező alakja. Életműve keretében megújította a magyar társadalomföldrajz térszemléletét, nemzetközileg elismert iskolát teremtett a közlekedés- és kommunikációföldrajz területén. Tudományos eredményeit többek között 16 önálló monográfiában, 3 társszerzős könyvben és 3 tankönyvben jelentette meg. Erdősi Ferenc 1967 óta a Dunántúli Tudományos Intézet (és jogutódjainak) kutatója.

TOVÁBB >>>
Horváth Gyula könyve a Routledge Kiadónál

Spaces and Places in Central and Eastern Europe. Historical Trends and Perspectives címmel a brit Routledge Kiadónál megjelent Horváth Gyula könyve. A könyv a kelet- és közép-európai regionális átalakulás folyamatát elemzi. Bemutatja a térformáló erők történeti fejlődését, a területfejlesztési célok és intézmények változását a nemzeti politikákban és az Európai Unió strukturális politikájának hatásait. A könyv a területi fejlődés történeti meghatározottságának új elemeit tárja fel, és a decentralizált, autonóm regionális fejlesztéspolitika európai lehetőségeit tárgyalja.

TOVÁBB >>>
Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 2013 áprilisa és 2014 júliusa között valósította meg az Államreform Operatív Program keretében a Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. kiemelt projektet. Ennek keretében áttekintésre került a közszolgáltatás-szervezés elméleti szakirodalma, a hazai szabályozási, szakpolitikai sajátosságok. Jelentős empíria gyűlt össze a hazai önkormányzatok közszolgáltatási sajátosságairól. A kutatás földrajzi értelemben kiterjedt az egész országra.

A települési kérdőíves felmérésben a települések 45,3%-a vett részt, a jegyzői kérdőíveket az önkormányzati hivatallal rendelkező települések 56,8%-a töltötte ki, és további 50 településen készült részletes esettanulmány. A vizsgálatokat kiegészítette egy országos reprezentatív mintás lakossági felmérés is. E tapasztalatok alapján kerültek összefoglalásra a jelenlegi helyzet legfontosabb jellemzői és fogalmazódtak meg javaslatok a szervezetfejlesztési, feladat-ellátási, finanszírozási és szervezési témakörökben a helyi önkormányzatok és a kormányzati szervek számára. A projekt megvalósítása során összegyűjtött adatállomány, információk elemzése birtokában modelljavaslat készült egy átfogó, országos nyilvántartást, tervezéstámogatást és folyamatos monitorozást biztosítani képes közszolgáltatási információs rendszerre. Az eredmények bemutatására szervezett szakmai zárókonferencia 100 fő részvételével zajlott le Pécsett, 2014. július 29-én. A nagy horderejű projekt kiterjedt partnerségben került végrehajtásra a Regionális Kutatások Intézete bázisán, amely interdiszciplináris felépítése, hálózati karaktere, helyi beágyazottsága alapján különösen alkalmasnak bizonyult az elemzések, empirikus kutatások lebonyolítására. Az intézet 60 munkatársa, szinte a teljes kollektíva részt vett a végrehajtásban. Bizonyos szakmai kompetenciák biztosítása, továbbá a visszacsatolás, tesztelés érdekében szükség volt külső szakértők (TÖOSZ, AAM Consulting Zrt., Humanswot Tanácsadó Kft., Fact Intézet, LRMI Helyi Obszervatórium Kft.) bevonására, továbbá a kormányzattal és az önkormányzatokkal való közvetlen kapcsolatok kiépítésére. A projekt eredményei a tovább feliratra kattintva érhetők el.

TOVÁBB >>>
Lezárult a Dráva-régió rugalmas tervezési módszerei c. horvát–magyar kutatás

Az IPA DUPLO projekt célja volt egy fejlesztési keretterv létrehozása a horvát–magyar határtérségre, továbbá egy internetes platform segítségével a területi tervezés és a térségi marketing elősegítése. A kutatás feltárta a helyi termékekre, alternatív turizmusra és természetvédelemre alapozó gazdaságfejlesztés lehetőségeit.

A vezető intézmény az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete volt, partnerként az Eszék-baranyai Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Csáktornya Városi Fejlesztési Ügynökség, valamint a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vett részt. A keretterv stratégiai fejezetének kidolgozásához nagyban hozzájárultak a térségben működő helyi akciócsoportok is, amelyekkel a projekt során végig intenzív volt az együttműködés. A projekt egyik fő tanulsága, hogy a helyi akciócsoportok által képviselt „LEADER-szemlélet” alkalmazására lenne szükség a magasabb területi szintek tervezési és fejlesztési gyakorlatában is. Részletek a DUPLO honlapján érhetők el.

TOVÁBB >>>
Konferencia Moszkvában 2014 szeptemberében

Az EU–Oroszország Tudomány Éve 2014 program keretében 2014. szeptember 11-én „Regionális fejlődés Közép-Európában és Oroszországban. Területi egyenlőtlenségek a tudományban és az innovációban” címmel nemzetközi konferencia került megrendezésre Moszkvában a Magyar Kulturális Központban, Magyarország Moszkvai Nagykövetsége támogatásával.

Az esemény az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, az Oroszországi Tudományos Akadémia novoszibirszki Közgazdasági és Ipari Termelésszervezési Intézete, valamint a német Leibnitz Társaság hallei Közgazdaságtudományi Intézete közreműködésével került megszervezésre. A rendezvény egyik célja közös kutatások előkészítése volt a Horizont 2020 programban. A konferencián orosz, magyar és német vezető kutatók és szakemberek fejtették ki álláspontjukat a regionális versenyképességet befolyásoló K+F területi problémáiról. Magyar részről Török Ádám, az MTA főtitkára, Pálné Kovács Ilona akadémikus, Horváth Gyula professzor és Lux Gábor tudományos munkatárs tartottak előadást.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Különböző fotovillamos rendszerek regionális hatásai című könyv

Ma a fotovillamos energiatermelés robbanásszerű fejlődésének lehetünk szemtanúi. Az elmúlt egy-két évben a beépített napelemes energiatermelő egységek száma exponenciális növekedésnek indult mind a fejlett, mind a fejletlen világban és a kapacitás-építési tervek e dinamikus növekedés továbbvitelét jelzik. A napelemek gyártásának költségei évről évre csökkennek, az inverterek megbízhatósága és hatékonysága is folyamatosan javul. Mára nem csak a hatékonyság számít, hanem fontos a felhasznált anyagok életciklusának figyelembevétele, az újrafeldolgozási áramba való minél nagyobb arányú visszakapcsolódás is.

A fotovoltaikus energiatermelésnek nem csak műszaki-technológiai feltételei és hatásai vannak, hanem legalább ennyire fontosak a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők, valamint hatások, ezért az interdiszciplináris kutatások a témában elengedhetetlenek. Jelen háromnyelvű kötet egy komplex, két, eltérő profilú kutatóműhely által lefolytatott, interdiszciplináris kutatás első eredményeit vonultatja fel, bemutatva öt különböző fotovoltaikus rendszer társadalmi, gazdasági, környezeti, műszaki és regionális hatásainak legfontosabb paramétereit. A kötet letölthető a projekt honlapjáról.

TOVÁBB >>>
Komplex vidékkutatási program

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben több tudományágat átfogó vidékkutatási programot indított 2012-ben, amelynek eredményeit 2014. június 24-én Kecskeméten mutatták be. A kormány vidékstratégiáját is támogató komplex kutatás koordinációját az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete látta el. Az intézet hat kutatási projekt gazdája volt, így békéscsabai, budapesti, győri, kecskeméti és pécsi kutatóhelye is önálló témát vezetett.

A csaknem százmillió forintos támogatással lezajlott kutatásba bevonásra került az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete, az MTA Ökológiai Kutatóközpontja, valamint a MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézete is önálló projekttel. Mintegy 60 kutató közreműködésével 13 területen összesen 29 tudományos tanulmány, 10 résztanulmány, 24 esettanulmány, 1 szakbibliográfia, 5 adatbázis és 21 térkép készült. A program fontos hozadéka, hogy létrejött egy virtuális vidékkutató hálózat, amely felválthatja az eddig jellemzően elszigetelt kutatásokat.

TOVÁBB >>>
Határok és határtérségek konferencia Nyíregyháza–Kárpátalja, 2014. június 25–26.

Sikeresen lezajlott az MTA KRTK határokkal és határtérségekkel foglalkozó kutatócsoportjának első konferenciája. A Regionális Kutatások Intézete bázisán létrejött horizontális kutatócsoport vezetője – külső munkatársként – James W. Scott, a Kelet-finnországi Egyetem professzora.

A Nyíregyházán, 2014. június 25-én megrendezett konferencia célja a magyar határkutató műhelyek szakmai találkozója volt, plenáris előadások, panelviták és kerekasztal-beszélgetés keretében. A tartalmas rendezvényen 22 intézmény képviseletében mintegy 70 kutató vett részt. 2014. június 26-án a konferencia résztvevői Kárpátaljára – sok tekintetben a legsajátosabb határtérségünkbe – látogattak Ungvár, Munkács és Beregszász érintésével. A konferencia előadásai elérhetők a tovább feliratra kattintva.

TOVÁBB >>>
A napelemes energiatermelés komplex feltételrendszere Magyarországon, a magyar–horvát határtérségben, és leckék a globális térből

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete és az eszéki Strossmayer Egyetem együttműködésében készült kötet a napenergia hasznosításának lehetőségeit vizsgálja a magyar–horvát határrégióban. A könyv feltárja azokat a társadalmi és gazdasági feltételeket is, amelyek a napenergia fotovillamos felhasználását befolyásolják a térségben. Rövid technológiai áttekintést követően körüljárja a napenergiából történő áramtermelés sajátosságait, innovatív megoldásait, majd arra keresi a választ, hogy a Dráva régióban a fotovoltaikus energiatermelésnek milyen potenciálja van.

A fotovillamos energiatermelésben rejlő lehetőségek napjainkban hatványozottan tárulnak fel. Kérdés, hogy ezt kihasználjuk-e? A könyv a maga módján ebben próbál segíteni, hiszen a régió a közép-európai országokhoz képest is lemaradóban van. A kötet Varjú Viktor szerkesztésében jelent meg, teljes terjedelmében elérhető a tovább feliratra kattintva.

TOVÁBB >>>
Együttműködési keret-megállapodás a Nemzetgazdasági Minisztériummal

Az MTA KRTK 2014. március 5-én együttműködési keret-megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A megállapodás célja, hogy a tervezési, stratégiai és szakmai kapcsolatok segítsék a kölcsönös tudás- és tapasztalatcserét, valamint hozzájáruljanak a területi tervezés szakmai megalapozásához. A területfejlesztési szakigazgatás és a Regionális Kutatások Intézete közötti tudományos szakmai együttműködés több mint két évtizedes múlttal rendelkezik. Ez arra vezethető vissza, hogy az intézet alapító okiratában meghatározásra került feladatok művelése mindenkor aktuális tudományos munícióval láthatta el a területfejlesztésért felelős kormányzati szerveket. A regionális tudomány és az intézet társadalmi hasznosságát aláhúzza, hogy a kormányzati területfejlesztési döntések szakmai megalapozásához olyan témaköröket szükséges folyamatosan vizsgálni, amelyek nem csak a gyakorlatban hasznosítható eredmények között jelentkeznek, de közvetlenül szolgálják az intézet alapkutatásait is. Az intézet kiemelt szereplője a kutatás–fejlesztés–versenyképes területpolitikai alkalmazás innovációs láncnak.

TOVÁBB >>>
A helyi munkaerő-piaci politika lehetséges irányai a határon átnyúló régiók esetében

Az MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály a Vajdaság Autonóm Tartomány Regionális Fejlesztési Ügynöksége partnerségével és a kecskeméti Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület közreműködésével, 2014. február 20-án rendezte meg „A helyi munkaerő-piaci politika lehetséges irányai a határon átnyúló régiók esetében” c. szerb–magyar IPA-projekt zárókonferenciáját. A LOLAMAR kutatási projekt e Baján lezajló eseményének célja a határ menti munkaerő-piaci sajátosságokat feltáró legújabb vizsgálatok összegzése, valamint a témát tágabban is értelmező tudományos nézőpontok és eredmények disszeminációja volt.

TOVÁBB >>>
Dél-Pannónia – Megjelent a Kárpát-medence régiói sorozat 13. kötete

Dél-Pannónia (Baranya–Szlavónia, Muravidék) a Kárpát-medence egyik legösszetettebb területi komplexuma. A változó államkeretek, átfogalmazódó érdekek és értékek mentén permanensen újrarendeződött a pannon területek földrajzi helyzete, topográfiai megnevezése. A régiót övező államhatárok sokszínűsége miatt e térség valóságos kitüntetettje az Európai Unión belül a határ menti és az országhatárokon átnyúló együttműködéseknek. E hatások átszövik, behálózzák a belső és még részben külső határterületeket. Ebben az értelemben a történeti folytonosság adott, a régió ismét strukturális határterület lett.

A Hajdú Zoltán és Nagy Imre szerkesztetésében megjelent könyv a Magyarországgal határos horvátországi és szlovéniai régiók társadalmi-gazdasági helyzetének komplex bemutatására vállalkozik. A térségről ez idáig nem készült még átfogó, a fejlődési folyamatok okait tudományosan feltáró értékelés. A kötet szerzői a Regionális Kutatások Intézete kutatói és horvát, valamint szerb egyetemi oktatók.

TOVÁBB >>>
A közeledő Távol-Kelet – A transzeurázsiai közlekedési kapcsolatok jelene és jövője

Megjelent Erdősi Ferenc kutató professor emeritus legújabb könyve, amely az Európa és Ázsia közötti közlekedési kapcsolatokat értelmezi a globális „kelet felé fordulás” és a magyar „keleti nyitás” időszakában. Kelet- és Délkelet-Ázsia világgazdasági súlya megállíthatatlanul növekszik. A 282 oldalas könyv azt vizsgálja, hogy milyen feltételei vannak a Távol-Kelet és Európa közötti árukereskedelemmel kapcsolatos szállításoknak a különféle hagyományos és korunkban kibontakozó – jelentőségükben változó – útvonalakon. Magyarország külgazdasági stratégiájában is megkülönböztetett figyelmet kap a Távol-Kelet, export- és importpiacként egyaránt. A kötet az infrastruktúrák és az áruáramlás értékelő elemzése mellett felvázolja a transzeurázsiai szárazföldi és kombinált útvonalakhoz való csatlakozás lehetséges irányait, módjait is.

TOVÁBB >>>
Marie Curie ITN project “Socio-economic and Political Responses to Regional Polarisation in Central and Eastern Europe” (RegPol²)

Az Alföldi Tudományos Osztály kutatói további hat európai ország akadémiai/egyetemi szférájában, privát szektorában működő intézményének szakértőivel társulva FP7 Marie Curie ITN pályázatot nyertek. A 2014. január elsején induló 4 éves RegPol² projekt 16 fiatal kutató képzését vállalja fel nemzetközi hálózatában nyújtva számukra egyetemi posztgraduális oktatást, közös nemzetközi fórumokat szervezve, de mindenekelőtt a közép- és kelet-európai regionális polarizáció kooperációban folyó kutatásán keresztül felkészítve őket kutatói, oktatói, szakértői stb. munkákra. A Timár Judit vezetésével a projektben dolgozó team − 471 ezer euró költségvetésével − két doktorandusz és egy posztdoktor foglalkoztatásáért/képzéséért lesz felelős, közvetlenül együttműködve a Szegedi Tudományegyetemmel. E pozíciók betöltésére a jelentkezéseket január 7-től várják (a rövid kiírás a tovább feliratra kattintva olvasható).

TOVÁBB >>>
Decentralizáció és jó kormányzás – Pálné Kovács Ilona akadémiai székfoglaló előadása

Pálné Kovács Ilona 2013. október 15-én Decentralizáció és jó kormányzás címmel tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását az MTA Székház Felolvasótermében. Pálné Kovács Ilona a helyi és regionális kormányzás, a közigazgatási reformok, a regionális politika nemzetközileg elismert szakértője, az Akadémia 2013. májusi közgyűlésén választották az MTA levelező tagjává. Székfoglaló előadását – kutatásaihoz hasonlóan – az interdiszciplinaritás jellemezte. A mintegy 120 fős hallgatóság előtt tartott, a regionális tudomány és a politikatudomány szempontjait érvényesítő előadás szerkesztett szövege a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelenik meg hamarosan. Az előadás rövid képes összefoglalója az MTA honlapján olvasható, a tovább feliratra kattintva.

TOVÁBB >>>
Az állam strukturális átalakulásaira adott intézményi és egyéni válaszok különböző földrajzi kontextusokban

Az Alföldi Tudományos Osztály kutatói megkezdték a 2013 szeptemberétől 2017. augusztus végéig tartó, „Az állam strukturális átalakulásaira adott intézményi és egyéni válaszok különböző földrajzi kontextusokban” című OTKA-projekt megvalósítását. A kutatás alapkérdése: a nemzetállam szerepének változásaira – a piachoz, illetve „civil” társadalomhoz fűződő viszonyának átalakulására – milyen válaszokat adtak a különböző ágensek, s ezek milyen módon formálták a térbeli folyamatokat az elmúlt bő két évtizedben Magyarországon. Témavezető: Timár Judit

TOVÁBB >>>
Illés Iván kutató professor emeritus

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének egyetértésével a KRTK főigazgatója 2013. július 1-jével kutató professor emeritus címet adományozott Illés Ivánnak, a Dunántúli Tudományos Osztály tudományos tanácsadójának. Illés Iván a regionális gazdaságtan és tervezés, az EU-politikák és a kelet-közép-európai fejlődés nemzetközileg elismert szaktekintélye. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar regionális tudomány meghonosításában és intézményépítésében, az alap- és alkalmazott jellegű kutatások közötti kapcsolatok kidolgozásában.

TOVÁBB >>>
Barta Györgyi kutató professor emerita

Az MTA elnökének egyetértésével a kutatóközpont főigazgatója 2013. július 1-jével kutató professor emerita címet adományozott Barta Györgyinek, a Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztály tudományos tanácsadójának. Barta Györgyi a gazdaság térszerkezeti összefüggéseinek, Magyarország ipar- és vállalatföldrajzának, Budapest és térsége társadalmi-gazdasági fejlődésének nemzetközileg elismert kutatója. 2011 januárjától a Tér és Társadalom c. folyóirat főszerkesztője, e feladatát az intézet vezetésének kérésére a jövőben is ellátja.

TOVÁBB >>>
Territorial cohesion in Europe – For the 70th Anniversary of the Transdanubian Research Institute

A Dunántúli Tudományos Intézet alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencia előzetesen megküldött előadásai egy 520 oldalas angol nyelvű kötetben jelentek meg, melyben a regionális tudomány főáramlatát képviselő szerzők – többek között Andreas Faludi, Michael Keating, Anssi Paasi, Robert Leonardi, John Bachtler, Riccardo Cappellin – szerepelnek. A jubileumi kötet Pálné Kovács Ilona akadémikus, James Scott professzor, az intézet vendégkutatója és Gál Zoltán tudományos főmunkatárs szerkesztésében jelent meg. A teljes könyv elérhető a tovább feliratra kattintva.

TOVÁBB >>>
DTI 70 jubileumi konferencia – Pécs, 2013. június 27–28.

Az 1943-ban alapított Dunántúli Tudományos Intézet fennállásának 70. évfordulója alkalmából az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztálya 2013. június 27–28-án Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyedben Territorial Cohesion in Europe címmel nemzetközi konferenciát rendezett. A konferencia előadásai és fotói elérhetők a DTI jubileumi honlapjáról.

TOVÁBB >>>
Horváth Gyula a Nemzetközi Regionális Fejlesztési és Együttműködési Akadémia elnökségének tagja

A moszkvai székhelyű tudományos szervezet a regionális tudomány nemzetközi együttműködésének fejlesztésére, a területi kutatások koordinálására jött létre 1996-ban. Alapító elnöke a nemzetközi hírű orosz regionális kutató, Alekszandr Granberg akadémikus volt. Horváth Gyulát az akadémia 2013. június 3-i közgyűlésén választották meg. Jelölését a regionális tudomány oroszországi elterjesztésében játszott szerepével, kutatási eredményeivel, a kelet-európai regionális kutatási együttműködés fejlesztésével és az általa korábban vezetett kutatóintézet nemzetközi elismertségével indokolták.

TOVÁBB >>>
Pálné Kovács Ilonát a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották

Pálné Kovács Ilona, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos tanácsadója az MTA közgyűlésén 2013. május 6-án megtartott szavazás eredményeként az MTA levelező tagja lett. Pálné Kovács Ilona Pécsett született 1954-ben, 1988-ban szerezte meg a politikatudomány kandidátusa címet, 2000 óta az MTA doktora (regionális tudomány). 2002 óta a PTE Politikai Tanulmányok Tanszékének professzora, doktoriskola alapító és programvezető. 1978 óta a Dunántúli Tudományos Intézet kutatója, 15 éven át a DTI igazgatója.

A helyi és regionális kormányzás, a közigazgatási reformok, a regionális politika nemzetközileg elismert kutatója. Kiemelkedő publikációs teljesítményét – 393 tétel, ebből 7 önálló és 28 szerkesztett könyv – több mint 1000 hivatkozás igazolja vissza. Számtalan hazai és nemzetközi kutatási projekt (köztük 3 keretprogram) témavezetője. Tudományos eredményeit a gyakorlatban is hasznosítja a hazai döntés-előkészítő és szakértői tevékenységben. Az interdiszciplinaritás jegyében kutatásaiban egyaránt érvényesíti a közigazgatás-tudomány, a regionális tudomány és a politikatudomány szempontjait.

TOVÁBB >>>
Innovációbarát kormányzás Magyarországon

Az innovációt nemcsak a tudástermelők és a vállalatok belső viszonyai határozzák meg, hanem komoly hatással van rá az állam és annak különböző irányító szervezetei, a külső környezeti és társadalmi tényezők is. A Gál Zoltán által szerkesztett kötet az innovációs kormányzás szélesebb horizontú elemzését adja. Bemutatja az innováció irányításának elméleti keretrendszerét és az irányítási modell innovációs intézményrendszerre történő alkalmazhatóságát. A kérdéskört az intézményi-közgazdasági megközelítések mellett kormányzástudományi és tudásszociológiai keretrendszerbe ágyazza. A teljes könyv elérhető a tovább feliratra kattintva.

TOVÁBB >>>
70 éves a Dunántúli Tudományos Intézet

Az 1943-ban alapított Dunántúli Tudományos Intézet tiszteletére jubileumi honlap készült el. A tartalomból: az intézet története, vezetői, főbb kutatási programjai, kiadványai, jelentős rendezvényei, munkatársai, fényképek.

TOVÁBB >>>
Tóth József 1940–2013

A Regionális Kutatások Intézete megrendüléssel tudatja, hogy egykori kollégánk, Tóth József professzor, a magyar geográfia kiemelkedő alakja, az MTA Regionális Kutatások Központja egyik alapítója, főigazgató-helyettese rövid, súlyos betegség után 2013. február 7-én elhunyt. Tóth József temetésére 2013. február 22-én pénteken 10,30 órakor kerül sor a Pécsi Központi Temetőben.

TOVÁBB >>>
Perger Éva a Regionális Kutatások Intézetének új igazgatója

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyetértésével az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója Perger Éva tudományos főmunkatársat, az Alföldi Tudományos Osztály vezetőjét nevezte ki a Regionális Kutatások Intézetének igazgatójává 2013. január 25-től 2015. december 31-ig.

TOVÁBB >>>
Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés

Az elkövetkező években a Duna lehet a kelet-közép-európai térség fejlődési övezetének generálója. Hardi Tamás, a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály főmunkatársa évek óta kutatja a Duna-térséget, annak gazdasági, társadalmi, történelmi és közösségépítési folyamatait. Elemzéseit számos utazás, terepmunka, szakmai együttműködés mélyítette el, ami még hitelesebbé teszi ezt a művet. Ajánljuk a könyvet azok figyelmébe, akik tudni szeretnék, hogy mi volt a Duna-térség múltja, milyen sajátosságokat rejt a jelen, és mi várható a jövőben. A 293 oldalas könyv az Akadémiai Kiadó Modern Regionális Tudomány Szakkönyvtár sorozatában jelent meg.

TOVÁBB >>>
Regionális Tudományért kitüntető cím Horváth Gyulának

A Magyar Regionális Tudományi Társaság a regionális tudomány területén végzett kiemelkedő kutatói, oktatói és tudományépítő tevékenysége elismeréseként Regionális Tudományért kitüntető címet adományozott Horváth Gyulának. Az MRTT a kitüntetést annak a természetes személynek adományozza, aki kiemelkedő munkásságával hozzájárult a regionális tudomány fejlesztéséhez és a Társaság céljainak megvalósításához. A díj első alkalommal került átadásra, az MRTT X. vándorgyűlésén.

TOVÁBB >>>
Együttműködési megállapodást kötött Pécs városa és a Regionális Kutatások Intézete

A Regionális Kutatások Intézete és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást írt alá 2012. november 29-én. A város és az intézet kooperációja már több évtizedes múltra tekint vissza. A szerződés aláírására az eddigi együttműködés elismeréseként és a jövőbeni kölcsönös előnyök hatékony kihasználása érdekében került sor. Pécs elsősorban az intézet pécsi kutatóhelyére, a Dunántúli Tudományos Osztály munkájára, s a rendelkezésre álló tudás és kapcsolatrendszer hatékonyabb felhasználására számít. Minkét fél érdeke, hogy kölcsönösen kamatoztassák e tudást és kapcsolatrendszert a város kulturális és tudományos életének, oktató és kutató munkájának további fellendítése érdekében.

TOVÁBB >>>
Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet létrehozása Magyarországon

A Dunántúli Tudományos Osztály és a Genfi Egyetem Európai Intézete 2011 őszén azzal a céllal indított közös kutatási programot, hogy a svájci államszerkezet, szakpolitikai intézkedések kapcsán feltárja azokat a nézeteket, elveket, amelyek egy centralizált államban is alkalmazhatóak lennének, adaptálható megoldásokat nyújtanak. A kutatás több tevékenységet ölelt fel, melyek közül kiemelkedő a Föderalizmus és Decentralizáció – Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról c. kötet. Emellett szakmai publikációk készültek, fórumokat, tanulmányutakat szerveztek a megszerzett tudásanyag disszeminálása érdekében.

TOVÁBB >>>
Szelektív vándorlás és kiegyensúlyozatlan nemi arányok rurális térségekben

Sikeresen zárta tevékenységét az Alföldi Tudományos Osztály az ESPON SEMIGRA projektben. A kutatást az a tény motiválta, hogy Európa periférikus, többnyire elmaradott rurális régióiban a társadalmi nemek szelektív elvándorlása „nőhiányt” eredményez a fiatalok korcsoportjaiban. A nemzetközi konzorcium négy ország öt régiójában vizsgálta e jelenség okait, hatásait, a vidéken élő fiatalok elvárásait, s javaslatokat tett társadalmi nemekre érzékeny regionális politikák alakítására.

TOVÁBB >>>
Történelmi városok – virágzó regionális centrumok? Az integrált városfejlesztés lehetőségei és eredményei Délkelet-Európában

A ViTo-projekt célja a kis- és középvárosok történelmi örökségének védelme és hasznosítása volt oly módon, hogy lökést adjunk a helyi gazdaság növekedésének, ezzel erősítsük a települések központi szerepköreit; ugyanakkor vonzóbb, élhetőbb lakókörnyezetet és köztereket alakítsunk ki a városban élők számára. Az RKI Békéscsabai kutatócsoportja a koperi Primorska Egyetem és a Kaiserslauterni Műszaki Egyetem kutatóival együttműködve a délkelet-európai térség kilenc városában a helyi szereplőket segítette abban, hogy széleskörű lokális társadalmi részvételre épülő tervezéssel és új kormányzási módszerekkel a fenti alapcélt megvalósíthassák.

TOVÁBB >>>
A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja

Az Alföldi Tudományos Osztály vezetésével megvalósult CRISKÖR projekt fő célja a Körösök által érintett 30 román és magyar település térségében jelen lévő környezetkárosító tevékenységek számbavételével és értékelésével a jövőbeli fenntartható környezethasználati és természetvédelmi cselekvésekre javaslatok kidolgozása volt. A projekt összefoglalója a tovább feliratra kattintva érhető el (pdf, 5Mb).

TOVÁBB >>>
A megújuló energia szerepe a regionális fejlesztésben – Spa-ce.net konferencia

A Regionális Kutatások Intézete és a drezdai Leibniz Intézet idén közösen rendezte meg a nemzetközi Spa-ce.net hálózat tudományos konferenciáját „The Role of Renewable Energy for Regional Development” címmel. A Spa-ce.net tagjai Közép-, Kelet- és Délkelet Európában működő területi kutatásokkal foglalkozó intézmények, amelyek célul tűzték ki a területfejlesztéssel, területpolitikával kapcsolatos elméleti és módszertani aspektusok vizsgálatát, új kutatási projektek kidolgozását, valamint a területi kutatás és tervezés partnerségi kapcsolatainak megerősítését. A hálózat konferenciájára 2012. október 25–26. között az Alföldi Tudományos Osztály kecskeméti könyvtártermében került sor.

TOVÁBB >>>
Enyedi György 1930–2012

A Regionális Kutatások Intézete mély megrendüléssel tudatja, hogy Enyedi György akadémikus, a magyar regionális tudományi iskola alapítója hosszan tartó betegség után 2012. szeptember 10-én elhunyt. Enyedi György a társadalomtudomány fejlődését hosszabb távra meghatározó tudósok egyik vezető egyénisége volt. Szerteágazó kutatói és tudományszervezői munkája során szinte minden társadalmi térrel foglalkozó szakember tanítványává, munkatársává, tisztelőjévé vált. Enyedi György temetésére 2012. október 8-án 14,15 órakor került sor a Farkasréti temetőben.

TOVÁBB >>>
Enyedi György: Városi világ

Enyedi György utolsó könyve az elmúlt harminc év új jelenségeinek számbavétele, az urbanizációkutatás számos részterületén elért eddigi eredményeinek szintézise, a világ nagytérségeiben zajló városfejlődés szilárd elméleti és módszertani alapokon álló elemzése. Munkája a városfejlődés magyar és nemzetközi irodalmának inspiráló erejű, értékes darabja. A 186 oldalas könyv az Akadémiai Kiadó Modern Regionális Tudomány Szakkönyvtár sorozatában jelent meg.

TOVÁBB >>>
Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései

A város és vonzáskörzete közigazgatási szempontból fragmentált, a sokszorosan szabdalt és konfliktusokkal terhelt tér egysége az együttműködés segítségével hozható létre, kedvező esetben hosszú távon, más esetben átmeneti jelleggel. Az új évezredben a kooperáció varázsszóvá lett, a társadalomirányítás új metódusává vált. A városok hálózatokat alkotnak azért, hogy helyt tudjanak állni az európai városversenyben. A Somlyódyné Pfeil Edit által szerkesztett kötet az agglomerációk intézményesítésének problematikáját több – szervezeti-szabályozási, gazdasági, tervezési, fejlesztési – nézőpontból tárgyalja.

TOVÁBB >>>
Kiemelkedő vendégkutató a Regionális Kutatások Intézetében

Az akadémiai kutatóhálózat megújításának új elemeként nemzetközileg kiemelkedő külföldi vendégkutatók magyarországi meghívására nyílik lehetőség. A hat vendégkutató egyike, James Wesley Scott tíz hónapra kapcsolódik be a Regionális Kutatások Intézetében folyó tudományos munkába. Pálné Kovács Ilona szakmai vendéglátójával és a kutatócsoport tagjaival arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként hat az europaizáció, illetve annak velejárói a magyar politikai kultúrára és geopolitikai gondolkodásra, milyen formákban és hogyan jelenik meg a politikai közbeszédben, a tudományos kutatások területén és a határokon átnyúló együttműködések gyakorlataiban megmutatkozó háttérelemzésekben.

TOVÁBB >>>
Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában

Az OTKA nagy összegű pályázatán eredményesen szerepelt a Dunántúli Tudományos Osztály által benyújtott Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején című projekt. A 2012 szeptemberétől 2015 decemberéig folyó kutatás célja a regionális fejlődési pályák modellszerű leírása, a térformáló folyamatok törvényszerűségeinek feltárása, új regionális tudományi elméletek alkotása. Témavezető: Horváth Gyula.

TOVÁBB >>>
Környezetipar, újraiparosítás és regionalitás Magyarországon

A világban zajló válságfolyamatok a tudományos és a szakmai érdeklődés homlokterébe helyezték az újraiparosítás kérdéseit. Az aktuálissá vált témán belül megkülönböztetett figyelmet kapnak a környezetipar szerepével kapcsolatos kérdések. A tanulmánykötet a környezetipar sajátosságait és lehetőségeit mutatja be, egy-egy fejezettel kitérve az iparág különböző szegmenseire és regionális összefüggéseire. A könyv jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar régiók újraiparosításával kapcsolatos elképzelések megalapozásához és a környezetiparral összefüggő tudományos eredmények megismertetéséhez is.

TOVÁBB >>>
Nemzetért Díj a Regionális Kutatások Intézetének

A Határon Túli Magyarságért Alapítvány Nemzetért Díjat adományozott az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének A Kárpát-medence régiói c. monográfiasorozat gondozásáért, a határon túli magyar regionális tudományi műhelyek megszervezéséért és programszerű irányításáért, valamint a Kárpát-medencei regionális tudományi kutatóképzésben elért kimagasló eredményeiért.

TOVÁBB >>>
Faragó László a Regionális Kutatások Intézetének igazgatója

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyetértésével az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója Faragó László tudományos főmunkatársat, az MTA Regionális Kutatások Központja korábbi igazgatóhelyettesét nevezte ki a Regionális Kutatások Intézetének megbízott igazgatójává 2012. május 16-tól.

TOVÁBB >>>
Lemondott a Regionális Kutatások Intézetének igazgatója

Benyújtotta lemondását Horváth Gyula igazgató. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója a lemondást elfogadta, és 2012. május 15-i hatállyal felmentette tisztségéből. A lemondás oka, amelyet Horváth Gyula a főigazgatónak címzett feljegyzésben részletezett, hogy az új kutatóközpont szervezési stratégiáját illetően a megbízott főigazgató elképzeléseivel ellentétes – a Regionális Kutatások Központjának eredményes hálózatirányítási gyakorlatán nyugvó – koncepciót képviselt.

TOVÁBB >>>
Budapest Agglomerációs Konferencia 2012. április 26.

A főváros és agglomerációjának együttműködési lehetőségeiről, a közös problémákról, Budapest és a környező települések viszonyrendszeréről tartottak szakmai konferenciát 2012. április 26-án az Újvárosháza dísztermében. A Budapest Agglomerációs Konferencia c. eseményt Budapest Főváros Önkormányzata és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete rendezte. A konferencia-kiadvány és az elhangzott előadások anyaga elérhető a rendezvény honlapján.

TOVÁBB >>>
Dr. Hrubi László 1952–2012

A Regionális Kutatások Intézete megrendüléssel tudatja, hogy dr. Hrubi László, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa 2012. március 20-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. Kollégánk 1974 óta aktív szereplője volt a regionális kutatásoknak, elhivatott oktatója a regionális gazdaságtannak a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán és vezetője számos dél-dunántúli regionális fejlesztési programnak. Hrubi László temetésére március 30-án, pénteken 12.30-kor került sor a pécs-vasasi temetőben.

TOVÁBB >>>
Akadémiai reform – megalakult az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Az MTA Regionális Kutatások Központja az akadémiai átszervezések következtében 2011. december 31-én megszűnt, s az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tagjaként 2012. január 1-jétől Regionális Kutatások Intézete néven működik tovább. Az új szervezeti rendtől a terület- és településfejlesztési kutatások eredményességének javulását reméljük. A regionális tudomány fejlődéséhez nyújtott támogatásért sok intézménynek, szervezetnek és szakembernek tartozunk köszönettel. A tevékenységünk iránti kitüntető figyelem fontos ösztönző erő volt és az lesz a jövőben is. Nagyon remélem, hogy új kutatási eredményeink tovább erősítik a magyar regionális tudomány nemzetközi versenyképességét, és hozzájárulnak Magyarország térszerkezetének előnyös változásához. Mindezek megvalósulásának reményében kívánok a regionális tudomány eredményei iránt érdeklődő olvasóknak eredményes új évet. Horváth Gyula igazgató.

TOVÁBB >>>
25 éves a NYUTI

Az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete 2011. december 1-jén tartotta negyedszázados fennállása alkalmából Tudás - Tér - Társadalom című ünnepi ülését. A rendezvényen bemutatták az évforduló alkalmából megjelent jubileumi kötetet, valamint két díj átadására is sor került.


TOVÁBB >>>
György Enyedi 1930–2012

The Institute of Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences sadly announces the death of Professor György Enyedi, a Full Member of the Hungarian Academy of Sciences, the first Director-general of the predecessor Centre for Regional Studies, the former Vice-President of the Hungarian Academy of Sciences and the International Geographical Union. György Enyedi passed away on September 10, 2012 in Budapest, following a long battle with incurable illness. He was the founder of regional science in Hungary. Enyedi’s funeral service will be held October 8, at 14:15 at Farkasréti Cemetery, Budapest.

TOVÁBB >>>
INNOAXIS – A határ mint innovációs megújulási tengely

2011. július 19-én Baján került megrendezésre a Magyarország–Szerbia határon átnyúló együttműködési program 2007–2013 keretében zajló INNOAXIS projekt záró rendezvénye. A határ mint innovációs megújulási tengely c. program tevékenységeinek és eredményeinek ismertetése során a partnerek áttekintették az átfogó stratégiai elgondolásokat és az elkészült (gazdasági, illetve humán) operatív programok prioritásait, beavatkozási területeit. A tanácskozáson elhangzott szakmai előadások kiválóan érzékeltették az érintett határ menti régió fejlesztési és együttműködési lehetőségeinek különböző aspektusait is. Az egy éves programot az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete vezette.

TOVÁBB >>>
A tudomány és az üzleti szféra együttműködése - Okos városok Magyarországon

2011. június 2-án a Veszprémi Akadémiai Bizottság épületében Lados Mihály intézetvezető mutatta be az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete "Okos városok" (Smart cities) címmel készült tanulmányát. Az IBM Magyarország megbízásából folytatott első "okos városok" kutatás eredményeit prezentáló sajtótájékoztatót Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánja és Veres Zsolt az IBM Magyarország vezérigazgatója nyitotta meg.

TOVÁBB >>>
Könyvbemutató és konferencia Moszkvában a magyar EU-elnökség oroszországi programjában

Az európai regionális kohéziós politika távlatairól és az oroszországi regionális politika fejlesztési irányairól tart konferenciát Magyarország moszkvai nagykövetségének rendezésében az MTA Regionális Kutatások Központja az Oroszországi Tudományos Akadémia Földrajztudományi és Közgazdaságtudományi Intézetének közreműködésével 2011. május 12-én. A konferenciát Íjgyártó István nagykövet és Vladimir Kotljakov akadémikus nyitja meg.

A két tudományos közösség képviseletében – többek között – Sergej Artobolevskiy, Leonid Smirjagin, Olga Kuznetzova, illetve Barta Györgyi, Horváth Gyula és Hajdú Zoltán fejti ki véleményét a regionális fejlődés egy-egy tudományos kérdéséről. Az Európai Bizottság kohéziós politikai elképzeléseiről Wolfgang Streitenberger elnöki főtanácsadó tart előadást.

TOVÁBB >>>
Regionális egyetemek a nemzetek közötti tudásrégió létrehozói

2011. május 4-én Pécsett, a Baranya Megyei Önkormányzat Dísztermében került megrendezésre a Magyarország–Horvátország határon átnyúló együttműködési program 2007–2013 keretében zajló UNIREG IMPULSE projekt záró rendezvénye. Az egyetemek regionális fejlesztő szerepe c. konferencián a program általános eredményeinek és tevékenységeinek bemutatása mellett a megalakult négy (területi és stratégiai tervezés, vidékfejlesztés, környezetvédelem, egyetemi tudás transzfer) munkacsoport ismertette 16 hónapos munkájának témaspecifikus eredményeit, tapasztalatait. Az esemény színvonalát emelték az egyes résztémákban meghívott előadók prezentációi is, melyekben gyakorlati tapasztalatokról, megvalósulásokról hallhattak a jelenlévők.

TOVÁBB >>>
A NETINNOV-kutatás eredményei

2011. április 14-én, Budapesten, az MTA Székházában került megrendezésre az „Innováció és együttműködés – A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása” c. tudományos konferencia, melynek szervezője az MTA Regionális Tudományi Bizottsága és az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete volt. A konferencia egyben „A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása, a gazdasági együttműködések területi és ágazati különbségei a hazai KKV-szektorban” c. kutatás záró eseménye volt.

Az esemény fő célja a plenáris ülésnek a kutatási témához kapcsolódó előadásai mellett a kétéves kutatás legfontosabb eredményeinek ismertetése, illetve az azokat önálló kötetben összegző, a konferenciával azonos címet viselő könyv bemutatója volt.

TOVÁBB >>>
Nemzetközi konferencia a Nyugat-Balkán regionális átalakulásáról

Az MTA Regionális Kutatások Központja ingyenes nemzetközi konferenciát szervez a PTE Közgazdaságtudományi Karával és a Magyar Regionális Tudományi Társasággal együttműködve. A kétnapos tanácskozás az OECD és az MTA RKK közös Balkán-kutatásának eredményeit tárja az érdeklődő hallgatóság elé. A kutatási eredményeket összefoglaló angol és magyar nyelvű kötetek szintén megtekinthetők a rendezvényen. A rendezvény célja a regionális tudomány népszerűsítése, eredményeinek, módszertanának széles körű megismertetése.

A konferencia lehetőséget kínál a meghívott nyugat-balkáni résztvevők, a politikai döntéshozók, az oktatók és kutatók, valamint a téma iránt érdeklődő hallgatók és szakemberek közötti vitára, párbeszédre. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Regional Transformation Processes in the Western Balkan Countries c. kötet

Az MTA Regionális Kutatások Központjának kiadásában megjelent angol nyelvű kötet a nyugat-balkáni országok regionális átalakulási folyamataival és fejlődési perspektívájával foglalkozik. A több szakterület képviselői és a szélesebb közönség számára is érdekes olvasmány hiánypótló a nemzetközi könyvpiacon, hiszen átfogó módon, térképekkel és adatokkal gazdagon illusztrálva tárja fel a Nyugat-Balkán helyzetét, legyen szó a társadalmi-gazdasági környezet bármely eleméről. Teszi ezt a történelmi, illetőleg a bel- és külpolitikai események szövevényes rendszerének ismertetésével párhuzamosan.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Régiók Európája sorozat Nyugat-Balkán kötete

Az OECD és az MTA RKK együttműködésében készült munka a Nyugat-Balkán államainak területi szerkezetére, valamint az azt befolyásoló tényezőkre összepontosítja a figyelmet. A korábbi évtizedekben megmutatkozó területi differenciák növekedésének lehetünk tanúi. Az egyes régiók közötti korábbi tízszeres különbségek mára növekedést mutatnak. A Balkán fejlődésének egyik kulcseleme – a békés politikai fejlődés mellett – a kohézió erősítése, a strukturális politika hatékony alkalmazása lehet. A modern területpolitika alkalmazásának előfeltétele a területi különbségek alapos számbavétele. A kötetet Horváth Gyula és Hajdú Zoltán szerkesztette.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Kárpát-medence régiói sorozat Közép-Dunántúl kötete

A Közép-Dunántúl Magyarország legkisebb területű fejlesztési régiója, lakónépessége 1,1 millió fő. S bár a népességszám az országos tendenciákkal egyezően csökken, a csökkenés mértéke az országosnál jóval alacsonyabb. Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye sorsát, múltját és mai viszonyait, de a jövőjét is keretbe foglalja az a folyamat, amely a magyar területfejlesztési és tervezési régiók kialakításához vezetett. A régió gazdasági szerkezetében az ipar van túlsúlyban, az ipar a legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazat.

A sikeres átalakulás fő tényezőiként a globális gazdaság, a külföldi tőkebefektetések hatásait, az ipar dinamikus fejlődését kell említeni. A régióba érkező külföldi működő tőke egyértelműen hozzájárult a gazdasági szerkezet modernizációjához, a külföldi piacokhoz való kapcsolódáshoz, a régió nemzetközi integrációjához is. A sorozat tizenegyedik kötete Szirmai Viktória szerkesztésében jelent meg.

TOVÁBB >>>
Enyedi György akadémikus 80 éves

Intézetünk az MTA székházában 2010. szeptember 29-én könyvbemutatóval ünnepelte első főigazgatója, Enyedi György akadémikus 80. születésnapját. A magyar regionális tudományi iskola alapítójának tiszteletére az RKK kutatói „A területi kutatások csomópontjai” címmel kötetet jelentettek meg. A szerzők Enyedi György gazdag munkásságának főbb témáit gondolják tovább az alábbi tematikus egységek szerint: süllyedő és emelkedő falvak; urbanizáció; városok a nemzetközi térben; társadalom, gazdaság, közigazgatás a területi folyamatokban; társadalmi-területi egyenlőtlenségek – területi politika.

A témakörökhöz kapcsolódó írások Enyedi-tanulmányokra reflektálnak, folytatják azok gondolatmenetét vagy éppen vitába szállnak tartalmukkal. A kötet a gazdag kutatói tevékenység tisztelgő továbbszövése. Az ünnepségen Pálinkás József, az MTA elnöke, Török Ádám osztályelnök, Maróth Miklós alelnök és Horváth Gyula, az RKK igazgatója méltatta Enyedi György nemzetközileg kiemelkedő tudományos tevékenységét, az iskolateremtő egyéniség példamutató tulajdonságait. A rendezvényen részt vett az MTA számos tagja, a magyar felsőoktatás és kutatás sok jeles egyénisége, tanítványok egész sora.

TOVÁBB >>>
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem 2010. július 26–30.

A több mint nyolc évtizedes múltra visszatekintő Debreceni Nyári Egyetem keretei között, a Magyar Regionális Tudományi Társaság szervezésében, a hagyományteremtés szándékával, első alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem egyhetes tematikus kurzus szakmai programja 2010. július 30-án zárult.

A területi kohézió jövője címmel meghirdetett rendezvényen a szomszédos országokban működő, magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények, regionális tudományi műhelyek és tagozatok képviseletében a regionális tudomány művelése iránt elkötelezett vagy fokozottabban érdeklődő mintegy 30 fiatal szakember vett részt.

TOVÁBB >>>
A világváros Budapest – két századfordulón

A városról, városfejlesztésről, várospolitikáról szóló közbeszéd egyfajta mércének tekinti a dualizmus korának Budapestjét. Ekkor alakult ki Budapest máig vonzó arculata, értékes városképe. A kiegyezést követő évtizedek robbanásszerű fejlődését is egy rendszerváltozás vezette be, ami egyértelműen kedvező politikai hátszelet biztosított ahhoz, hogy az addig is dinamikus, ám tervszerűtlen városnövekedést tudatos fejlesztés váltsa fel.

Budapest egy új alapokra helyezett birodalmi integráció részeként kapcsolódott Európához. Egyszerre ment át hatalmas átalakuláson maga a város és társadalmának szerkezete, lakóinak életformája, gondolkodásmódja, mentalitása, identitása. Mindezek együttesen érlelték meg a korabeli közhangulatot átható világvárosi szerepigényt. A Napvilág Kiadó gondozásában megjelent kötet társszerkesztője Barta Györgyi.

TOVÁBB >>>
Köszöntjük a Regionális Kutatások Központja honlapján!

Kedves Látogató! Kutatóintézetünk a TÁMOP 4.2.3. Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja c. pályázati programján támogatást nyert "A regionális tudomány társadalmasítása" c. projektjére. Ennek keretében 2011. július 31-ig az intézeti főportál, szervezeti egységeink weblapjai és angol nyelvű oldalaink is megújulnak. A feltöltésen és a megjelenítésen folyamatosan dolgozunk. Észrevételeket a honlapszerkesztő e-mail címére várunk: szracz@rkk.hu. Bővebb tájékoztatásért kattintson a tovább feliratra.

TOVÁBB >>>
Földrajzi dolgozatok határok nélkül

Megjelent az MTA Regionális Kutatások Központja és a kassai Safárik Egyetem kiadásában a Földrajzi dolgozatok határok nélkül napjaink magyar természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi írásaiból című kétkötetes kiadvány. A szemelvénygyűjtemény a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 Tanuljunk egymástól! című pályázat keretében készült. Témavezető: Mezei István (MTA RKK TKO). A magyar nyelvű kiadással egy időben jelent meg a szlovák nyelvű változat Kassán. A könyv elektronikusan elérhető a tovább feliratra kattintva.

TOVÁBB >>>
A Regional Studies Association nemzetközi konferenciája Pécsett

Milyen eszközökre, intézményekre és szervezési elvekre van szükség a régióban a nemzetközi válságból való kilábaláshoz – egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a nemzetközi konferenciának a résztvevői, amelyet Pécsett rendezett a Regional Studies Association, az MTA Regionális Kutatások Központja, a Magyar Regionális Tudományi Társaság, valamint a PTE Közgazdaságtudományi Kara.

TOVÁBB >>>
Arany János-díj Vincze Mária professzor asszonynak

A magyar és az erdélyi közgazdaság-tudomány oktatási és kutatási kapcsolatainak fejleszté­sében kifejtett két évtizedes, magas színvonalú tevékenysége és az erdélyi magyar közgazdaság-tudomány fejlesztésében elért, nemzetközileg számon tartott eredményei, illetve a regionális tudomány elméleti gyarapításának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-díjat adományozott dr. Vincze Máriának, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgaz­daság-tudományi Kara egyetemi tanárának,

a Magyar Nyelvű Tagozat alapítójának és hosszú időn át volt vezetőjének, az MTA Regionális Kutatások Központja tudományos tanácsadó testülete tagjának. A díjat 2010. május 4-én Pálinkás József, az MTA elnöke az Aka­démia 180. közgyűlésén adta át.

TOVÁBB >>>
Az RKK igazgatójának kinevezése

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2010. április 11-i hatállyal Horváth Gyulát, az MTA doktorát, Széchenyi-díjas tudományos tanácsadót, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát öt évre az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatójává nevezte ki. Pálinkás József az igazgatói megbízást 2010. április 6-án adta át az MTA székházában. Az eseményen jelen volt Németh Tamás, az MTA főtitkára és Csépe Valéria főtitkárhelyettes.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Kárpát-medence régiói sorozat Dél-Alföld kötete

A sorozat legújabb kötete a Dél-alföldi régió gazdasági-társadalmi viszonyait tárja fel, az újjáéledő régióközi kapcsolatok elemzésével. A Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket összefogó Dél-Alföld Magyarország legnagyobb régiója. A régióközpontként számon tartott Szeged népességszáma szerint az ország negyedik városa, oktatási intézményei, pezsgő kulturális élete alapján ugyanakkor ennél is kedvezőbb helyet vívott ki magának. A régió kistérségeinek többsége azonban az elmúlt két évtized átalakulásának vesztesévé vált, így e térségek felzárkózásához is szeretne hozzájárulni a könyv. A kötetet Nagy Gábor szerkesztette.

TOVÁBB >>>
On-line elérhető a területfejlesztési fogalomtár

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkársága kezdeményezésével és támogatásával életre hívott elektronikus területfejlesztési fogalomtár elérhető a TEIR honlapján. Az MTA Regionális Kutatások Központja munkatársai által megfogalmazott szócikkek bővítése folyamatos, a szerkesztőbizottság tagjai:

az MTA Regionális Kutatások Központja, a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a VÁTI Nonprofit Kft. egy-egy képviselője. A szerkesztés nyolc témacsoportban történik: 1. A területfejlesztés általános kérdései, részterületei; 2. Térkategóriák, térfelosztás, térségtípusok; 3. Területi tervezés és programozás; 4. A területfejlesztés gazdasági és pénzügyi eszközrendszere; 5. A területfejlesztés jogi szabályozása és intézményrendszere; 6. A területfejlesztés szakpolitikai kapcsolatai; 7. A területfejlesztés társadalmi környezete és szereplői; 8. A területfejlesztés információs háttere, (tér)informatikai eszközei. A fogalomtárba történő regisztrálással a felhasználóknak lehetősége nyílik hozzászólásokat, megjegyzéseket fűzni a szócikkekhez.

TOVÁBB >>>
Enyedi György a World Society of Ekistics tiszteleti tagja lett

A World Society of Ekistics 2009 októberében, Antalya-ban (Törökország) tartott közgyűlésén tiszteleti tagjának választotta Enyedi György akadémikust. A Társaság a görög Doxiadis (1913–1975), a 20. század egyik nagyhatású urbanisztikai szakemberének kezdeményezésére alakult meg 1965-ben, az ENSZ konzultatív nem kormányzati szervezeteként. A Társaság (folyóirata az Ekistics Journal) a településtudományok jelentős presztízsű szervezete.

Rendszer-szemléletű urbanisztikai kutatással és tervezéssel kíván megoldásokat kidolgozni napjaink gyorsuló városnövekedéséből adódó társadalmi konfliktusokra. A társaság tagjai valamennyi kontinenst képviselik, létszámuk korlátozott (maximum 200 fő), a tiszteleti tagokat a rendes tagok közül választják.

TOVÁBB >>>
Kárpátalja – Megjelent a Kárpát-medence régiói sorozat legújabb kötete

A sorozat tizenegyedik kötete a ma Ukrajnához tartozó Kárpátalja régiót mutatja be, a térség jelenlegi gazdasági-társadalmi viszonyait elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel történelmi összefüggésekbe ágyazva. A 12 800 km2 területű, 1,25 millió népességű, történelmileg az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék területéből 1920-ban létrejött nagy közigazgatási egység jelenleg 13 járást, 11 várost, 19 városias jellegű és 579 egyéb falusi települést foglal magában, a régió lakosságából mintegy 150 ezer fő, Kárpátalja népességének 12%-a a magyar kisebbség.

Többek között ezért is megkülönböztetett érdek a régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése. A kötet Baranyi Béla szerkesztésében jelent meg.

TOVÁBB >>>
A környezetipar szerepe a régiók újraiparosításában Magyarországon

A világban zajló gazdasági válságfolyamatok ismételten a tudományos és a szakmai érdeklődés homlokterébe helyezték az újraiparosítás kérdéseit. A fölöttébb aktuálissá vált témán belül – a globális klímaváltozás folyamataival összefüggésben – megkülönböztetett figyelmet kapnak a környezetipar szerepével kapcsolatos kérdések. Az egyre erősödő ágazat igen nagy lehetőségeket rejt magában. Az angol nyelvű tanulmánykötet a környezetipar magyarországi sajátosságait és lehetőségeit mutatja be, egy-egy fejezettel kitérve az iparág különböző szegmenseire. A könyv Baranyi Béla és Fodor István szerkesztésében jelent meg.

TOVÁBB >>>
Megjelent a Nyugat-dunántúli régió – Múlt Jelen Jövő c. könyv

Az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet munkatársainak közreműködésével a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség kiadásában megjelent a "Nyugat-dunántúli régió – Múlt Jelen Jövő" címet viselő könyv, mely célja áttekinteni a régió elmúlt tíz éves folyamatait, különös hangsúllyal a fejlesztéspolitikai törekvésekre, valamint a régióvá válást elősegítő kohéziós folyamatokra. A könyv szerkesztője: Lados Mihály, az MTA RKK NYUTI vezetője. A könyv elektronikus változata mindenki számára elérhető a tovább feliratra kattintva (11Mb).

TOVÁBB >>>
Az MTA Regionális Kutatások Központjának kitüntetése

A területfejlesztésért adományozható legmagasabb elismerésben részesült az MTA Regionális Kutatások Központja. Március 15. alkalmából Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a regionális tudomány és a hazai területfejlesztési elmélet kialakításában játszott több évtizedes vezető szerepének elismeréseként Pro Régió Díjjal tüntette ki a regionális tudomány vezető hazai intézetét.

TOVÁBB >>>
Magyar–orosz regionális tudományi együttműködés

Az MTA és az Oroszországi Tudományos Akadémia együttműködésének keretében dinamikus regionális tudományi együttműködés tapasztalható. A Regionális Kutatások Központja, a moszkvai Földrajztudományi Kutatóintézet és a novoszibirszki Közgazdaságtudományi Intézet közös programjának eredményeként Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban címmel tanulmánykötet jelent meg Magyarországon 2008-ban, hasonló témában konferenciára került sor Budapesten az akadémia székházában, és megkezdődtek a magyar területi fejlődésről 2010-ben megjelenő kötet kiadásának előkészületei.

TOVÁBB >>>
Beluszky Pál: Magyarország történeti földrajza II.

A Kárpát-medence közép-európai sajátosságokkal jellemezhető társadalma több ízben kísérelte meg a felzárkózást Nyugat-Európához. Reményteljes próbálkozásnak ígérkezett a rendi államberendezkedés és társadalom felszámolása után (1848), a polgári berendezkedés kiépítésével egyidőben végrehajtott modernizáció: a dualizmus korának (1867–1918) végére, a századfordulón megteremtődött a Kárpát-medence gazdasági egysége, kezdetét vette a modern urbanizáció, Budapest az ország politikai-gazdasági-kulturális fővárosává, modern nagyvárossá vált.


Az agrárkonjunktúra hatására a mezőgazdasági termelés is a fejlődés motorjává vált, de a századfordulóra már az ipari kor előörsei is feltűntek a Kárpát-medencében. Lezajlott a népesedési folyamatok forradalma, kirajzolódtak a modern, integráns Magyarország körvonalai; e folyamatokat, annak a 20. század elejére kialakult földrajzi vetületét kívánja e könyv bemutatni, abban az állapotában, mielőtt a történelem viharai véget vetettek volna e kísérletnek.

TOVÁBB >>>
Az MTA elnökének látogatása a Regionális Kutatások Központjában

2009. április 8-án Pécsre látogatott Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Látogatásának első állomása az MTA Regionális Kutatások Központja volt. Az intézetben Horváth Gyula főigazgató tájékoztatatást adott az RKK stratégiájának fontosabb elemeiről, az intézet nemzetközileg elismert eredményeiről, a Kárpát-medencei regionális tudomány helyzetéről. A megbeszélésen részt vettek a Dunántúli Tudományos Intézet kutatói, akik az intézet regionális kapcsolatrendszeréről és kutatási témáikról adtak tájékoztatást.

Az MTA elnöke összefoglalta az akadémiáról szóló törvény eredményeit, szólt a szervezeti megújulás következő lépéseiről, és válaszolt a kutatók kérdéseire. Pálinkás József felhívta a figyelmet a kutatók felelősségére és példamutató tevékenységének fontosságára a magyar társadalom megújulásában.

TOVÁBB >>>
Köszöntjük honlapunkon!

Tisztelt Látogató! Honlapunk felújítás alatt áll. A megjelenítésen és a feltöltésen folyamatosan dolgozunk. Észrevételeket, javaslatokat az szracz@rkk.hu e-mail címre várunk.