Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

IV. Alföld Kongresszus

 

 

HELYÜNK A VILÁGBAN - ALFÖLDI VÁLASZOK A GLOBALIZÁCIÓ FOLYAMATAIRA: IV ALFÖLD KONGRESSZUS 2008. NOVEMBER 27-28. BÉKÉSCSABA
 
Szerkesztette:
Belanka Csaba, Duray Balázs
 
Békéscsaba : Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet, Nagyalföld Alapítvány
 
2009
 
208 oldal
 
ISBN 978 963 87155 2 4

 


Az immár hagyománnyá váló, ötévente megrendezésre kerülő esemény vezérfonalát minden alkalommal aktuális témák adták. Ennek megfelelően míg 1993-ban a rendszerváltás és az "alföldi fejlődési út", 1998-ban az új évezred kihívásai, 2003ban a közelgő európai uniós csatlakozás állt a középpontban, addig a negyedik alkalommal a globalizáció folyamataira adandó lehetséges alföldi válaszokat kerestük a különböző tudományterületeket művelő kutatók, illetve gyakorlati szakemberek segítségével.

A IV. Alföld Kongresszuson elhangzott előadások és szakmai viták középpontjában az Alföldet is érintő globalizációs folyamatok álltak. A konferencia aktualitását erősítette 2008 utolsó negyedévétől kezdődően az USA-ból kiinduló pénzügyi krízis és annak reálgazdasági hatásai, melyek globális válságjelenségeket gerjesztettek. A szervezők célja ismét az volt, hogy sokféle nézőpontból történjen meg a globalizáció hatásainak, illetve az azzal összefüggő konfliktusok elemezése egy olyan térségben, amely földrajzilag és a hagyományos (gazdasági, infrastrukturális) fejlettségi mutatókat tekintve is "távol" esik a világgazdaság dinamikus centrumaitól, régióitóI. A konferencián az Alföld helyét, lehetséges szerepét kerestük az európai térben és a globalizálódó nemzetközi kapcsolatrendszerekben. A szakmai beszélgetések tematikájukban ezért gyakran átlépték az ország és az Európai Unió határát. A kongreszszussal - közösen a tudományos élet, a civil szervezetek, a gazdasági, az igazgatási szféra szereplőinek részvételével - igyekeztünk hozzájárulni az Alföld és tágabb térsége számára rendelkezésre álló értékek, előnyök feltérképezéséhez, illetve a mindennapi életünket érintő, a modem világ népeinek bővülő kapcsolatrendszeréből és kölcsönös függéséből eredő lokális változások és kihívások meghatározásához, s ezekre építkezve a lehetséges fejlődési utak kijelöléséhez.

A korábbi Alföld Kongresszusokon már bevált gyakorlatnak megfelelően a plenáris előadásokat követően hat panelvitaülést szerveztünk, melyen panelenként három-négy az adott szakterületen elismert kutató vagy gyakorlati szakember vitaindító előadásaikhoz kapcsolódóan hangzottak el korreferátumok, majd a több esetben kibontakozó valódi viták tették a panelvezetők által felvetett kérdésekre adott válaszokat még színesebbé, szakmai értelemben még teljesebbé.

Az elhangzott előadásokból kiderült, hogy a nagyrégió azon problémái, amelyek a korábbi kongresszusok alkalmával megállapításra kerültek, túlnyomó többségében továbbra is fennállnak, sőt egyesek tovább mélyültek, illetve az uniós csatlakozással vizionált borúlátó fejlődési pályák is beigazolódni látszanak. E szerint a domináns és mindent marginálissá tevő neoliberális gazdaságpolitikában az Alföld felzárkózásának az esélye továbbra is minimális, a modernizációs központok szigetszerűen működnek alacsony multiplikatív hatással, a magas hozzáadott értéket biztosító tevékenységek megtelepedése - egy-két kivételtől eltekintve - pedig várat magára. Mindezek következtében a korábbi területi és társadalmi különbségek - újabb szociális és gazdasági problémákat a felszínre hozva - európai, országos és alföldi viszonylatban is tovább éleződtek.

Az uniós fejlesztési források volumenének növekedése minden jóhiszemű próbálkozás ellenére továbbra sem látszik annak a helyi értékeken alapuló gazdaságfejlesztési modellnek a körvonalai, amely a jelenlegi perifériális, félperifériális helyzetből kimozdítaná a térséget, függetlenül attól, hogy az unió bővítésével földrajzi értelemben már nem számít a közösség peremvidékének.

Az éghajlatváltozás kérdésköre szintén aktuális és az eddigieknél is markánsabb globális problémát vet fel, a kérdésekre a kongresszus alföldi válaszokat keresett.

Az idei alkalommal két olyan esemény is színesítette a rendezvényt, amelyre a kongresszussorozat eddigi történetében még nem volt példa. Egyrészt a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA Regionális Kutatások Központja és Békés megye képviselőtestülete vezetőinek jelenlétében ünnepélyes keretek között került aláírása egy olyan keret-megállapodás, amely az Alföldi Tudományos Intézet számára a partnerség építésében, a lokális szereplőkkel való együttműködésben és az akadémiai tudáskészlet szélesebb körben történő hasznosításában jelentheti az első lépést. Másrészt pedig a kongresszusok formai elemeinek újításaképpen elérkezettnek láttuk az időt, és megfelelőnek a fórum adta kereteket, hogy az Alföldet mélyrehatóan ismerő akadémikusok és professzorok (Mészáros Rezső, Becsei József, Beluszky Pál, Mezősi Gábor, Süli-Zakar István, Tóth József) segítségével, illetve az intézetünk éléről 16 év után távozó Csatári Bálint moderálásával az Alföld lehetséges fejlődési pályáiról, lehetőségeiről egy áttekintő jellegű vitaülésre kerüljön sor. A beszélgetésen egyrészt minden professzor az elmúlt fél évszázadra visszatekintve saját szakterülete irányából közelítve, tézisszeruen összefoglalta az általa legfontosabbnak tartott "alföldi út" kérdőjeleit, másrészt pedig a lehetséges alföldi víziók kerültek felvázolásra, részben egyfajta biztatást adva a jelenlévők és az itt élők számára.

Jelen kötet a kongresszus plenáris ülésének három kiemelkedő előadásával indítva, majd a hat tematikus szekció panelvezetőinek gondolataival felvezetett vitaindítók és hozzászólók referátumaival folytatva foglalja össze a szimpóziumon elhangzottakat. A konferenciát záró szintetizáló vitaülésen elhangzottak összefoglalóját pedig Csatári Bálint adja közre.
Végül szükségesnek érezzük kiemelni, hogy e gyűjtemény - a kongresszus szellemiségéhez hűen - a tudományos igényű értekezéseket és az Alföld jövőjéről "ökoromantikusan" gondolkodók megállapításait egyaránt tartalmazza; amellyel nemcsak az "alföldi probléma" multi- vagy interdiszciplináris jellegét, de a hozzáértők és tenni akarók emberi sokszínűségét is hangsúlyozni kívánjuk.



A szerkesztők

 

Kapcsolódó fileok