KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

V. Alföld Kongresszus

 

 
Polarizáció–Függőség–Krízis– Eltérő térbeli válaszok
 
Nagy Erika - Nagy Gábor (szerk.)

Békéscsaba
 

MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos osztály Békéscsabai Kutatócsoport

 

2014
 
251 oldal

ISBN 978-963-9899-86-5

 

A 40 éves MTA KRTK Alföldi Tudományos Osztály Békéscsabai Kutatócsoportja – immár húsz éves hagyományt követve
– rendezte meg 2013 novemberében az V. Alföld Kongresszust. A konferencia fókuszában ezúttal a válság, a függőség, a
növekvő térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek problémaköre, illetve az ezekre adott/adható helyi és térségi válaszok álltak. Közös gondolkodásra, vitára vártuk a különböző szakmák, tudományterületek képviselőit, a döntéshozókat, és a civil szervezeteket is az alább felsorolt témakörökben. Sajnos – a korábbi rendezvényekhez hasonlóan – a felsőoktatási - akadémiai szférán túl az érdeklődés nagyon korlátozott maradt, s különösen a döntéshozók távolmaradása volt feltűnő.

A kötetben az Alföldről, mint perifériáról nézve immár történelmi távlatokban elemezhető probléma, a társadalmi - területi leszakadás folyamatát igyekszünk a kapitalizmus legújabb válságainak metszetében, de térben kitágítva, főleg kelet-közép-európai léptékben/összevetésben megismerni, megérteni, s megváltoztatásának lehetőségein együtt gondolkodni. Az alábbi kérdéskörökben vártunk előadásokat, hozzászólásokat:

- Hogyan „finomíthatók” a társadalmi - területi polarizáció, szegregáció, marginalizáció, periferializáció körüli elméleti viták az alföldi, magyarországi, kelet-közép-európai tapasztalatok beemelésével?

- Hogyan alakult a régi és új marginális régiók, városi, vidéki perifériák társadalmának helyzete a válságok hatására; hogy élték meg e hatásokat a különböző leszakadó társadalmi csoportokhoz tartozó családok, egyének; hogyan változott a hatalmi-függőségi viszonyuk az államhoz, más csoportokhoz?

- Milyen lehetőségei voltak az egyes ágenseknek a „válságkezelésre”, kik teremtették meg, hol és hogyan az ellenállás tereit, hol kaphattak ezekben helyet a kutatók, mit tehettek a társadalmi leszakadás fékezéséért?

- Függőség és együttműködés a vállalati kapcsolatrendszerekben;

- Szolgáltató állam – szabályozó állam – vállalkozó állam? Szerepváltások és térbeli következményeik – eltérő fejlődési utak a posztszocialista térségben

- Lokális válaszok a válságra – helyi piacok és helyi vállalkozók; a háztartások alkalmazkodási stratégiái; közösségi szerveződések a gazdaságban;

- Térségi szerkezetváltási modellek – sikerek és kudarcok, ezek lokális és nem-lokális tényezői.

- Hogyan hat a globális környezeti válság a tájhasználatra, a társadalmi, munkaerőpiaci és demográfiai folyamatokra;

- Megőrizhető-e természeti környezetünk sokszínűsége – a biodiverzitás – a klímaváltozás teremtette, változó feltételek mellett?

- Milyen lehetőségek rejlenek a megújuló energiaforrások termelésében és szélesebb körű felhasználásában a helyi gazdaság illetve a társadalom számára a vidéki terekben;

- Hogyan jelenik meg és termelődik újra a „vidékiség” a társadalmi diskurzusok-ban és az intézményi gyakorlatokban; hogyan „éli meg” mindezt a vidéki terek lakossága – egyénként és közösségként;

- Mely térségekben és milyen eszközökkel lassítható a leszakadás, hogyan, milyen szakpolitikai eszközökkel – fordítható vissza a vidéki terek leszakadása?

A konferencián elhangzott plenáris előadások és a négy szekcióban elhangzott 28 prezentáció, illetve több el nem hangzott, de írásos formában a szerkesztőknek megküldött tanulmány válogatását vehetik most kezükbe az olvasók, melyből képet kaphatunk a válság mélypontján épphogy túljutott nagyrégió társadalmi, gazdasági, területi folyamatairól és problémáiról.

 

Kapcsolódó fileok

Tartalomjegyzék

A könyv teljes szövege