KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Falukonferencia 7.

 

 

 

 

A VIDÉKI MAGYARORSZÁG AZ EU-CSATLAKOZÁS UTÁN: VII. FALUKONFERENCIA
 
Szerkesztette:
Kovács Teréz
 
Pécs : Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja
 
2007
 
503 oldal
 
ISBN 978 963 9052 91 8

 

Kedves Olvasó!

A VII. pécsi falukonferencia kötetének előszavában rendhagyó módon olyan aktuális kérdésekről szeretnék szólni, amelyek megoldást nyújthatnak a kötet egyes pontjain felmerülő kérdésekre, problémákra. Ez egyáltalán nem teszi az elhangzott előadásokat és az előadásokban kikristályosodó rengeteg munkát haszontalanná, hiszen mit érne a szakpolitika tudományos alapok, kutatások nélkül. Pontosan ezek a fórumok teremtik meg a lehetőséget arra, hogy széles szakmai körökben viták és egységes álláspontok alakuljanak ki, melyeket aztán figyelembe kell venni és érvényesíteni kell a kormányzati döntéshozatali mechanizmus során.

Hazánkban a vidékfejlesztés sajátos korszakba érkezett. Az elmúlt másfél évtizedben a központilag biztosított területi kiegyenlítő fejlesztési források nem mindenhol hozták meg a várt eredményt. Különösen a vidéki kistelepülések kerültek mind rosszabb helyzetbe, aminek az a következménye, hogy manapság sok tekintetben alulmotiváltak és kevéssé vállalkozó kedvűek a vidék szellemi, gazdasági vezetői. A kormányzatnak eltökélt szándéka, hogy segítse, kimozdítsa a falusi térségeket a gazdasági, szociális, szolgáltatási depresszióból.

A csupán materiális gazdaság- és fejlesztéspolitika nem vezet sikerre olyan kistelepüléseken, ahol az elemi szolgáltatások fenntartására sincs megfelelő népességszám, mégis elvárt és elvárható a szolgáltatásokhoz való hozzájutás időbeli és térbeli reális megoldása. A kormányzati források a jövőben nem zárhatják ki eleve a rurális területek esetleg kevéssé gazdaságosnak tűnő fejlesztéseit.

Ma a falunak két képe él a köztudatban: az elesett falu és az erős falu.

Az elesett falu képe a rendszerváltás óta zajló folyamatokból ered. A falu a változások vesztese, itt halmozódtak fel a legkomolyabb társadalmi-gazdasági problémák. A falura számos esetben mint megoldandó problémák tömegére, kiemelten kezelendő hátrányos helyzetű területre tekintünk, ahol súlyos probléma a munkanélküliség, az elöregedő korszerkezet, a rossz egészségügyi helyzet, az alulképzettség, a szolgáltatások hiánya.

Az erős falu viszont a globalizáció sivatagában lévő oázis, amely egyszerre jelenti az urbánus térségek minőségi élelmiszerellátását, a természetközeliségben fenntartott tájat, a népi hagyományok őrzőjét és azt a magasabb életminőségű lakóhelyet, ahol zaj- és zsúfoltságmentes, tiszta levegőjű környezetben, kis közösségben nevelődnek gyermekeink. Emiatt az erős falu stratégiai érték.

A Kormány annak tükrében készítette el az Új Magyarország Vidékfejlesztés Programot és támogatási rendszerét, hogy 2014-re, a jelenlegi uniós támogatási ciklus végére, Magyarország falvai kivétel nélkül az erős faluhoz vezető útra léphessenek.

Létrejönnek azok a helyi közösségek, amelyek saját problémáik és erősségeik mentén hivatottak összeállítani vidékfejlesztési stratégiájukat. Az önrendelkezés alapelvét maximálisan szem előtt tartva, a helyben élők által elkészített vidékfejlesztési stratégiák alapján kezdődhet el a közösségek fejlesztési céljainak megvalósulását szolgáló projektek támogatása. A stratégiák minősítése során kidolgozottságuk, megvalósíthatóságuk és fenntarthatóságuk alapján kerülnek kiválasztásra a helyi közösségek közül azok a LEADER-csoportok, melyek az elkövetkező hét év során közel kétmilliárd forint forrással valósíthatják meg az elképzeléseiket. Ugyanakkor a nem LEADER közösségek is jelentős, szintén milliárdos nagyságrendű fejlesztési támogatást kapnak – némileg kötöttebb felhasználásra, gazdaság- és életminőség-fejlesztésre.

Bízom abban, hogy törekvéseink és a helyi döntésformálók kezdeményezőkészsége meghozza eredményét. Személyes jövőképem, hogy az uniós források felhasználásával, munkahelymegtartó és -teremtő gazdaságfejlesztő beruházásokkal csökken a magyar falvakban a munkanélküliség, növekszik az elérhető szolgáltatások mennyisége és minősége. Mindezek szükségszerűen a vidéki élet felértékelődéséhez, hosszabb távon pedig a népességfogyás és elöregedés csökkenő üteméhez vezetnek.

Hiszem, hogy tudunk élni a lehetőséggel és bízom abban, hogy a felvázolt folyamat a magyar falvak egészét érintve megy végbe, az erős falu kialakulásáér..

Kapcsolódó fileok