Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

A nyitott határ. A gazdasági és szellemi erőforrások innovációorientált fejlesztése az osztrák-magyar határ menti régiókban

 

 
 

A NYITOTT HATÁR. A GAZDASÁGI ÉS SZELLEMI ERŐFORRÁSOK INNOVÁCIÓORIENTÁLT FEJLESZTÉSE AZ OSZTRÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓKBAN
 
Szerkesztette:
Rechnitzer János
 
Pécs - Győr
 
MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Dunántúli Osztály
 
1990
 
196 oldal
 
ISBN 963 8371 54 4

 

 

Burgenland és Nyugat-Dunántúl történelmileg összetartozó régiók, fejlődésükben számos azonosság mutatható ki, de ugyanilyen, vagy talán még nagyobb számban alakultak ki az elmúlt fél évszázadban a különbségek is. Sokoldalú vizsgálatokkal kísérelte meg az Österreichisches Institut für Berufsbildungsforschung (ÖIBF) és az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-dunántúli Osztálya (Győr) feltárni a két határmenti térség jelenlegi gazdasági és foglalkoztatási szerkezetében ezen azonosságokat és eltéréseket. Törekedtünk arra, hogy az elemzéseinkben azokat a tényezőket emeljük ki, amelyek hordozzák a két régió megújítását, kiinduló pontok lehetnek egy innovációorientált, országhatárokon átnyúló együttes fejlesztési és együttműködési program további kiszélesítéséhez.

A két régiónak és az azokat alkotó államigazgatási egységeknek a példamutató együltműködése már az elmúlt évtizedekben kialakult. Ezeknek a sokoldalú kapcsoIatoknak a Kelet-Közép-Európában és azon belül is Magyarországon megindult alapvető politikai és gazdasági változások új dimenziót adhatnak. Kutatásainkat már erre a nyitott szellemű, vasfüggönytől és politikai korlátoktól mentes szemléletére lalapítottuk, azonban nem vonatkoztathaltunk el a két régió - és természetesen a két ország - sajátosságaitóI.

Burgenland Ausztria perifériára szorult határmenti tartománya, amelynek a felzárkózásához az új kelet-európai politikai viszonyok alapján a társadalmilag és gazdaságilag demokratizálódó Magyarország is hozzájárulhat. Nyugat-Dunántúl, a határmenti régió viszont egy válsággal terhelt relatív centrumtérség, amelynek nemcsak a gazdasági szerkezete fejlettebb, mint a magyar átlag, hanem a népessége is iskolázottabb, képzettebb, és településhálózata viszonylag magasabb szintű, jobban felszerelt, mint az ország keleti régiói.

A viszonylagos azonosságak mögött azonban egy alapvető és meghatározó különbség is meghúzódik, éspedig az, hogy Magyarországon csak megkezdődött a piacgazdaság kialakítása, a reprivatizálás, a bürokratikus tervgazdaság maradványainak elbontása. Ezen folyamatok első látásra akadályozhatják a gazdasági kapcsolatokat, azonban olyan sajálos és megismételhetetlen gazdaságtörténeti helyzetben vagyunk, amikor alapvetően megváltozhatnak a két régió kapcsolatai és együttműíködésük a korábbiaktóI lényegesen eltérő, új alapokon épülhet tovább. Lehetőség kínálkozik a régiók aktív egymásba kapcsolódásához, egy újszerű együltműködési forma, a határokon átnyúIó regionális integrációk megalapozására.

Az osztrák-magyar kapcsolatok jelentős hagyományokkal rendelkeznek, ebben a határ menti térségeknek a szerepe meghatározó volt, mivel közvetítették, segítették, és számos esetben serkentették az országok közötti együltműködéseket. Alapvető változás figyelhető meg ezen kapcsolatokban az elmúlt években, erősödött a magán vagy társadalmi érintkezések száma, megváltozott azok minősége, így a gazdaság szférájában is előtérbe kerültek az intenzív egymásraépülések, az integrációk.

A határmenti térségek eddigi vizsgálatai az önállóságra, az infrastrukturális viszonyokra terjedtek ki. Megmaradtak ezen fontos kutatások a helyzelfeltárásoknál, a kistérségi kapcsolatok. háttérrendszereinek számbavételénél, illetve ezekből kialakítható közös fejlesztések, irányvonalainak kidolgozásánál.

Mi más utat választottunk. Nemcsak a mennyiségi erőforrásokat elemeztük, hanem megkíséreltük a határmenti térségek gazdaságának, településhálózatának minőségi faktorait is számbavenni. A vállalkosztott utunk járatlan volt, hiszen a térségek gazdaságait az innovációs poternciál, a megújítási képesség jelenléte alapján próbáltuk meg elemezni. Kerestük Győr-Sopron megye és Vas megye kiválasztott  gazdasági egységeiben, és ezek meghatározó településeiben a modernizáció módjait, a termelési és tevékenységi formák átalakulásának funkcióit  egy új, a korábbiaktól eltérő fejlődési pálya kiindulópontjait.

Az osztrák oldalon Burgenlandban kollégáink, az Österreichisches Institut für Berufsbildungsforschung munkatársai is vizsgálódtak hasonló tematikával, módszerekkel. Ezeknek az eljárásoknak az alapja egy felmérés voll. amelyben a térség meghatározó gazdasági egységeit az innováció fogadás és átalakítás kiinduló tényezőiről faggattuk ki, A vizsgálatunk főbb irányai megegyeztek az osztrák félle, azonban aZOI1ban a magyar gazdaságban meglévő sajátosságok miatt számos helyen kellett eltérnünk az azonos szemlélettőI. Összességében a kérdések lényege viszont nem külünbözött egymástól, sőt éppen a térségek gazdasági kapcsoÍatainak feltárásában kimondottan azonos elemeket használtunk.

Célunk tehát kettős volt. Egyrészt feltárni egy valós piacgazdaságban és egy átmendi, de inkább centralizált gazdaságban az innovációs magatartás alapvető faktorait, ezzel értelmezni a megújítás, a modernizáció lehetséges módozatait, bejárható útjait és motiváIó faktorait. Másrészt kimutatni két ország elmaradott térségeiben a gazdasági fejlődés irányait, keresve a lehetséges szempontokat az együttműködésre, a jövőbeli esetleges integrációra.

A tanulmánykötetben elsőként a magyar oldalon végzett vizsgálat eredményeit adjuk közre, majd azt követi a Burgenlandban elvégzett elemzés összefoglalása. Ezen szerkesztési elvet azért tartottuk fontosnak, hogy mindkét térség gazdaságának és telepiiléshálózatának jellemzőit megismertessük, hiszen így nemcsak az összevetés, hanem már az együttműködések kidolgozása is jóval egyszerűbb.

A harmadik fejezetben közösen kidolgozott ajánlásokkal ismertetjük a felmérések és a szakértőkkel folytatott elemzések alapján. Az ajánlások célja az is, hogy a kutatások finanszÍrozói számára gyakorlatilag is használható, értékesíthető formában közreadja az eredményeket. Ezúttal is információkat szolgáltatunk a határmenti térségekben a gazdaság és a területfejlesztési politika részére, lovábbá felvázolhatjuk a határon túli együttműködés eljövendő formáit.

Ezen térségekben minden szükséges rövid vagy hosszú távú szociális, ill. gazdasági intézkedést abból a szempontból is kell értékelni, hogy azok mennyiben szolgálják a határon túli együttműködést. Tudatosulnia kell annak, hogy az ilyen kooperáció nem adomány, hanem a térségi, sőt az országos gondok enyhítésének eszköze is.

Kutatásunkat nem tekintjük befejezettnek. Vizsgálalaink eredményeként számos elképzelést, lehetséges együttműködést vetettünk fel, amelyek új dimenzióba helyezhetik ezen térségek fejlődését, innovációs adottságaik aktivizálását. Ehhez további, már jobban a részletekre utaló vizsgálatokra van szükség.

 

Kapcsolódó fileok