KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Lehet-e három arca e tájnak? Tanulmányok a délkeleti határrégió újraszerveződő kapcsolatairól

 

 


 

 
LEHET-E HÁROM ARCA E TÁJNAK? TANULMÁNYOK A DÉLKELETI HATÁRRÉGIÓ ÚJRASZERVEZŐDŐ KAPCSOLATAIRÓL
 
Szekesztette:
Nagy Imre - Kugler József
 
Békéscsaba - Pécs
 
 MTA Regionális Kutatások Központja
 
2004
 
286 oldal
 
ISBN 963 216 278 1

 


Napjainkra egyre világosabbá válik, hogy a területi folyamatok nem állnak meg az országhatároknál. A gazdaság átlépi az egyre könnyedebbé váló határokat, vagy éppen megáll az elzártságot hirtelen erősítő nemzeti intézkedések következtében, aztán ismét lendületre kap. A társadalmak, a helyi és a térségi közösségek leküzdik az erős központosítás igáit, s rájönnek, hogy a szomszédban, a másik országban is kínálnak sajátos szolgáltatásokat. vagy az emberek hasonlóan gondolkodnak, akariák a kapcsolatokat, a közös akciókat. A kömyezet szerepének felértékelödése már évtizedek óta tart, s éppen az elzártság teremtett számos esetben kedvező alkalmat a környezeti állapot megóvására. amit aztán napjaink mohó igényei lerombolni kívánnak.

A határok szabta történelmi, földrajzi régiókban tehát elindult valami érzékelhető változás a kilencvenes évek elejétől. Ennek a folyamatnak az erőssége, intenzitása más és más az ország különböző vidékein. A nyugati végeken gyorsabb. sokszínűbb. s egyben a területi folyamatokat határozottabban befolyásoló fejlesztések indultak meg, s zajlanak még napjaínkban is. Nemcsak a gazdasági lehetőségek által kedvezően formált tér jellemezte Nyugat-Pannóniát, hanem az is, hogy itt nem sújtott mélyen a történelem, nem konzerválták annak vélt vagy valós hatásait újonnan formált államok. helyüket kereső friss nemzeti identitások. S hozzájárult a lüktetőbb együttműködéshez. hogy az elmúlt évtized közepén európai uniós források jelentkeztek, a gazdasági szereplők pedig jobban követték az új kihívásokat, megtanultak alkalmazkodni. az intézményrendszert formálók személyes élménnyel rendelkeztek a nyugati világról, s nem utolsósorban nyitottabb volt a hatalmi elit az együttmüködésekre.

Nem maradtak, nem maradhattak követés nélkül az osztrák-magyar határ menti kapcsolatok. A kialakult intézményi modellek szinte az ország egész határszakaszán valamilyen formában adaptálásra kerültek. Valami elkezdödött. Csikorogva, lassan, óvatosan vagy nagy lendülettel. fantasztikus elképzelésekkel, illúziókat kergető aktivitások mellett megszámlálhatatlan módon és formában kezdetét vette a korábbi zárt, szabályozott határok felbontása, fellazítása. Ezeket a többségében még siketelen kezdeményezéseket tényezők sokasága motiválta. Csak felsorolásszerűen: a magyar nemzeti tudat újraépítése. a munkavállalás, a gazdasági tér kiteljesztése. menekülés a háború, az értelmetlen etnikai kontliktusok elől vagy egyszerűen csak az érdeklődés, a másik megismerése, a demokrácia szabadsága láza, de hatottak rá a versenytársak megismerése. a kedvezőbb pozíciók kiépítése, a jobb helyzetben lévők gondoskodása. s nem elhanyagolható a helyi, térségi hatalmi elit szerepkeresése, befolyásainak újabb irányokba történő kiterjesztése.

A kilencvenes évek elejétől napjainkig tehát a térfolyamatokban új jelenséggel, a határ menti együttműködésekkel gazdag. bizton állíthatjuk, kimeríthetetlen tárházával szembesültünk. A regionális tudomány hamar felismerte az új jelenséget, hiszen már az elmúlt évtized elejére. közepére feldolgozta az oszlrák-magyar határszakaszon zajló folyamatokat. sőt képes volt lehetséges szervezeti és fejlesztési modelleket is ajánlani. Ezek egy része megvalósult, más része a kutatók álmaiban él tovább, s talán a megváltozott viszonyok között vagy új még nyitottabb szereplői körrel ismét átgondolhatóvá válik.

További, országhatár menti kapcsolatok tudományos feldolgozása is elkezdődött. A munkák eltérő intenzitással folynak. Ennek számos oka van. igy pélclául a tudományos partnerek hiánya. az esetek többségében ugyanis a szomszédos országokban nincsenek vagy nehezen elérhetők a téma iránt érdeklődő kutatók, elemzők, továbbá a finanszírozás elégtelen és egyenetlen volta (a hazai kutatási pályázatoknál még elérhető bizonyos támogatás, de a szomszédban már nem). Így aztán féloldalasak maradnak az elemzések. amihez még a politikai érdekek.,ösztönzők változó, többségében elutasító formái (idegenkedve. mondhatni ellenségesen szemlélik vagy akadályozzák bizonyos országokban a tudományos elemzéseket), s végül az eltérő információs források (nehezen megszerezhető, valóságtartalmat sokszor nem kellően tükröző adatok), az összevethetőség hiánya is hozzájárulnak. A körülmények nem kedveznek tehát a határ mentiség sajátosságait elemezni és feldolgozni kívánó tudományos kutatásnak.

A fenti a szempontok miatt is hasznos, mondhatni hiánypótló olvasmány a tanulmánykötet. Hiszen elsőként tesz kísérletet. hogy a román és szerb relációban áttekintést adjon a határ menti együttműködésekről. A 11 dolgozat 16 szerző munkája, akik között hárman a szerb, ketten pedig a román oldalt képviselik. A szerkesztők érdeme, hogy nem egy magyar "ön- és határképet"' tárnak elénk, hanem a másik oldalak tükreibe is betekinthetünk. s ezzel a bemutatást színesítették, illetve jelezték a kutatási témában rejlő, még igencsak kihasználatlan lehetőségeket.

A tanulmányok a határ menti együttműködéseket dolgozzák fel, s nem a határ menti régiók sajátosságait. azok fejlődési pályáit. Kialakulóban van a térségben egy hálózat, amelyben kitüntetett helyet kapnak még az intézményi és az azokat megtestesitő tervezési. fejlesztési kooperációs elképzelések. Az euroregionális intézményrendszer formálódik a román-magyar. szerb-montenegrói-magyar hármas határrégiókban. azokhoz lassan, óvatosan kapcsolódnak európai uniós fejlesztési programok, miközben egyre sűrűbb szövetté állnak össze a médiától az illegális határforgalmon át egészen a civil szféráig a társadalmi terek. A tanulmányok következő csokra a gazdasági és munkaerő-kapcsolatokba enged betekinteni, eltérő súlyponttal, hiszen a működőtőke-export és -import ellentmondásain túl bepillantást nyerünk a térségek sajátos munkaerő-piaci viszonyaiba. vagy éppen a vagyonát átmentők lokális beilleszkedésének sajátosságaiba. S végül, egy tanulmány azt villantja fel, hogy a három, korábban összetartozó falu sorsa miként forgácsolódott szét a hármas határ megvonásával. s az ott élők miként integrálódtak az adott ország társadalmába és kultúrájába.

A kötettel csak elkezdődött a román-magyar. szerb-montenegrói-magyar határrégió feldolgozása. Nem fejeződött be, nem is fejeződhetett be a munka, mert még megszámlálhatatlan ismeretlen kérdés maradt rejtve.

Tudatosan fel kell építenünk a határkutatást. mivel ez nemcsak a regionális tudomán)' számára nyújt új dimenziókat. hanem a teliileti politikának is. holnap s holnapután még látványosabban lazulni fognak Közép-Európában ís a nemzeti határok. Gyorsabban bomlanak le. mint az évtizedes kulturális és politikai beidegződések. s akkor további információk kellenek. adatok. elemzések arról, hogy mi van a másik oldalon. hogyan működik a gazdaság. a társadalom. a közigazgatás és a fejlesztés intézményrendszere. s persze a fejlesztési elképzelések tömege, hogy merre menjenek. mit és milyen sorrendben alakítsanak a helyi és a regionális szereplők.

A munka elkezdődött. a tanulmánykötet egy mérföldkő, s egyben ösztönző ami, hogy folytatást nyerjen a kutatómunka. S ezen keresztül is az ország még feltáratlan határtérségeiben (szlovák--magyar, horvát-magyar) elkezdődjenek a regionális tudományi feltárások, azok közreadása. S egyszer talán éppen ezen vizsgálatok is hozzájárulnak a Kárpát-medence országainak. régióinak integrációjához.. 

Kapcsolódó fileok