A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának húsz éves kutatási eredményeit tartalmazó publikációk gyűjteményét tartja kezében az olvasó. Az 1984-ben alapított intézet a magyar tudományos életet számos új vonással gazdagította. Több társadalomtudomány képviselői Enyedi György akadémikus irányításával arra szövetkeztek, hogy a különböző típusú terek és településformák működési mechanizmusait tárják fel vagy közös módszertan segítségével, vagy alapdiszciplínájuk eszközeivel elért eredményeiket egyesítsék, és azokat szintetizálják.
A területi folyamatok megfigyelését, az eredmények gyakorlati alkalmazását az intézet regionális beágyazottsága, a hálózati szervezeti forma tette hatékonnyá. ldeánk olyan kutatóközpont megteremtése volt, amely autonóm tudományos műhelyek hosszú távú interdiszciplináris feladatok megoldására szerveződő közössége, ahol az együttműködés, a szolidaritás és a rugalmas tudomány szervezés elve teremti meg az önmagukban viszonylag kis méretű kutatási egységek méretgazdaságossági szempontokon nyugvó versenyképességét.
A húsz éve elképzelt, hosszú évek alatt formálódott és módosult stratégia sikerét többféleképpen igazolhatjuk. Először, a magyar tudományt a rendszerváltozás első évtizedében ért sokk kedvezőtlen következményeit nagy erőfeszítések árán sikerült mérsékelnünk, új tudományos műhelyeket szerveztünk és kutatói létszámunkat bővítettük.
Másodszor, kutatási eredményeink hasznosítása iránt fokozatosan nőtt az érdeklődés. A magyar területfejlesztési politika különböző szintjein bevezetett innovációk jelentős része az RKK kutatási eredményeiből is építkezhetett, a felsőoktatásban a regionális gazdaságtan és politika önálló képzési programként honosodott meg.
Harmadszor, megszerveződtek és folyamatosan működnek a regionális tudomány publikációs fórumai, folyóirat, könyvsorozat, angol nyelvű sorozat jelenik meg.
Negyedszer, megalakult a Magyar Regionális Tudományi Társaság, amely az akadémiai bizottságok mellett a területfejlesztés iránt érdeklődő, ma már jelentős számú szakmai körök eszmecseréinek fóruma kíván lenni.
Ötödször, az RKK fiatal alapítóinak nagy része hü maradt az intézethez, különböző fokozatú tudományos minősítést szerzett. Ma egy akadémikus, kilenc akadémiai doktor és huszonkét kandidátus, ilIetve PhD kutatója van az intézetnek. Bizakodásra ad okot az is, hogy fiatal kutatóink közül tizenöten doktori tanulmányokat folytatnak.
Egy tudományos mühely eredményességét azonban mindenekelőtt a megjelent publikációk szám ával és minőségévei mérhetjük. E kötet ezt a mérleget mutatja be. Az intézetben húsz év alatt tevékenykedő kutatók tudományos szakirodalmi munkásságát veszi számba. A mérleg adatai egyben a regionális tudomány eredményeinek széles körű elterjedését is jelzik. Két évtized alatt kö zel négyezer publikáció jelent meg, munkatársaink közel kétszáz könyvet, két ezer ötszáz könyvrészletet és tudományos közleményt jelentettek meg. A több mint hatszáz idegen nyelvű munka egyharmada a regionális tudomány és a társ diszciplínák vezető nemzetközi folyóirataiban, illetve külfóldi kiadóknál jelent meg.
Annak reményében ajánlom az olvasó figyelmébe a bibliográfiát, hogy hasznos forrásokat talál mind a társadalomkutató, mind a gyakorlati szakember a hazai és a nemzetközi térfolyamatok tanulmányozásához. Örülnék, ha ezzel is segíthetnénk a magyar régiók és települések versenyképességének erősödését az Európai Unióban, a regionális tudomány elismertségét pedig Magyarországon.