Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

EGYÉB MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Technológiai parkok és technopoliszok földrajza

 

TECHNOLÓGIAI PARKOK ÉS TECHNOPOLISZOK FÖLDRAJZA
 
Írta:
Georges Benko
 
Szerkesztette:
Barta Györgyi
 
Budapest : MTA Regionális Kutatások Központja
 
1992
 
187 oldal
 
ISBN 963 8371 67 6



A világ első technológiai parkja, amely Szilicium-völgy néven vált ismertté, az Egyesült Államok nyugati partján, San Francisco közelében fejlődött ki, az 1960-as években. A recept nem túl bonyolult: végy egy jóhírű egyetemet (Stanford Egyetem Palo Altoban) es csúcstechnológiát alkalmazó ipart (elektronikai ipar, fél vezető-gyártás; számítógép ipar), keverd össze őket (kihasználva a kölcsönös érdeklődest és érdeket): a Stanford Egyetem 1951-ben létrehozta a Stanford Ipari Parkot, amelynek jövedelme azóta is gazdagítja az egyetemet és finanszfrozza a K + F kutatásokat), fűszerezd bőven állami-katonai megrendelésekkel. A fogyasztást vonzó környezetben ajánljuk ... A Szilicium-völgy siker-sztorijára gyorsan felfigyeltek mind az iparfejlesztő. mind a terület-városfejlesztő szakemberek. A technológiai parkban megtestesülni látták az ideális környezetet az innovációk megszületésére és kibocsátásara. Úgy gondolták, hogy technológiai parkok nemcsak a véletlenek kedvező összejátszása révén alakulhatnak ki, mint a Szilicium-völgyben, hanem ez a létesítmény mesterségesen is létrehozható. És megindult a technológiai parkok építése szerte a fejlett világban. A sajátos észak-amerikai modellt (az amerikai településszerkezetben a nagyvárosoknak nincs kizárólagos vonzásuk a nagy egyetemek és a legkorszerűbb ipar letelepedésére. a munkaerő országszerte mobil és az infrastruktúra mindenütt magas színvonalon kiépített) Nyugat-Európaban nem sikerült eredményesen utánozni. Európában, vagy Japánban a technológiai park letelepítésének feltételeit inkább a nagyvárosokban, vagy azok közvetlen közelében lehetett megtalálni, biztosítani. Így jöttek létre a technopoliszok, amelyek a technológiai parkok és a nagyvárosok találkozásának új strukturájú képződményei.

Mindamellett, hogy korunkban már a technológiai parkok gazdag hálózata alakult ki Észak-Amerikában, Japánban és Nyugat-Európában, és építésük most is napirenden van, a technológiai parkok egy része nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Valójában ma megoszlanak a vélemények a technológiai parkokról, és ezt a vitát, ahogy a könyv szerzője, Georges BENKO is írja, az idő fogja eldönteni. Néhány év, vagy évtized múltán fog kiderülni, hogya technológiai parkok hozzájárultak-e az új ipari terek kialakulásához, és hogy a mostani technopoliszok lesznek-e az újonnan formálódó ipari térstruktúra központjai.

 

Kapcsolódó fileok


A könyv teljes szövege