Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

AKTUALITÁSOK

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Megjelent az RKK kutatóinak orosz nyelvű tanulmánykötete Moszkvában

 

Horváth Gyula – Artobolevszkij Sergej (szerk.)

 

Regionalnoe razvitie i regionalnaja politika i Centralno-Vosztocsnoj Evropi v perehodnij period.

[Regionális fejlődés és regionális politika Magyarországon és Közép-Kelet-Európában az átmenet időszakában]

 

Moszkva

Izdatelstvo MGTU im N. E. Baumana

2011

 

279 oldal

 

A magyar regionális tudomány 40 éves múltra tekint vissza. Már a 60-as évek elején regionális elemzések indultak el, melyek megalapozták az akkori fejlesztési döntéseket. 1972-ben az Magyar Tudományos Akadémia keretein belül megalapították a területi kutatások irányításával foglalkozó tudományos kutatási intézményt. Az MTA Regionális Kutatások Központja országos kutatói hálózattal rendelkezik. Égisze alatt négy olyan intézmény működik, melyek egyrészt a különböző régiók tudományos elemzését, másrészt tematikailag specializált kutatásokat végeznek Magyarországon és külföldön. Szintúgy az MTA keretein belül 1988-ban létrehozták a Regionális Tudományi Bizottságot, mely negyedéves folyóiratot ad ki és összefogja e terület magyar kutatóit, szakértőit, oktatóit. 2006-ban a magyar felsőoktatási rendszerben, a mesterképzésben önálló regionális tudományi kurzusokat hirdettek meg és lehetővé vált a doktori képzés is. A magyar regionális tudomány a területi politikai döntések kidolgozásának folyamatába és ezek elméleti rendszereinek kidolgozásába folyamatosan be lett vonva, és a saját kutatásaival sokban hozzájárult a fejlődés kikristályosodó céljainak kibontásához, valamint a velük kapcsolatos eszköz- és intézményrendszer működéséhez.
Az Európai Közösség elvei között a megalakulástól kezdve igény volt és napjainkban pedig mind nagyobb mértékben igény van a regionális különbségek megszüntetésére, és ezzel egy időben a belső kohézió megerősödésére. A regionális politika és ennek eszköz- és intézményrendszere különösen fontos prioritása a közösségi politikának.
Magyarországon 1990-ig a gazdaságtervezés és -irányítás ágazati alapokra épült, de a piacgazdaság és versenyképesség hiányában a területi folyamatok a kiegyenlítés irányában fejlődtek. Mindez azonban lefékezte a gazdaság dinamikáját. A politikai rendszer átalakulása, a globalizálódó európai gazdasághoz való csatlakozás, a helyi önkormányzatok - melyek a polgári demokrácia alapelveit valósítják meg - struktúrájának kialakítása és a központi és területi fejlesztések új értelmezést kaptak.
A 90-es évek elején a kormány területfejlesztési politikája egyedi határozatokon alapult, melyek célja az ország keleti megyéinek felzárkóztatása volt, valamint a gazdasági szerkezet átalakításával összefüggő spontán kedvezőtlen területi folyamatok fékezése.
Azonban a 90-es évek közepére a főváros és a vidék, az ország nyugati és keleti részei és a városi hierarchia csúcsán és alján elhelyezkedő települések között rövid időn belül jelentős eltérések mutatkoztak. Egyértelművé vált, hogy a romló területi tendenciákat csak egy új regionális politika kidolgozásával lehet megállítani, melynek alapdokumentuma az 1996. évi XXI. számú Területfejlesztési és területrendezési törvény. A törvény meghatározza a területfejlesztés és területrendezés feladatait, felsorolja az ehhez szükséges eszközöket és intézményrendszert. Az 1996 és 1999 közötti időszakban e törvény eredményeként elkezdődött a területtervezés, melyben a központi szerepet kezdetben a megyék, majd a régiók és az önkormányzatok kapták.
Az európai térség mint egész szerkezeti elemzései a korai 90-es években kezdődtek. Céljuk az volt, hogy bemutassák a társadalomban előforduló területfejlesztés jellemzőit, a regionális különbözőségeket és meghatározzák a fejlesztési irányokat. 1998-ban a magyar országgyűlés elfogadta a területfejlesztési koncepciót. Ez a területfejlesztés stratégiai politikájának olyan első átfogó dokumentuma, amely az EU alapelvein alapul. A regionális fejlődés stratégiai céljaként előirányozták a területi különbségek csökkentését, a Budapest központú strukturális tér feloldását, az innováció térbeli terjedésének elősegítését, a fejlesztési politika támogatását, amely a hosszútávú forráskihasználást és nemzetközi integrációkat, valamint az EU-hoz való csatlakozás előkészítését biztosítja. A belső célok egyrészt a kedvezőtlen területi folyamatokat tompítják, másrészt a fejlődés kívánt ütemét is fokozzák.
2000 és 2004 között a törvényben történt változások eredményeként a hangsúly a régiókra terelődött és előtérbe került az előre látott területi fejlődés, valamint elkezdődtek az Európai Unióhoz való csatlakozási előkészületek.
Az Európai Közösség elveinek megfelelő fejlesztési politika intézményi keretének kidolgozása érdekében, és az előcsatlakozás és tervezés programjának elkészítéséhez statisztikai régiókat kellett létrehozni.
Magyarországon az EU-hoz való csatlakozás után, a 2004 és 2006 közötti időszak alatt, az EK támogatás felhasználásának tervezési és intézményrendszer-keretét ismertették és hozták létre.   
A területi folyamatok átfogó elemzése a meglévő területfejlesztés alapján és széles körű társadalmi konszenzus eredményeképpen 2005-ben elkészítették a nemzeti területfejlesztési koncepciót, amely még átfogóbb területi politika alapjait fektette le.
Az új politika hosszú távú célja között meg lehet említeni a régiók versenyképességének megerősítését, a területi felzárkóztatás biztosítását, stabil területfejlesztést és az európai környezetbe való integrációt.
2007 és 2013 közötti periódus Magyarország számára történelmi jelentőségű, melynek során az EK által biztosított források egyedülálló lehetőségeket kínálnak az ország megújítására, fejlesztésének ösztönzésére és a leginkább lemaradó régiók felzárkóztatására. A régiók megerősödnek, tevékenységi körük szélesedik. A források felhasználása során a közösségek önálló regionális operatív programokat dolgoznak ki és valósítanak meg. Elkezdődött az úgynevezett növekedési pólusok program, amely figyelembe veszi a polarizálódott városok sajátos fejlődését. A jövőben a helyi fejlődés érdekében különös figyelem övezi majd az önkormányzatok megerősítését. Ez az alkotó munka, amelyet az MTA RKK készített, a területi folyamatok jellemző vonásait, továbbá a területi átalakulás és politika eredményeit és kérdéseit mutatja be, valamint a közép-európai régió áttekintését biztosítja.
Jelentős ez a kötet azok számára, akiknek a területi fejlesztés elhivatottság, valamint a mű széles körűen használható összegző információkat tartalmaz.

 

Tartalomjegyzék: magyarul, oroszul

Könyvbemutató konferencia Moszkvában a magyar EU-elnökség oroszországi programjában (2011. május 12).